Születésnap

A transzgenerációs minták azt a kollektív működést takarják, amit én nárcisztikus rendszerként határozok meg. Ebben a kollektívában (nem mindig családtagok, de a legtöbbször azok) a reakciók nem egyéniek, hanem rendszerszerűek. A tagadás, a bagatelli... Teljes kritika

Ha valami, akkor ez alapfilm.

Minden családban vannak titkok. Minden családban vannak olyan személyek, családtagok, akik valamit titkolnak, valamit, amit tettek, vagy ahogyan másokkal, családtagokkal, ismerősökkel, barátaikkal, vagy akár a munkatársaikkal szemben cselekedtek, vag... Többy csak ahogyan velük szemben viselkedtek, szégyenlik. Olyannyira szégyenlik, hogy rejtegetik, titkolják ezeket a dolgokat. Nem mernek szembenézni, szembesülni ezen cselekedeteikkel. Pedig a család mint az egyik legszűkebb, és valljuk be, legintimebb közösség, ahol ezeket a titkokat, mélyen a felszín alá nyomott dolgokat ki lehetne beszélni, meg lehetne tárgyalni vagy vitatni bátorítást, vagy csak egy két jó szót, vagy jó tanácsot meghallgatva elkerülhetővé válna, hogy kétszer ne essünk bele saját hibánkba, kétszer ne lépjünk bele ugyanabba a folyóba. Na de egy kicsit eltértem a tárgytól, nézzük inkább ezt a filmet! A dán rendező, Thomas Vinterberg nagyszerűen körüljárja a fentiekben felvázolt problémákat. A film bemutat egy nagy családot, hol egy szülinap alkalmával mint a vulkán, felszínre törnek a mélyen elfojtott családi titkok, sérelmek, félreértések. Aki nem látta, ne hagyja ki!

Ajánlásra néztem meg a filmet amit jobb lett volna elkerülni hisz nem tetszett. Ennek a stílusnak nem igazán voltam híve és nem is szerettem sose. Sajnos nálam nem ment át a rostán. Nem kedveltem.