Csaba

Kicsit olyan volt, mintha az első rész menőbb családi drámáját akarták volna akciófilmre cserélni. Néha tényleg pörgős, de sokszor sablonosnak és elcsépeltnek éreztem a sztorit, mintha más katasztrófafilmekből vágták volna össze. Butler továbbra is hozza a kemény apát, de ez így kevés.

Először azt hittem, hogy ez egy tipikus „zenés darab a Broadway-világról”, de a film sokkal inkább egy belső utazás – az alkotás, az elismerés és az elhagyatottság között. Az Ethan Hawke által alakított figura egyszerre sziporkázó és törékeny, és Linklater szinte minden párbeszédet úgy helyez el, hogy érzed: ott vagy vele a bár sötét sarkában. Az atmoszféra bejön, de néha olyan, mintha a film csak magának beszélne – ha nyitott vagy erre, akkor nagyon üt.

Aranyos az egész, a humor is rendben, de olykor kicsit átlátszó a mese megoldása. Ha nézed, csak engedd el magad, és kész – érdemes. Nem lesz örök kedvenc, de nem is megy rosszul a borítónál.

A film próbál három történetet egybefonni, de emiatt egyik sem kap elég mélységet. Jó szándék, de kicsit felszínes lett.

Ez a film egy nagyon fontos tanulsággal bír - vannak emberek, akiket nem szabadna filmek és sorozatok készítésének közelébe sem engedni.