Pachyderme

Gyönyörű, visszafogott animációs film. Először kedvesen melankolikus, gyermekkori nosztalgiára épít, szép lassan fordul át valami sötétebbre, mindezt úgy, hogy semmit sem mutat vagy mond, ami erőszakos vagy durva lenne. Csak a főszereplő lány visszaemlékezéseit halljuk narráció formájában, miközben egy drágább gyermekkönyv rajzai lettek megmozgatva. Egy minimalista és visszafogott történetet ismerünk, mely viszont egyáltalán nem gyermekeknek szól. Nyilván egy rövidfilm ez, nagy meglepetések nem lesznek, a sztori pontosan az, amire gondoltam, nincs vidámság vagy kedves nosztalgia. Ezeknek a sztoriknak mindig ilyenekkel kell lenniük. A látvány pazar, de a 3D-s elemek számomra nagyon láthatóak voltak, és valahogy nem voltak minden esetben jól össze kompozitálva. Ugyanakkor a nagypapa karakterétől úgy rázott ki a hideg, hogy az arcát szinte nem is látjuk a filmben. Mégis a kameraállások, világítások és kivágások miatt egy egyszerű álldogálás is már hátborzongató volt. Van pár apró részlet, amit első nézésre nem vettem észre, bizonyos események után, amikor extra utalásokkal szolgálnak, de igazából nem annyira szükségesek, a sztori így is mellbe vág, még akkor is, ha történet vagy mesélés szempontjából nem látunk semmi újat vagy meglepőt.