Nagyon nem egy könnyű film, inkább olyan, amit csendben ülsz végig. A kórusos közeg tök különleges, de közben folyamatosan nő a feszültség, és egyre kellemetlenebb lesz. A főszereplő csaj brutál hiteles, néha szinte kínos volt nézni, annyira valósnak tűnt minden.
Nagyon nem egy könnyű film, inkább olyan, amit csendben ülsz végig. A kórusos közeg tök különleges, de közben folyamatosan nő a feszültség, és egyre kellemetlenebb lesz. A főszereplő csaj brutál hiteles, néha szinte kínos volt nézni, annyira valósnak tűnt minden.
A mihaszna nekem túl szürke volt elsőre, sok volt a kilátástalanság, de pont ezért ütött erősen. A látványvilág, a peremkerületi London az túlélésről, elszigeteltségről mesél, és ez így hiteles. Dickinson nem akar szépelgni, nem cukrozza a szenvedést. Bár néha vágytam valami kapaszkodóra, valami nagyobb váltásra, végül ez az ambivalencia is beleillik.
A karakterekben van mélység: nem szemétből állnak, nem tökéletesek, hanem végre valóságosak. Cadence fokozatosan összeomlik, de nem egy azonnali klisé, hanem hosszú érzelmi hullámvasút. A családtagok folyamatos hazugságai meg jól tetten érhetők. Én mint néző, néztem-hallgattam és éreztem minden csúszkálást.
73 Hamis hangok (2025)