2006-ban született ez az érdekes, kevert műfajú film, amikor a németeknél még vidáman működtek az atomerőművek, melyeket mostanra sikerült Merkel asszonynak leállítania, és boldog odaadással rátámaszkodni az orosz energiahordozókra. A jelenkori következményeket ismerjük.
A történet eleje egy németországi kisvárosi iskolai tinirománcféleség, amire hosszú felvezetés után kúszik rá az atomerőmű-baleset miatti katasztrófahelyzet során kialakuló hisztéria és káosz, hogy eluraljon mindent. A romantikus szál ezután végig megmarad, csak a körülmények változnak meg gyökeresen.
Nem tudtam szeretni a filmet, mert bár érdekes volt a koncepció, a kivitelezést túlságosan didaktikusnak, sulykolósnak találtam, miközben ment a hatásvadászat is rendesen. A német filmmérnökök (1 rendező és nem kevesebb, mint 3 forgatókönyvíró) jó technokrataként tették a dolgukat: ahol kellett, ott teleszemetelték a várost, hogy lássuk, mekkora a baj; ha meg az kellett a főszereplő lelki útjának a felépítéséhez, akkor a derült égből eltették láb alól a családtagjait.
Kicsit persze németes döcögősséggel. A jelenetek néha olyan hirtelen váltották egymást, hogy csak pislogtam, semmi átvezetés nem volt egymással teljesen össze nem illő részek között, mintha egy hatórás film forgatókönyvét meghúzták volna, hogy legyen belőle egy háromórás végeredmény, amit végül megvágott volna valaki másfél órásra, hogy beleférjen a tévé adásidő kereteibe.
Aztán a hülyeségek, azok voltak bőven. Néhányat felsorolok. A filmben a diákok rendkívül tájékozottak, nagyjából mindenki olyan okos és civilizált ott Németországban. Felidézik (tévesen), hogy mi történt Harrisburgben, és az általános műveltségnek ezer egyéb jelét mutatják. Aztán amikor az egyik ilyen okos megkérdezi a másiktól, hogy hallott-e már Stephen Hawkingról, na mit gondoltok, persze, hogy nem hallott. Mekkora ennek az esélye? Semekkora.
Erős marxista máz is bevonta itt-ott a sztorit, ment a haragvósdi a tehetősekre, mert azok jól elrepülnek a repülővel, a többiek meg ott maradnak. A sugárfertőzötteket úgy kezelik, mint valami fertőző betegeket, akiktől el lehet kapni a ragályos sugárfertőzést. Még sorolhatnám, de most legyen elég ennyi.
Ha a politikai felhangtól eltekintünk, ami elég nehéz, mert olyan, mintha megrendelésre készült volna, meg a hibákat, rossz szerkesztést és hatásvadászatot leszámítjuk, akkor egy átlagos, német, súlyosbeteges (Csillagainkban a hiba) jellegű romantikus filmet kapunk. Engem annyira nem győzött meg, Hollywoodban jobban érzik ezt a beteg lány és/vagy beteg srác és a szerelem műfajt.
56 A felhő (2006)
dráma | katasztrófafilm | sci-fi | thriller
Németországban váratlanul felrobban egy atomerőmű. Hannah és Elmar, a szerelmespár pedig együtt próbálnak meg menedéket találni a katasztrófa elől.
Szereplők: Anna Fischer, Tom Wlaschiha, Jennifer Ulrich, Paula Kalenberg, Franz Dinda
