Embertelen emberrablás

2026.09.18 00:15 kabel Olvasottság: <100x

0

Hát, Yorgos bátyám műveit ismerve ez nekem nem volt elég szürreális. Nem is nagyon adott semmi újat a témában, kb. csak leírta az alapötletet és beült a rendezői székbe, minden szépen forgott. Nyilván a színészi játék kiváló, és a sztori eleje is fantasztikus, de aztán várod, hogy a szürrealitás átvegye a mozit, mint a Szegény párákban vagy a Homárban, ám a hatás elmarad, nem igazán változik semmi. Mintha a film nagy része nem tudta volna felhasználni színészeit és sztoriját.

Szóval van egy fura, összeesküvéselmélet-hívő csávó, aki autista unokatesójával elrabolja a közeli gyógyszergyár igazgatóját, mert azt hiszik, űrlény, és azt akarják, hogy szóljon az uralkodójának, hogy hagyja el a Földet. Ez egy érdekes alap, és szépen húzódik benne a gyógyszercég, az egészség és az élet feletti uralom szála, amit, reméltem, a film majd bontogatni kezd később, de a forgatókönyv képtelen a karaktereit fejleszteni. Flashbackek ugyan mesélnek egy sztorit, de sajnos ez is túl egyszerű a rendező többi filmje kesze-kusza narratíváihoz képest.

A központi szál a hatalom, ez viszonylag hamar kiderül, nem mintha annyi figura lenne, hogy ez nagyon pattogni tudjon a szereplők között. Megjelenik Jesse Plemons karakterének régi iskolatársa, aki korábban néha megverte, kicsit beszélgetnek, de ezzel a téma le is van zárva. Nekem ennél több kép kéne, több megközelítés, ami megrágja a témakört. A legnagyobb gondom a sztori végével van, mely egy pillantás alatt hazavágja a teljes cselekményt, és a karakterek igazságát is felrúgja. Minek ez a sok szenvedés, ha nem is vezet sehová? Értem én, hogy vicces, de számomra elmaradt a hatás, bármi is volt.

Lanthimos ezúttal túl visszafogott volt szerintem. Úgy tűnik, kicsit túlságosan is beleszeretett Emma Stone-ba, és azt hitte, kopaszon látni a színésznőt elég lesz, hogy film szülessen.