Finnország nem a legfényesebb csillag a filmművészet egén, de Aleksi Salmenperä és Reeta Ruotsalainen ezúttal egy masszív családi drámát rakott le elénk, amely felteszi az országot a filmes térképre.
A helyszín valahol a Permafroszt közelében, Finnországban van, kabátban ülnek a fiatalok a befagyott ablakú autóban, és otthonról elcsórt alkoholos italokat fogyasztanak, úgy néz ki, hogy az a helyi módja a bulizásnak. Ott ül köztük a 16 éves Eveliina is, aki még nem is sejti, hogy hamarosan a szülei házasságának egyben tartásáért fog küzdeni. Övé az egyes számú buborék.
Eveliina valami kihalt, vélhetően északibb fekvésű vidék egy kisvárosában lakik Finnországon belül (így sejtem), mindenki kb. ismer mindenkit. A fagyos és totál behavazott táj különben nagyon szép, pont mint egy osztrák síterep, csak ez lenn van a lakószinten. A főszereplő lány apja (aki egy Willem Dafoe hasonmás) egyben a tanára is a suliban. Az anyja (aki valami nemzetközi cégnél Sikeres Középvezető, Erős Nő) az iskolai pszichológusszerű szociális segítővel csalja aput, mint állat. A lány ezt észreveszi, apa viszont egy nagy struccpolitikus, egy elkerülő, ő ellenáll a szembesítésnek és szembenézésnek.
A film nagyrészt arról szól, hogy a gyerek a korát meghazudtoló szinten, elszántan és tökösen felveszi a kesztyűt, és igyekszik együtt tartani a szüleit és elhárítani a külső veszélyt. Nem akarja, hogy kipukkanjon a buborékja. Vannak még másoknak is buborékjai, talán innen a cím, de lehet, hogy csak beképzeltem magamnak, és a rendező csak arra a pár pohár pezsgőre gondolt, amit azon a vállalati bulin kínáltak, ahol az Erős Nő anyuka sikerét ünneplik, és ahol először csap át konfrontációba az addigi elfojtás.
74 Buborékok (2022)
A 16 éves Eveliina története, aki úgy dönt, hogy véget vet édesanyja házasságon kívüli kapcsolatának. több»
Szereplők: Tommi Korpela, Annamaija Tuokko, Saara Pakkasvirta, Amos Brotherus, Eedit Patrakka
