Wild-W

Ez konkrétan egy kétórás érzelmi hullámvasút. Nem is kell Oasis-fannak lenned ahhoz, hogy működjön, mert valójában nem csak a zenekarról szól, hanem arról, milyen érzés, amikor valami, amiről már lemondtál, mégis visszatér. A koncertfelvételek brutálisan működnek, a Gallagher tesók pedig egyszerre viccesek, kínosak és meglepően emberiek. A végére konkrétan libabőr.

Az Arco nekem olyan volt, mintha egy modern mese lenne a jövőről, de nem a tipikus sötét sci-fi. Inkább arról szól, hogy mennyire számítanak az emberi kapcsolatok. Néha picit lassú, viszont a hangulata brutál erős és a vizuál nagyon szép.

Az Arco nekem olyan volt, mintha egy modern mese lenne a jövőről, de nem a tipikus sötét sci-fi. Inkább arról szól, hogy mennyire számítanak az emberi kapcsolatok. Néha picit lassú, viszont a hangulata brutál erős és a vizuál nagyon szép.

Annyira bájos film ez a gasztro-vígjáték! A karakterek kedvesek, a poénok jók, és olyan érzésed lesz utána, hogy azonnal hívnád a haverjaidat egy közös főzésre. Oké, nem minden üt, de legalább feel-good marad a hangulat.

Nagyon bejött, hogy mennyire emberi lett Sally karaktere, nem olyan film ez, ahol csak a nagy dicsőségről szól minden, hanem arról is, mit kell feladni, mit kockáztat egy anyának, mikor álma van. A hangulat is működik: a háborús Európa közeledése, az érzelmi feszültségek szépen lassan épülnek, percről percre.