Spoilerveszély

Az első öt-tíz percben kicsit berzenkedtem a homoszexualitás meglehetősen direkt ábrázolása miatt, pedig eléggé elfogadónak tartom magam. Szerintem egész egyszerűen nem vagyunk hozzászokva ehhez, és így ismeretlen volt ez a világ, amikor nem modorosk... Többodva, a Szomszédok teleregény Oli úr szintjén, hanem természetes élethelyzetként mutatják be ezt a világot. De aztán ezen az elakadásomon igen hamar túlléptem, és onnan fogva nagyon magával ragadott az egész. Maga a történet önmagában, hagyományos rendezéssel is teljesen hatásos volna, de sokat hozzátett az is, ahogy néha a tévésorozatok világába ültettek jeleneteket. Különösen zseniálisra sikerült a film vége felé a kórházi interjú jelenet. Jól játszott a két főszereplő (nem ismerem az orientációjukat, de ha heterók, akkor különösen nagy teljesítményt nyújtottak), és Sally Field is hozta a tőle már megszokott színvonalat. Megnézésre melegen (haha) ajánlott, szerintem majdnem mindenki fel fogja tudni venni a fonalat a kezdeti fura benyomások után. Lesz persze, aki nem fogja tudni elfogadni, mindenesetre én szóltam. Ja, életrajzi könyvből készült a film, valós történetet dolgoz fel.

Sok szempontból jó film. Ami engem a legjobban meglepett, az alakítások voltak. Mindegyik erős volt, pedig Jim Parsonstól nem számítottam rá a Big Bang Theory-t követően.

Úgy gondolom ez egy olyan film, ami a meleg férfiak kapcsolatát jól és realisztikusan mutatja be. Még meg is hatódtam.