A bicskei közigazgatási kerület pártbizottsága úgy határoz, hogy felmenti a felcsúti kollektíva elnökét, akinek alig néhány év alatt sikerült felvirágoztatni a felcsúti mezőgazdasági szövetkezetet. Koholt vádakkal a bizottság megpróbálja rábeszélni a közgyûlést (amely az elnök oldalán áll), hogy menessze el Ferenczi Józsefet. Ember Judit és Gazdag Gyula remekműve a szocializmus diktatórikus működését tárja fel. A filmet az elkészülése után betiltották, és csak 1985-ben került forgalomba. 1996-ban minden idők 100 legjobb dokumentumfilmje közé választották.
Szomjas György Nászutak című filmje egy szokatlan szubkultúra életét, szokásait és motivációit tárja fel. Az 1960-as és 70-es években Magyarországon trendszerű jelenség, az úgynevezett digózás kerül a kamera fókuszpontjába. A fiatal nők arról beszélnek, hogy mindent megtesznek az olasz turisták elcsábításáért abban a reményben, hogy márkás nyugati fogyasztási cikkeket szerezzenek, és jobb életre tegyenek szert, akár házasság árán is.
/ dokumentum | rövidfilm
Gaál István első nagyjátékfilmje, a Sodrásban a magyar új hullám ikonjává vált. Ez a rövid lírai dokumentumfilm ennek az előzetes tanulmánya. A Tiszáról, mint tájképformáló elemről és a folyó mellett élő emberekről alkotott képek asszociatív módon összefonódnak. Sára Sándor operatőr absztrakt-geometriai kompozíciókba szőtte a természet és az emberi tevékenység motívumait.
/ dokumentum | rövidfilm
Lírai és ugyanakkor szenvedélyes „helyzetjelentés” a magyar cigányok életkörülményeiről. Ezzel a munkájával Sára Sándor, aki operatőrként és rendezőként is a magyar film egyik legbefolyásosabb személyiségévé vált, nemcsak dokumentálni kívánta a cigányság helyzetét, hanem egyúttal saját álláspontját is felállította ebben a kritikus témában.
Bereményi Géza önéletrajzi ihletésű, Európa-díjas alkotása felvázolja az író-rendező generációját, és ezen belül az unoka szemszögéből 1956 őszének gyermekkori önmagát. A nagyapa, a Teleki téri piac királya mindent pénzben mérlegel. Még az állambiztonsági hatóság sem tud vele mit kezdeni, deés még a Halállal alkut is köt. Az 1956-os forradalom idején azonban semmi sem a piac törvényei szerint működik, és ezúttal unokája még arannyal sem képes megmenteni a halálos vakbélgyulladástól ...
/ dráma | háborús | történelmi | western
Ráday Gedeon hadügyminiszter hozzálát az ország közbiztonságának javításához. Emellett keresi azokat a szegénylegényeket és betyárokat, akik Rózsa Sándor mellett vettek részt a '48-as szabadságharcban. Akiket elkap, azok egy alföldi börtönben élnek a puszta ég alatt. Hogy megtörjék őket, különböző embertelen módszerekhez folyamodnak. Így jár Gajdor is, aki besúgó lesz. Ezért társai később megölik. Ráday emberei új tervet eszelnek ki. Azt követelik az egykori betyártól, hogy az újoncok közül válogassa ki egykori társait, mert egy csapatot akarnak létrehozni. De ez csapda.
Egy fiatal feleség várja a férje visszatérését. A férfi politikai fogoly, és a nő élete emiatt egyre nehezebb. Lelkiismeretesen gondoskodik anyósáról és megpróbálja tartani benne a reményt. Meggyőzi az ágyhoz kötött, idős hölgyet, hogy fia Amerikában forgat filmet, és hamarosan hazatér. A két nőt szokatlan kötelékek kötik össze. A férfit váratlanul szabadon engedik, és elindul haza. A magyar film egyik legérzékenyebb művében a szereplők meghitt világa dacol a történelem viharaival.
Baráti társaság beszélget egy kocsmában. Kívül javában zajlik a magyar fasiszta nyilas párt terrorja, miközben a szovjetek bombázzák Budapestet, de Király, a sznob könyvügynök, Kovács, a jámbor asztalos, Béla, a pragmatikus kocsmáros és a látszólag cinikus Gyuricza arról beszélnek, hogy a fasizmus igazságtalanságairól beszélgetnek. Másnap rájuk is komoly döntés meghozatala vár: megadják-e magukat a hatóságoknak, vagy ellenálljanak. A Sánta Ferenc regényéből adaptált film elképesztően hatásos alkotás arról, hogy az átlagember az uralkodó hatalom elnyomása mellett is az erkölcs útját választja.
Egy frissen érettségizett fiatalokból álló csoport megérkezik a Tisza folyóhoz, ahol röplabdáznak, önfeledten szórakoznak és úsznak. Annyira élvezik a szabadságot, hogy nem veszik észre, hogy egyikük eltűnt. A keresés során saját lelkiismeretükkel is el kell számolniuk. Gaál István és Sára Sándor filmje saját tapasztalataikból merítettek. A Sodrás a magyar új hullám alappillére, amely a magyar filmet hamar Európa élvonalába helyezte.
/ dráma
Jancsi (Bálint András) és Kata (Halász Judit) szerelmi kapcsolatát az 1956-os felkelés leverése hirtelen lezárja: a lány külföldre megy, a fiú marad. Most, sok éven át tartó kényszerű távollét után, Jancsi Franciaországba utazik Katához, ahol kapcsolatuk epizódjait idézik fel. Az Álmodozás és Atya kora után ez a film zárja le a legendás magyar rendező, Szabó István első trilógiáját.
A magyar filmtörténet egyik legemlékezetesebb hőse a gyors eszű és nagylelkű, jószívű vállfaárus, az élet igazi fejedelme. Az 1960-as években, a „boldog békés napokban” naiv unokaöccsét elviszi a vásárra, a lóversenyekre, megmutatja neki a szabadságot, bemutatja a nőknek és hogy mi az élet lényege. Rugalmas nadrágtartója és vastag keretű szemüvege azonnal megolvasztja az összes nő szívét. Koltai Róbert legendás kultfilmje a legsikeresebb magyar produkció volt a szocializmus összeomlása idején.
A történet főszereplői betegség, baleset vagy valamilyen testi vagy lelki probléma következtében megváltozott munkaképességűnek számítanak, ugyanakkor normális életre vágynak, s legfőképpen arra, hogy megszűnjön a társadalmi kirekesztés, s a munkáltatók is felismerjék, hogy őket is lehet sikerrel alkalmazni. Legnagyobb álmuk, hogy egyszer ledőlnek az emberek közti falak, megszűnnek az előítéletek, s a rájuk aggatott kiközösítő jelzők helyett rájuk is teljes emberként tekintenek.
Hendrik Höfgen ambiciózus színész Hamburgban. Egyetlen vágya a siker. Miután Mephistót alakítja a Faustban, az ország legnépszerűbb színésze lesz. És akkor sem távozott, miután a náci párt átvette a hatalmat. Barátai, felesége elmenekülnek, de ő készen áll arra, hogy apró kompromisszumokat kössön a hatóságokkal a siker megőrzése érdekében. A Klaus Mann azonos című regénye alapján készült Oscar-díjas film az örök kérdésre keresi a választ: mivé válik az ember a történelem nyomására?
A film hősnői a két Szkalla nővér. Fiatal korukban ragyogtak és csinosak voltak, de mára megöregedtek és külön élnek. Giza a magányosabb. Testi fogyatékkal él fiával Münchenben. Orbánné özvegy és énekórákat tart Budapesten. Utolsó kapcsolata Csermlényihez, régi udvarlójához, egy nyugdíjas tenorhoz köti. Jó hangulatban macskajátékot játszik szállásadójával, Egérkével. A nővérek mindennap telefonálnak, és múltjukat melankolikus visszaemlékezések során idézik fel.
Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan Budapestben, valami, amit még az itteniek sem képesek megmagyarázni, aki pedig nem él a fővárosban, az nem is értheti. Megmagyarázhatatlan továbbá az is, ha szüleid egy havi keresetét egy lisszaboni jegyre költöd. Áron 29 éves, komplexusos férfi, hiába tudhatja a zsebében frissen szerzett diplomáját, barátnője elhagyja, szülei tartják el, mert sajnos nincs munkája. A lisszaboni utazás szakítja ki megszokott hétköznapjaiból, és segít neki feldolgozni az élet okozta csalódásokat. Miután hazatért, újult erővel próbálja rendezni zűrös életét.
/ dráma | romantikus | történelmi
Vajon egy olyan embertelen és kies világban, mint a lágereké kibontakozhat-e szerelem két olyan ember között, akiket odahaza vár a családja. És vajon ez a kötődés elengedő-e, hogy mindketten túléljék ezt a földi poklot. Erre a kérdésre keresi a választ a Félvilág és A berni nagykövet alkotóinak legújabb filmje.
A Genezis történetének középpontjában egy roma kisfiú áll, akinek gyerekkora drasztikusan véget ér, amikor egy brutális támadásban elveszíti a családját. A munkájába temetkező sikeres ügyvédnő felettese nyomására elvállalja a rasszista gyilkosságsorozat egyik vádlottjának védelmét. A nyomozás során megismerkedik az ügyben tanúként résztvevő kisfiúval, és ez a találkozás mindkettejük életét gyökeresen megváltoztatja. Egy titokzatos kamaszlány is belekeveredik az ügybe, amikor sötét titkok derülnek ki a szerelméről. A bibliai eredettörténet a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből érkező emberek sorsán keresztül elevenedik meg, útjaik sosem kereszteznék egymást, ám sorsuk mégis összefonódik ennek a tragikus bűnténynek az árnyékában. A Genezis szereplői az egyetemes emberi értékek – az életbe vetett hit, a szolidaritás, a felelősség – mentén döntenek a sorsukról, így lehetőséget kapnak az újrakezdésre, egy új életre. (Hungaricom)
/ dráma | romantikus | vígjáték
Budapest, 1989, a 18 éves Petya az érettségire készül. Teljesen új élet előtt áll, miközben az ország is a jövőbe is tekint. Török Ferenc hősei nem reménytelen alakok, akik kiszolgáltatottak a történelem folyásának. Ironikusak és akaratlanok, akárcsak a sorsuk. A Moszkva tér elnyerte a legjobb első film díját a Magyar Filmhéten, frissessége és vizuális megoldásai miatt az új generációs filmesek emblematikus filmjévé vált, ami valami elemi dolgot mondott a rendszerváltásról.
A totális diktatúra kiépülésének idején egy budapesti család élete pokollá válik. Pirkadatkor az Államvédelmi Hatóság csengetésére ébrednek, akik ahelyett, hogy elhurcolnák őket, velük maradnak az otthonukban s napokig fogságban tartják őket anélkül, hogy kiderülne, kit vagy mit keresnek. Az abszurd helyzetet fokozza, hogy a hatalom emberei minden, a lakásba érkező személyt őrizetbe vesznek. Napok telnek el az egyre fokozódó bizonytalanságban, a rabul ejtetteken elhatalmasodik a félelem, s egyre nehezebben kezelik elfojtott indulataikat. Megtörtént eseményeket foldolgozó film az Oscar-díjas Deák Kristóftól.
/ dráma | romantikus
Eszti a parkban várja a randevút Zolival. A lány megpróbálja egyértelművé tenni, hogy nincs esély arra, hogy együtt legyenek. Két teljesen idegen Budapest belvárosában egy tévútra kerülő randin, beszélgetni kezdenek, és kiderül, hogy két teljesen különböző világ találkozása az övék. Éppen megismerik egymást, amikor megjelenik Eszti modortalan testvére. Az események váratlan fordulatot vesznek - hármuknak fogalma sincs arról, hogy egy régi titok köti össze őket.
/ dráma
Bianka puszta elhatározásból úgy dönt, hogy ellop egy csecsemőt, hogy új életet kezdhessen. A lányt azonban senki sem hajlandó befogadni az újszülöttel együtt. A helyzet kezd egyre reménytelenebbé válni, amikor találkozik egy munkásszálón Lacival, a férfi pedig elhatározza, hogy mindenáron otthont teremt mindannyiuk számára.
/ dráma | romantikus
Ekkor megszakította minden fontos kapcsolatát: Bettivel, legjobb barátnőjével és Gerivel, Dávid öccsével sem találkozott azóta. Geri szerette Lorát, de nem akart, vagy nem mert a bátyja és a lány közé állni. Három évvel a tragédia után Lora és Geri útja újra keresztezi egymást. Lora menekül az emlékek elől, míg a fiúban feltámadnak a régi érzések. Idővel egyre közelebb kerülnek egymáshoz.
/ dráma
Maja mindössze tizenkilenc éves, amikor kikerül az állami gondozásból. A lány mindent elkövet azért, hogy megszerezze négy éves fia felügyeleti jogát, ugyanis nem akarja, hogy gyermeke az ő sorsára jusson. Egy sorszerű találkozás után rátalál a szerelem, de a boldogsághoz először régi megszokásaitól kell megszabadulnia.
A híres írót, Karinthy Frigyest hallucinációk kínozzák, és hamarosan problémái lesznek a látásával. Bár az orvosok megnyugtatják, az író gyanítja, hogy súlyos betegsége van. A könyvtár szakirodalmát tanulmányozza, és egyre inkább meggyőződik arról, hogy agyrákja van. Gyanúja megalapozottnak bizonyul. Egyetlen reménye, hogy a kor leghíresebb agysebésze megmentheti az életét. Révész György nemcsak a Karinthy-regényt, hanem egész irodalmi életművét is a vászonra álmodta.
Az Aurora Borealis – Északi fény két idősíkon futó, fordulatokban gazdag családtörténet, amely anya és lánya kapcsolatának mélységeit boncolgatja. A Bécsben élő sikeres ügyvéd, Olga (Tóth Ildikó) idős anyja, Mária (Törőcsik Mari) váratlanul kómába esik. Amíg Mária élet és halál közt lebeg, Olga egy mélyen elhallgatott titokra bukkan. Az egyre szenvedélyesebb kutatás az '50-es évek háború utáni Európájába vezeti vissza, ahol útja végén ő maga áll: egy olyan ember, akit korábban nem ismert. A film szokatlan helyzetekben, női érzékenységgel beszél az identitásválságból adódó drámai helyzetekről, a széttöredezett Európa háborúi okozta, soha nem gyógyuló sebekről, az elmúlásról, valamint a hazugságok és elhallgatások leleplezésének felszabadító erejéről. (Vertigo Media)
/ dráma
A film kezdete az 56-os forradalmat idézi. Köves és Bodor egy éjszaka elássák fegyvereiket. Köves elmenekül az országból, hátrahagyva feleségét és két fiát, Gábort és Dinit. A hatvanas évek elején folytatódik a t9rténet, amikor a börtönből szabadult Bodor lesz a család fennetartójává és a két fiú nevelőjévé. A srácok életére és érvényesülési lehetőségeikre rányomja bélyegét a külföldre emigrált apa személye. Barátaik is a kamaszkor jellegzetes érzéseivel küzdenek, miközben átlengi életüket a szex és a rock and roll, azaz a fiatalos lázadás energiája. Egy nap úgy döntenek, ők is lelépnek a szürkeségbe borult országból.
Az 1956-os forradalom hihetetlen izgalmat hoz a gyermekek életébe. Nem kell iskolába járniuk, a felnőttek pedig megőrülnek: az apa megpofoz valakit, pizsamában táncol és levelet ír Hruscsovnak, míg a nagymama hazaérkezik egy cipóval, golyó ütötte lyukkal a közepében. Gárdos Péter nem a felkelés hőseiről készített filmet, hanem az átlagos polgárokról, akik lakásukba bújtak, és a rádiót hallgatva élték meg a forradalmat.
/ vígjáték
Minarik Ede mindene a foci, még mosodáját, egyetlen megélhetési forrását is képes feladni, hogy támogahassa kedvenc csapatát, a Csabagyöngye SC-t abban, hogy bejuthasson az első ligába.
/ dráma
A II. világháborút követő első békenapokban Török János vegyészmérnök váratlanul "hozzájut" egy rombadőlt vegyiüzemhez. Lelkesen nekilát, hogy régi álmát valóra váltva kikísérletezzen egy új szérumot. Anyagi nehézségekkel küszködve, de boldogan dolgozik a nagy cél eléréséért. Az új társadalmi rend azonban nem támogatja a magánvállalkozást.
Nem sokkal a második világháború befejezése után egy fiatal és idealista főiskolai hallgatók csoportja egy vidéki katolikus teológiai iskolába megy azzal a céllal, hogy meggyőzze az ifjú tanoncokat az új kommunista társadalom fontosságáról. Mit tehetünk, ha úgy gondoljuk, hogy nálunk van a bölcsek köve? Vajon csak egyetlen érvényes útja van a forradalomnak, lehetséges-e nyílt, szabad párbeszéd, ha az egyik fél a hatalom oldalán áll? Ez csak néhány olyan kérdés, amelyre Jancsó Miklós és Hernádi Gyula választ keres a filmjében.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
