Creative Cave

A 60-as évek Hollywoodjáról és egy megmásított tömeggyilkosságról (85%)
A Volt egyszer egy Hollywood két szálon futó történet: egyrészt bemutatja a 60-as évek amerikai filmvilágát egy kaszkadőr (Brad Pitt) és egy korabeli sztár (Leonardo DiCaprio) sorsán keresztül, másrészt egy valóban megtörtént hollywood-i mészárlásra tesz utalást, mely mészárlásra (4 ember megölésére) 1969 augusztus 9-én került sor. A tettesek a valóságban a Manson-banda tagjai voltak: 3 fiatal lány és egy férfi, akiket a retteget Charles Manson biztatott fel arra, hogy gyilkoljanak. A filmben Tarantino megváltoztatta a mészárlás eseményeit, az ő változatában a tettesek rossz villába törnek be, ahol egy kaszkadőr és egy sztár színész tartózkodott éppen. Ám a két férfi szembeszállt velük és e... több»

Különleges film egy különleges végső üzenettel.
A legelső megteintéskor még nem nagyon tetszett Az alkotó, csak másodjára jött be igazán, amikor a részletekre is jobban odafigyeltem már. Gareth Edwards ugyanis különleges filet rakott össze 2023-ban. A film alapgondolata szerintem az emberiség fejlődése során (ha nem jön közbe atomháború és valóban áll előttünk 50-100 évnyi fejlődés) egyszer felvetődik majd: lehet e emberi egy ember alkotta gép? Edwards válasza erre nagyon meglepő, szerinte és filmje szerint ugyanis egyértelműen igen. Az alkotóban a robotok eleinte ellenséget jelentenek, hiszen egyrészt ők robbantották fel Los Angelest (atomtemetővé változtatva annak belévárosát) másrészt szebeszállnak az USA-val saját ázsiai országukból k... több»

Valós alapú izgalmak az iráni forradalom idején
Három Oscart nyert kitűnő film az Argo-akció, mely valós események alapján készült, Ben Affleck rendezésében és főszereplésével. A történelmi környezet nagyon fontos ennél a filmnél: 1979-ben járunk, amikor Iránban hatalmas politikai fordulat történt: a sah nyugatbarát rendszerét felváltotta egy iszlamista berendezkedés az ajatollah vezetésével. Amerika-ellenséggé vált, és mindenki, aki akkoriban Iránban rekedt amerikai állampolgárként, halálos veszélybe került. A központi karakter egy bizonyos Tony Mendez (Ben Affleck), aki CIA ügynökként mindent elkövet azoknak az amerikaiaknak a kimenekítéséért, akik az iráni forradalom napján elmenekültek a nagykövetségről és bujkálásba kezdtek Teheránba... több»

Ashley Judd legjobb alakítása
Fordulatos és izgalmas üldözéses sztori, Bruce Beresford rendezésében. A film részint az alapsztori, részint pedig Ashley Judd és Tommy Lee Jones alakításai miatt annyira jó. Adott egy ideálisnak tűnő család, melyben egy nap szörnyű tragédia történik: az apa, Nick (Bruce Greenwood) egy nap eltűnik felesége mellől olyan körülmények között, amelyek az asszonyra terelik a gyilkosság gyanúját. A feleség, Libby (Ashley Judd) ártatlannak vallja magát, a perben mégis túl sok körülmény szól ellene, így évekre börtönbe küldik. Ám jó magaviselete miatt 6 esztendő után szabadulhat. Szabadon bocsátása után legfőbb célja: bebizonyítani, hogy férje valójában él, sőt ő maga tervezte meg saját halálát, hogy... több»

Az egyik legjobb futurisztikus disztópiaakció (95%)
Andrew Niccol 2011-es futurisztikus disztópia akciófilmje, a Lopott idő (In Time) az egyik legjobb jövőfilm, amit valaha láttam. A felvázolt alapsztori a távoli jövőben játszódik, amikor az emberek egy jelentős korlátozó tulajdonsággal kell, hogy éljenek: 25 éves koruktól egy belső óra kapcsol be náluk. Ez az óra folyamatosan visszaszámol, így mindenkinek dolgoznia kell, hogy az órára időt töltsön fel. Ha az óra lenullázódik, bekövetkezik a halál. Ha viszont valaki szerencsés, akkor eleve gazdagnak születik, és akár sok száz vagy ezer év is lehet belső óráján. Ha viszont a szegénynegyedek lakója, akkor minden egyes napján perceket, órákat kell gyűjtenie, hogy meg ne haljon. A rendszert az id... több»