Az HBO mesevilága elrepít minket egészen a húszas évekbe, hogy furcsábbnál furcsább események kavarják meg a szálakat. Az Úr sötét anyagai szép, látványos és nagy falat. több»
A Watchmen túl összetettnek és bizarrnak tűnik ahhoz, hogy megközelítse ezt a szintet, de az biztos, hogy nagyon időszerű témákat feszeget: akár a populizmus világméretű hódításával párhuzamosan szárba szökkenő szuperhős-kultusz, akár a szélsőséges társadalmi megosztottság, akár a generációról generációra örökített traumákról és gyűlölködésről van szó, aminek történelmi gyökerei sokkal messzebbre nyúlnak vissza, mint gondoljuk. több»
Az El Camino sem felesleges, sőt, nagyon szép gesztus a sok rajongónak, akik ezt biztosan értékelik is, úgyhogy minek elégedetlenkedni? Gilligan végleg elbúcsúztatta úttörő sorozatát, és remélhetőleg mostantól már csak előre néz. több»
A Joker izgalmasabb korjelenségként, mint műalkotásként, sikerét látva pedig kijelenthető, hogy 2019 a Todd Phillipshez és Quentin Tarantinóhoz hasonló, középkorú hollywoodi rendezők éve, akik a múltban játszódó történeteikben siratják az ebek harmincadjára jutott világot. több»
Nos, a fánkot a hiányzó közepe miatt is szeretjük, a Downton Abbey filmet pedig azért, mert nem akar új közönséget megszólítani. Csak minket, rajongókat.
Az egyszeri nézőnek, sajnos, kevesebbel kell beérnie: egy közepesnél éppen csak jobb gengszterfilmmel, amelyben eleven és vibráló New York-i utcaképeket látni. több»
A Hobbs és Shaw-t két dolog különbözteti meg az újabb Mission: Impossible-filmektől. Egyrészt ebben nem játszik Tom Cruise, másrészt a rivális akciófilm-sorozattal ellentétben itt felhorgad a szamoai nemzeti büszkeség. több»
72 Drakulics elvtárs (2018)
több»