Haj

Őszintén, ez a film totál úgy indul, mintha valami brutál jó horror lesz, aztán szépen szétesik. Vizuálisan elég beteg (jó értelemben), de a sztori kb. mintha random horror kliséket dobáltak volna össze. Néha para, de inkább csak weird.

Nekem ez a film totál meglepetés volt. Elsőre furának tűnik a téma, de ahogy halad a sztori, egyre jobban beszippant. Néha nagyon vicces, néha meg kicsit kényelmetlen nézni, de pont ettől működik. Nem tökéletes, de elég egyedi élmény.

Egyik legnagyobb erénye a Kezdetek-nek az, ahogy megmutatja, hogy az élet nem fekete-fehér: a szereplők hibáznak, küzdenek, visszavonulnak, majd újra próbálkoznak. Trine Dyrholm Ane szerepében különösen erős – nem csak a fizikai állapotváltozást viszi hitelesen, de az érzelmi törékenység is átjön.

Baromi szórakoztató volt ez a film, van benne akció, van politika, meg vannak olyan karakterpillanatok, amik teljesen megfogtak. Sean Penn Lockjaw-ja olyan, hogy egyszerre háborít és elgondolkodtat, szinte karikatúra, de mégsem. Viszont az én bajom: kicsit túlterhelt a narratíva; néha azon kaptam magam, hogy elvesztem, hogy ki mit akar, ki kinek az oldala. De összességében igen, Paul Thomas Anderson egyszerűen nem tud hibázni.

Számomra Guada karaktere volt a legérdekesebb: lány, aki bevállalja a gauchó ruhát az iskolában, megtanul lóról leszállni, rodeózni, teljesen felrúgja a szabályokat – és mégis elfogadják. Ez a rész tényleg elgondolkodtató: hagyomány vagy változás?