Az első néhány perc poénos volt, úgyhogy megkönnyebbültem, hogy végre egy jó magyar filmet fogunk látni. De túl szép remény volt, hogy igaz legyen. A végeredmény legjobb indulattal is csak közepes, és a legjobb indulatomat jelentős részben a film első szakasza alapozta meg. A végére fokozatosan csúszik át az egész egy melankolikus unalomba.
Ja, és mielőtt elfelejteném, meg ha nem derült volna ki az első bekezdésből: a vígjáték kategóriabesorolás egy tévedés. Szó sincs semmiféle vígjátékról, ez egy családi dráma, ahol néhányszor vicceltek. Ennek a kevés poénnak is az első 10 percben van a 60-70 százaléka, és, hogy ne kelljen találgatni, elárulom, hogy ez mintegy 3-4 darabot tesz ki.
Miután a film elejének eredetisége elkezdett elpárologni, elkezdett feltűnni, hogy ezúttal se sikerült a hangosítási és dialógus kivitelezési problémákat túlfejlődni. A termékelhelyezések a magyar filmszakma átlagánál kevésbé tolakodóak, de némi RS bútorbolt reklám, Bolt taxi és még valami, amire már nem emlékszem, csak becsusszant. Valahogy a zenében se találják a hazai alkotók az egyensúlyt, míg Rátkai Kálmán kurzusfilmje egy másodpercre nem hallgat el, ez végig kong az ürességtől. Nem igaz, hogy nincs középút.
Az időnként felhangzó bús valamit és a vége feliratok alatti harmonikát nem számítva nemigen emlékszem más hangra a filmből, csak amit a szereplők adtak ki a szájukkal, meg amikor leesett a könyvespolc, annak volt hangja, meg a zuhanyzóban is csobogott a víz. Minden tekintetben kongott a kivitelezés az ürességtől. Váradi Roland viszont szórakoztató figurát alakított, és kíváncsi leszek rá más filmekben is majd, mert tehetségesnek tűnik, már amennyire ebből az egyszerű, de jámbor bokszológyerek figurából ezt le lehet mérni.
A történet alapja különben az, hogy Lefkovics Apu és Lefkovics Anyu éldegélik az idős korukra gyerek nélküli életüket, az egy szem élő fiuk meg Izraelben él a családjával, amikor Anyu feldobja a pacskert. És akkor hazajön Lefkovics Fiú, meg L. Unoka a temetésre. Apu és Fiú kapcsolata a múltban megromlott, és most elvileg egy karakterfejlődési történetet kéne látnunk, ahol újra egymásra találnak.
Hát, mit mondjak, járjatok utána magatok, hogy ez mennyire sikerült! És hogy mennyire volt megjósolható és klisés. Én nagyon nem vagyok elragadtatva, többször olyan gyilkos unalom szállt meg, hogy majdnem eret vágtam magamon. A játékidő mindössze 85 perc, de 125-nek tűnt.
82 Lefkovicsék gyászolnak (2024)
Lefkovics Tamás, az együttérző, de konok bokszedző az évek során egyre jobban elhidegült fiától, Ivántól. Iván, aki ortodox zsidó, Izraelben keresett menedéket az apjával... több»
Szereplők: Szabó Kimmel Tamás, Elek Ferenc, Bezerédi Zoltán, Kerekes József, Adorjáni Bálint
