Haj

Egyik legnagyobb erénye a Kezdetek-nek az, ahogy megmutatja, hogy az élet nem fekete-fehér: a szereplők hibáznak, küzdenek, visszavonulnak, majd újra próbálkoznak. Trine Dyrholm Ane szerepében különösen erős – nem csak a fizikai állapotváltozást viszi hitelesen, de az érzelmi törékenység is átjön.

Baromi szórakoztató volt ez a film, van benne akció, van politika, meg vannak olyan karakterpillanatok, amik teljesen megfogtak. Sean Penn Lockjaw-ja olyan, hogy egyszerre háborít és elgondolkodtat, szinte karikatúra, de mégsem. Viszont az én bajom: kicsit túlterhelt a narratíva; néha azon kaptam magam, hogy elvesztem, hogy ki mit akar, ki kinek az oldala. De összességében igen, Paul Thomas Anderson egyszerűen nem tud hibázni.

Számomra Guada karaktere volt a legérdekesebb: lány, aki bevállalja a gauchó ruhát az iskolában, megtanul lóról leszállni, rodeózni, teljesen felrúgja a szabályokat – és mégis elfogadják. Ez a rész tényleg elgondolkodtató: hagyomány vagy változás?

Úgy éreztem, mintha egy operában lennék korcsolyapályával. Töményen elegáns, és Carrie Coon ezúttal igazán odateszi magát. Picit túl sok a dramatizálás néhol, de a kosztümökért így is hálás vagyok. Vizuálisan remek munka! 

A Grand Tour olyan, mint egy álomszerű utazás, ahol a múlt és a jelen összemosódik. A fekete-fehér képek és a dokumentarista jelenetek váltakozása különleges atmoszférát teremt. Nem a cselekmény a lényeg, hanem az élmény.