/ dráma
Bálint 18 éves, állandóan folyamatosan szerelmes valakibe. A nyár folyamán megismer két teljesen különböző lányt, és úgy dönt, nem egy első szerelme lesz, hanem kettő.
/ dráma
A 18 éves Dávid az Imromptu nevű zenei formáció énekese. A banda épp egy nívós versenyen szeretné megmérettetni magát, amikor a srác gyanítani kezdi, hogy a korosodó karmester szemet vetett a kamaszkorú csellistára. Dávid próbál utánajárni a történteknek, de a kutakodást érzelmi akadályok nehezítik, a gyanúba keveredett művész ugyanis egyben az ő tutora is.
/ dráma | romantikus
Pataki kilép a szövetkezetből, lányát pedig Farkas Sándor gazdának ígéri. Mari azonban a szövetkezet egyik tagját, Bíró Mátét szereti, így hamarosan a két család ellentétei teljesen kiéleződnek. A pár azonban elhatározza, hogy szerelmüknek semmi sem szabhat gátat, így sorsukat saját kezükbe véve elmenekülnek otthonról.
/ dráma | történelmi
A Lenkey-huszárszázadnak állít emléket a film. 1840-es évek. A Galíciában állomásozó huszárok megtagadták az osztrák parancsot, melynek alapján a helyiek közt kitört zavargást kellett volna megtorolniuk. Ezek után Lenkey laktanyafogságot kapott, majd kérte nyugdíjaztatását. Épp ez időben az egyik huszár kézhez kapta a Nemzeti dal szövegét, melyen felbuzdulva, hazaszeretetüknek teret engedve dezertáltak. Átkeltek a zord Kárpátokon, és dacolva az elemekkel és önmagukkal, végül megérkeztek Magyarországra. Természetesen nem kerülhették el sorsukat, a büntetést.
Néhány fiatal elhatározza, hogy közösen öngyilkosak lesznek. Mivel nincs vesztenivalójuk, ellopnak egy autót, hogy eltűnjenek a világ elől. Azonban csak az egyikük végez magával, a többiek pedig a későbbiekben megpróbálnak átszökni a határon.
/ dráma | történelmi
Miután Klaus Schneider súlyos fejsérülést szenvedett, orvosa felfedezi, hogy a férfi ennek következtében akár hipnózisra is képes, amit ő a gyógykezeléseihez is fel tud használni.
Enyedi Ildikó ma már klasszikusnak számító alkotása újra a mozikban, amellyel korábban elnyerte Cannesban az Arany Kamera-díjat. Lili, az anarchista és Dóra, a luxusnő és az őket együtt csak „tökéletes nő”-ként definiáló Z. úr együtt utaznak az Orient Expresszen. Történetük alighanem egy elkeseredett boldogságkutatás egy században, amelynek tömegek estek áldozatul, miközben a technikai fejlődés feltartóztathatatlanul robog előre. A produkció most digitálisan felújítva jut el újra a nézőkhöz.(Pannonia Entertainment)
Emma és Böbe egykor orosz nyelvet tanítottak, 1989 után azonban kénytelenek angolra váltani, s az esti iskolában tanultakat már másnap át is adják diákjaiknak egy budapesti iskolában. Tanári bérük azonban annyira alacsony, hogy nem tudnak saját lakást kivenni, ezért évek óta egy pedagóguszszállás kis szobáján osztoznak. A helyzetük nem egyedi, több száz tanártársuk él hasonlóan szerény körülmények közt. Emma takarítással próbálja kiegészíteni a jövedelmét, míg Böbe egy szórakozóhelyen keresi az igazit, miközben lassan prostituálódik. Emma viszonyt folytat az igazgatóval, románcuknak azonban nincs jövője, ugyanis a férfinak esze ágában sincs elhagyni a családját. Egy dologban mindkét tanárnő biztos, ragaszkodnak tanári állásukhoz, mert falusi lányként nehezen küzdötték fel magukat a tiszteletnek örvendő pozícióba. Csakhogy az életük kedvezőtlen fordulatot vesz. Böbét letartóztatják, elkeseredésében megpróbál véget vetni az életének, Emma pedig magára maradva küzd tovább.
/ dráma
Gyöngyössy Imre és Kabay Barna szívszorító drámája egy gyermek szemszögéből mutatja be a holokauszt embertelenségét. Jób egy zsidó földműves, akihez nem volt túl kegyes a sors, feleségével hét gyermeküket gyászolják. Életük alkonyán adoptálnak egy keresztény kisfiút abban bízva, hogy méltó örökösük lesz, és haláluk után is ápolni fogja a zsidó kultúrát és hagyományt. A családi életet csupán egy évig élvezhetik, 1944-ben deportálják az idős házaspárt. A magára maradt, a történtekből semmit sem értő kisfiú karakterével azonosulva érthetjük meg igazán az események kíméletlen könyörtelenségét. A történet Zenthe Ferenc, Temessy Hédi, Fehér Gábor és Rudolf Péter főszereplésével elevenedik meg. Az 1983-ban készült filmet 2019-ben, a Filmapalap filmfelújítási programja keretében 30 szakember bevonásával restaurálták. A 4K felbontású, felújított változat színvilágát Szabó Gábor közreműködésével korszerűsítették. A mágnesszalag digitalizálása után a hangsávok teljes felújításával a hangminőségen is javítottak, a munkálatokat Petényi Katalin és Kabay Barna asszisztálása mellett végezték a hangrestaurátorok.
A tizenévesek élete sem volt könnyebb az 1960-as években. Gruber Ernő gimnazista (Rudolf Péter) napjai táncórák és mulatságok körül forognak. Ez az időszak számára a botladozó udvarlás ideje, de ezúttal úgy tűnik, hogy Gruber végre elért valamit. A hatvanas évek eleji hangulatot idéző kultikus filmben Rudolf Péter első főszerepét alakítja,de a Cha-cha-cha kötelező produkció Epres Attila és Hollósi Frigyes rajongói számára is.
Juli még a Szovjetunióban vesztette el szüleit, hazatérve Magyarorszra Magához kerül, az asszony merevsége azonban bizalmatlanságot és közömbösséget ébreszt a tinédzser lányban, aki nem találja helyét a mindennapokban.
/ dráma
Kata (Berek Kati), a vidéken élő magányos özvegyasszony a közeli bútorgyárban dolgozik. Jóskával (Szabó László), egy családos férfival tart fenn kapcsolatot. Úgy érzi, hogy egy gyerek adna értelmet életének, Jóska azonban nem akar bonyodalmakat. Egy napon a közeli nevelőintézetből megszökött lány, Anna (Vígh Gyöngyvér) keres menedéket Kata házában. Néhányszor még találkoznak, de Kata ráébred, hogy a lány nem képes hosszabb ideig kötődni valakihez. Ekkor határozza el, hogy örökbe fogad egy elhagyott gyereket.
Juli története folytatódik. Magdától elköltözve egy gyárban kap munkát, ám Magda elintézi, hogy kirúgják őt. Juli szeretne filmrendező lenni, de elbukik a felvételin. Jánost, akinél szökése után meghúzta magát, őrizetbe veszik. Juli ismét Magda segítségére szorul, közgazdász hallgatóként eljut Moszkvába, majd átlép filmrendező szakra. Fontos információkat kap a szüleiről, majd miután Sztálin meghal, hazatér, hogy filmet forgasson.
A 60-asévekben a patikus Kerekest behívja a rendőrség "egy bizonyos ügyben". Azt hiszi, kiderült a háború alatt elkövetett bűntette. Barátai meg akarják győzni, hogy csak egy vicc volt, de Kerekesnél megszólal a lelkiismeret.
/ dráma
Allegorikus, költészettel és jelképekkel teli történet emberekről, akik villamossal utaznak a mindenki által áhított kocsiszín keresésére. Tökéletes színészi alakítás (a filmben 3 lengyel színész szerepelt) és Sára Sándor csodálatos képei adnak ennek a sajátságos mesének általános érvényt.Emberek egy csoportja a sínekre rak egy eltévedt/kisiklott villamost, ezzel kezdetét veszi utazásuk a mitikus kocsiszínbe. Út közben a legkülönbözőbb akadályokba ütköznek, útjuk Magyarország legújabb történelmének helyszínein vezet át. Megtalálhatók közöttük Rajk perének visszhangja és az 56-os események.
Csaba és Éva hosszú ideje él boldog párkapcsolatban. Egy verekedést követően a férfi börtönbe kerül, s amikor kiszabadul, Éva már Miklóssal él együtt. A férfi, mivel nem tud hova menni, hozzájuk költözik. Miklós mindent megtesz, hogy kitúrja Csabát a kapcsolatból - titkon sejti, hogy Éva még mindig őt szereti. Amikor a lány bejelenti, hogy várandós és Miklóshoz megkérte a kezét, Csaba leüti a férfit, s ezért ismét börtönbe kerül.
/ dráma
Egy székely család tragikus története. Csutak Gergely favágóként keményen dolgozik, hogy biztosítani tudja családja megélhetését. A birtokosnak azonban megtetszik a felesége, Anna, aki az erőszakoskodó férfi elől menekülve egy szakadékba zuhan, majd sérülései következtében meghal. Gergely megbosszulja felesége halálát, és börtönbe kerül, de a karácsony közeledtével megszökik, hogy megajándékozhassa a kis Gergőt.
/ dráma
Takó doktor Budapest 1945-ös ostromakor életét veszti. Fia alig emlékszik rá, de egykori holmijaira nagyon vigyáz. A fiú képzeletében apja egy hős, és egyre több élményt talál ki magának. Egészen az egyetemig ezek a gondolatok kísérik. Ott azonban találkozik Annival és ráébred, a nehézségeiben már nem számíthat apjára.
Egy kis magyar faluba riporter érkezik, összesen 20 órát tölt el ott. Látogatásának célja, hogy felidézze az elmúlt 20 év történéseit. A visszaemlékezések során négy cseléd eltérő életét, útját ismerhetjük meg. Jóska termelőszövetkezeti elnökké vált, míg Vargából ávós lett, aki majdnem lelőtte Balogh Antit az 1950-es évek elején. Ugyanakkor Jóska sem szeplőtlen, hiszen elintézte, hogy Kiskovácsot kitegyék az egyetemről, majd Varga ellen vezeti az embereket 1956-ban. A forradalmat követően Varga elhatározza, hogy rendet tesz, ám véletlenül az ártatlan Kocsis Béni kap tőle halálos lövést az ajtón keresztül. Varga már évek óta elhagyta a falut, de az emberek még ma is emlékeznek a sebekre, melyeket okozott.
Bencsik Béla (Czink Béla) a dunántúli termelőszövetkezeti elnök Vitkai Lajos (Fekete András) párttitkárral azon fáradozik, hogy az elnéptelenedett falut újra benépesítse, megfelelő lakást és munkát biztosítva az újonnan érkezőknek. Bencsik mindezt önerőből kívánja megoldani az eredményes gazdálkodás révén, nem a szomszéd községbe beolvadással. Ellentétek alakulnak ki, a párttitkárt lemondatják, áthelyezik, aki Bencsik vezetése módszereit ássa alá a járási szerveknél. A fegyelmi tárgyaláson az ellentéteket látszólag elsimítják, de ez sajátos harcmodorra késztet mindenkit a maga posztján.
/ dráma
1950. Új igazgató érkezik a ménesbe. A paraszti származású Busó Janit, aki befejezte a pártiskolát, elutasítják a mezőgazdasági munkások, az egykori horthyista tisztek, akiket a gazdaságba küldtek, „osztályellenségként” megbélyegezve. Busó megpróbál valamilyen tekintélyt szerezni magának, de nem jár nagy sikerrel. A párttól kapott kétes támogatás sem segít, sőt, inkább akadályozza amúgy is nehéz helyzetét. Kovács András filmje a hatalom és a diktatórikus rendszer általános jellegét vizsgálja.
Az 1890-es években a magyar vidéken játszódó film lázadó gazdák csoportjának sorsát követi nyomon. A forradalommal kapcsolatos elképzeléseik azonban ütköznek annak az időszaknak a valóságával, amelybe egész Európa, Magyarország is belépett 1848 után.
Mészáros Márta a Napló-trilógiájának harmadik részét az 1956-os forradalomnak szentelte. Októberben Juli (Czinkóczi Zsuzsa) Moszkvában ragadt, míg itt Magyarországon János (Jan Nowicki) aktívan részt vesz a felkelésben. Juli csak novemberben érhet haza... A felkelés, és különösen a felszámolását követő időszak ellentmondásait és személyes dilemmáit vizsgáló munka e sorsdöntő hetek egyik legmegindítóbb krónikája.
/ dráma
A Széles család történetén keresztül megismerhetjük a magyarországi parasztság sorsát a huszadik század második felében, ahogy a kiszolgáltatottság, a nélkülözés és a mindennapok küzdelme mellet a történelem is eldübörög a fejük felett.
A történet 1956 decemberében játszódik, miután a szovjet hadsereg véresen elnyomta a népfelkelést. A 16 éves Dániel úgy dönt, hogy nyugatra emigrál, hogy meglátogassa barátnőjét. Gyuri szomszédjának, aki fegyveres felkelésbe keveredett, szintén vele kell menekülnie. A határ menti faluban más menekültekkel várják csempészt. Várakozás közben a fiúk különböző élmények részesei lesznek, amelyek elgondolkodtatják őket döntésük értelméről.
/ dráma | történelmi
1944-ben légiriadó vet véget a Végvári Tánciskola rendezvényének. A zűrzavart kihasználva a ruhatáros fia elemel egy idegen kabátot, hogy az érte kapott pénzből kifizethesse Fussbaum Arankát. A ruhatárosnő szégyenében elhatározza, hogy visszaszerzi a lopott holmit, de miután a lányával, sógorával s annak fiával útnak indul, a háború a lopásnál sokkal súlyosabb vétségek elkövetésére kényszeríti őket.
/ dráma | romantikus | történelmi
Az első világháború idején Ferenc elszökik a fogságból, meg a szomszédjánál találja meg a gyermekét, akit befogadott a társa családja, miután a felesége elhunyt. Csakhogy Ferencnek nincsenek jó hírei: a családfő, Rókus életét vesztette a fogolytáborban. A férfi özvegye és Ferenc idővel egyre közelebb kerülnek egymáshoz, házasságot kötnek, de a boldogságukra árnyékot vet a múlt. Úgy tartja a legenda, Rákosi Mátyás sztálinista vezető kiviharzott a vetítésről a nyitójelenetet követően, és a filmet azonnal tiltólistára tették.
/ dráma | krimi | romantikus
A film Tarr Béla rendező és Krashnahorkai László író együttműködésének eredményeképp született meg. A kárhozat az elszigeteltség, az érzelmi csalódás és az unalom komor és nihilista portréja. Tarr a filmben szinte statikus kamerát, lassú panorámákat, elhagyatott és nyomasztó ipari környezetet és melankolikus zenét használva teremti meg az alkotás sajátos atmoszféráját. A film az élet sivárságának és az emberileg torz karakterek lelki gyengeségének tükröződése. A történet főszereplője Karrer, aki céltalanul éli az életét, napjait általában egy itallal fejezi be a Titanikban, ahol beleszeret egy bár énekesnőjébe...
/ dráma | életrajzi | történelmi
Gyermekkorában barátságot köt, és valósággal beleszeret Kubinyi Kristóf báróba. Az arisztokrata családnál töltött hetek, Kristóf nővére, Katalin iránti rajongása csak még jobban erősítik benne a vágyat, hogy egy napon hozzájuk hasonlóvá válhasson. Valóban példátlan karriert fut be... Szabó István filmjét - melyet a rendező tiszteletére vetítünk - valóságos díjözönnel jutalmazták szerte a világon.
/ dráma
Négy vádlott várja a tárgyalást a börtön cellájában. A bíróság azzal vádolja őket, hogy aktívan részt vettek az 1942-es újvidéki mészárlásban, amely több ezer ártatlan civil életébe került. A volt katonák a saját szemszögükből meséli el az eseményeket. Iszonyatos titkok derülnek az elbeszéléseik során.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
