Ez egy időutazás. Egyszerre viccet csinál a zsáneréből, karaktereiből és ezekből a sci-fi történetekből, valamint az egész sztorijából, mégis egy érdekes, enyhén szürreális sztorit tudott mutatni, ami elég szórakoztató volt, hogy egészen a lezárásáig túl tudjak nézni a túltolt CGI-effekteken.
A film főszereplője egy leszerepelt iskolai focista, akiből biosztanár lesz, miután megfordítja az életét. Az egyik diákja régi szerelmének gyermeke, és elbizonytalanodik, vajon mégis ő volt az apa? De mindenki tervét keresztülhúzza az Ick, egy furcsa, polipszerű növény, mely mindenre rátelepedett, és egyre kevésbé tűnik ártatlannak.
Amíg a fiatalság soy latte étrenddel, Tarr Bélával és kulturális kisajátításokkal foglalkozik, a parazitaszerű idegen teremtény támadásba lendül, és csak csipet-csapatunk tudja... hát megállítani nem, de... valamit csak tudnak csinálni. Lényegtelen, mert a film halad előre, és tele van viccesebbnél viccesebb gagekkel, a humor hasonló a Csupasz Pisztolyhoz, csak több a kurrens szociálismédia-utalás, és jóval viccesebb, mint Liam Neelson mozija. Hőseink nincsenek túlságosan kibontva, az egyik csávó karakterjegye annyi, hogy majmokat rajzol, mégis belezúg az iskola goth lánya, úgyhogy van remény azok számára, akik csak rajzolgattak fizikaórán.
A film nem veszi komolyan magát, így nem tudom nagyon felróni neki a karaktermentes jeleneteket vagy a kissé repetitív, üzenetmentes sztorit. Mert jah, az Ick lehet metafora félezer dologra, de inkább csak egy film pár jó viccel és gyengusz lezárással. Ez nem so bad, it's good, ez so good it's good!
57 Ick (2025)
akció | horror | sci-fi | vígjáték
Hank, egy természettudományokat oktató tanár élete megváltozik, amikor újra kapcsolatba kerül első szerelmével. Azt gyanítja, hogy egy új diákja a lánya, miközben városukban... több»
Szereplők: Mena Suvari, Brandon Routh, Jeff Fahey, Malina Weissman, Micah Fitzgerald
