RΠ

Óriási csalódás, főleg a műfaj legjobbjaihoz képest
A zombis filmek műfaja jelentős hagyományokkal rendelkezik a filmtörténelemben. Számomra a The Walking Dead illetve az egész estés mozifilmek közül a Legenda vagyok, a Z világháború, a 28 héttel később és a Vonat Busanba jelentik az élvonalat. Nos, ezektől mérföldekre marad le a 28 évvel később Danny Boyle rendezésében. Pedig jól indul, és úgy az első 20-30 percben az is az ember érzése, hogy izgalmas lesz, egy jó kis eredeti sztorival. Egy szigeten élnek a főbb karakterek, ahonnan rendszeresen mennek a kontinensre egy - egy zombivadászatra. Aztán sajnos átmegy zagyvaságba: a kölyök az anyjával meglóg a szigetről, hogy orvost keressenek a nőnek. Meg is találják, de a doki kissé fura és hullá... több»

Owen Wilson komoly szerepben, kimenekítendő katonaként
Nem sok olyan filmje van Owen Wilsonnak, ahol nem idétlenkedik, de az Ellenséges terület ilyen. John Moore, a 2013-as Die Hard rendezője egész jó munkát végzett: az egyetlen szálon futó cselekmény tempója és változatossága is bőven az élvezhető szint felett van. A helyszín Bosznia, a délszláv háborúk ideje, amikor a szerbek háborús bűnöket követnek el. Az egyik ilyenről bizonyítékokat is szerez a Boszniában lezuhant amerikai vadászgép navigátora, akinek kimentése a film legfőbb központi témája. Owen Wilson alakítja a lezuhant amerikait és nem marháskodja el a szerepét, végig hihetően hozza a bajba jutott, de elszánt és találékony katona karakterét. Engem megvett ez az egész és tetszett a szt... több»

Meghökkentő, ami több, mint amire sok scifi-horror képes
Daniel Espinoza 2017-es scifi-horror sokkolása volt az utolsó, ami ebben a műfajban tetszett és amit nem éreztem matinéjellegűen felvizezettnek és gyengének. Még előtte a Prometheus volt nagyon jó. Ám egy ideje gyenge dolgok születnek, mint a Romulus és az Alien: Earth, melyek tényleg matinék. Az Életnek jó a rendezése, lassan építkezik a film, fokozatosan növeli a feszültséget, miközben kapunk tudományos fantasztikumot is. Az idegen életforma ártalmatlan kis egysejtűként kezdi és hihetően veszélyes fenyegető valamiként teljesedik ki. Kicsit olyan, mint egy tengeri lény, arra tippelnék, hogy az organizmus megálmodóit valami medúzaszerű dolog ihlette. Jók az alakítások is, meglepett, hogy Rya... több»

Sajátos Escobart hoz Bardem
Pablo Escobar történetét már Fernando León de Aranoa 2017-es filmje előtt ismertem. Hirhedt szervezetét, a Medellín Kartelt még 1972-ben alapította, de Escobar igazi fénykorát az 1982 és 1992 közti évek jelentették. Ekkor volt hatalma csúcsán, kezében tartva a Föld kábítószer-kereskedelmének jelentős részét. Végül egy amerikai-kolumbiai vegyes katonai csoport találta meg és lőtte le, amikor már 1993-ban menekülnie kellett és elvesztette szinte minden emberét. Aranoa filmje jórészt a szerető, Virginia Vallejo visszaemlékezéseire épül. Javier Bardem vágyott Escobar szerepére, noha túl nagydarab és túl öreg volt már 2017-ben El Patrón szerepére. Alakításában Escobar kissé groteszk figura: állan... több»

A CIA és az FBI harca az USA-Mexikó határon
A sicariók eredeti értelmezésben Pablo Escobar bérgyilkosai voltak a 80-as években és még a 90-es évek elején is. Később minden mexikói hitman megkapta ezt a besorolást. Denis Villeneuve filmjében egy Alejandro nevű rejtélyes figura a sicario, akit Benicio Del Toro alakít. Szerepe szerint egy mexikói drogbárón bosszút állni kész harcost alakít, aki ideiglenesen a CIA-val működik együtt. Fontos szerepe van a történetben a CIA helyi vezetőjének, Mattnek, akit a filmben Josh Brolin jelenít meg, illetve a csinos FBI ügynöknek, Kate-nek, Emily Blunt alakításában. A téma: harc az amerikai - mexikói határon a drogcsempészek ellen, minden törvényes és törvénytelen eszközzel. Villeneuve a karakterekr... több»