Az álmok vágányán

Vajon mi az élet értelme? Mi végre vagyunk itt e Földön? Valaki rájött már? Vagy csak élünk és elmúlunk, nyom nélkül? Számít, hogy mit tettünk, vagy nem tettünk? Egy csendes élet pereg le a szemünk előtt, bánattal és örömmel és bánattal. Ez a szomorú szendvics inkább gombócot okoz a torokban, annyira valóságos és átérezhető. Sírásra késztet, de Clint Bentley valahogy olyan mélyen ragadta meg az egyszerű élet lényegét, hogy a szomorúság helyét átveszi egy fenséges érzés, valamiféle elégedettség, hogy a bánat ellenére is szép az élet, csak bírjuk meglátni. Ahogy az öreg Arn is meglátta, amikor a nagy fa oldalának dőlve kilehelte lelkét. Mert halni kell, előbb vagy utóbb, de akkor legalább legyen békés és szép az utolsó pillanat. Folyton vártam, hogy történik valami; ingerkereső, modern agyam kombinált, de nem kapott muníciót, mert nem történt semmi. És ezt a legjobb értelemben értsük, mert ennél szebb semmit nem sokat látni. Csak elmúlt egy élet, becsületben, kitartással, szépen. S ez ne lenne elég? Érdemes végignézni a filmet, s a végén levő két dalt is meghallgatni: - I've seen a grizzly big as a house - Láttam már medvét, mint egy ház, akkora. Ezt a dalt és a film saját zenéjét is jelölték Oscarra, méltán. Nagyon megérdemelné a film, hogy megkapja a 2026-os Legjobb Film Oscar-díját, de tartok tőle, hogy nem így lesz. Nagy kár lenne.

Nincs benne akció, nem robban fel semmi 2 percenként, mégis - vagy talán éppen ezért - néztem volna még sokkal tovább is. Valahogy nagyon mélyen megragadott a sztori, sikerült átélnem. A végén meg csak ültünk csendben és 1-2 perc szünet után csak ennyi jött: na ez jó volt. Valószínüleg nem árt hozzá némi lelki érettség.

Egyszerű történet, szép környezet, gyönyörű film, amely megmutatja, hogy az univerzum gyermekei vagyunk. A történet a 20. század elején játszódik, ahol egy vasúton dolgozó favágó, Robert Grainier (Joel Edgerton) életútján keresztül mutatja be a világegyetem szépségét és annak kiszámíthatatlanságát, valamint hogy ebben az univerzumban az emberiség hol helyezkedik el. Nagyon tetszett a filmben a narráció, végig tájékoztat a film alatt, éppen mi történik, mire is kellene odafigyelnünk, mivel a film adott jelenetében nem történik párbeszéd, elég sok háttérinformációhoz juttatva a nézőt. A férfi főszereplő, Joel Edgerton lenyűgöző alakítást nyújtott ebben a filmben. A film besorolása dráma, de mégsem annyira lehangoló és szomorú, és a végén rájövünk, hogy az emberiségnek hol lenne a helye a világban, és hogy most ennek ellenére merre tartunk... Nálam 5/5*

Denis Johnson Pulitzer-díjas kisregénye Clint Bentley rendezésében a Netflixen elevenedik meg. Az álmok vágányán minden ízében gyönyörű emberi dráma, mely egy fájdalmas életúton keresztül mesél az ember és természet ősi, spirituális kapcsolatáról, v... Teljes kritika