/ animáció
A film az expresszionizmust és az absztrakt festészetet használva teremt egyei hangulatot, amelyhez Kovásznai György csupán egy kamerát használt, minden képkockát külön kompozícióként kezelve.
Az avantgarde mese története a nomád törzsek ősi legendáin alapszik. Lélegzetelállító, álomszerű képi világa absztrakt geometriai formákból és a mandala visszatérő képeiből áll össze. Egyedülálló, atmoszférikus zenéje mormoló hangokon alapszik.
/ animáció
A négy epigrammatikus rajzfilm az örök emberi tulajdonságokat és helyzeteket tárja fel. Ezen morbid társadalmi szatírák karakter tervezője Sajdik Ferenc, aki a későbbiekben Dargay rendszeres alkotótársává vált.
Nekem az élet teccik nagyon című filmben a társadalom perifériáján nyomornegyedekben élő cigány gyerekek egy csoportja beszél az életükről és életkörülményeikről. A cigányok varázslatos-mitikus képzeletbeli világa a kimondott szavakban és a festői képekben összeütközik a mindennapi élet kemény valóságával. A filmet az 1977-es krakkói filmfesztiválon oklevéllel tüntették ki.
A két főszereplő, a Tudós, a modern haladás szellemének szuperhőse és Mars, a barbár háborúisten istene küzd egymással. Az absztrakt szimbólumok szellemes, vizuális, metaforikus megfordítására épített Párbaj azon humanisztikusan elkötelezett animációs filmek sorába illeszkedik, amelyek annak szükségességét hangsúlyozzák, a nemzetek békében éljenek egymás mellett.
A kisfilm a versenysportokban alkalmazott szadista edzésmódszereket karikírozza. Nepp József, a groteszk fekete humor magyar nagymestere írta a forgatókönyvet. Nepp Ternovszky Béla összes későbbi rövid- és egészestés filmjében forgatókönyvíróként működött közre, beleértve a Macskafogót is.
Körülbelül 5 perc alatt a szereplők 46 alkalommal végeznek egymással a legzseniálisabb módszerekkel. A groteszk kisfilm egy véget nem érő gyilkosságsorozatot mutat be, ahol az elkövetők a soron következő gyilkos áldozatává válnak.
/ animáció
Az őskortól az űr meghódításáig tartó korszakokat átfogó történet a „kisember” (a munkásosztály szimbolikus alakja) és a kizsákmányoló elit együttélését és csatáit ábrázolja.
A film különlegessége, hogy a főszereplők marcipánból készültek. A háttérben felcsendülő népdalokat a Sebő Együttes adja elő; élükön a Sebestyén Mártával, akinek ez volt az első filmes megjelenése. A Mézes-táncos Varsányi Ferenc első önálló rendezése.
A filmben egyszerre jelenik meg a sci-fi képregények népszerű mitológiája és a katasztrófafilmekből ismerős King Kong szörnye. Több más művéhez hasonlóan a rendező optimizmusa a történelem ciklikusságában, valamint a természeti környezettel és az emberiséggel szembeni felelősségtudat is megjelenik a filmben, amelyet Karel Čapek szatírája ihletett.
A mitológiai hős drámáját újragondoló kétperces filmet az alkotó első teljes hosszúságú magyar animációjának, János vitéz erőpróbája ihlette. A tintával megrajzolt férfi karakter dinamikus mozgástechnikája ma is frissnek tűnik. Sisyphus emberfeletti erőfeszítése a pulzáló ecsetvonásokkal intenzív nézői élményt nyújt. Az alak metamorfózisai a naturalisztikustól a teljes absztrakcióig terjednek.
Az antik szobrokra hasonlító szobrász egy márványtömbből atlétát farag. Ám a szobor egy öregembert csinál belőle.
A kisfilm öt magyar népdalt tartalmaz Kodály Zoltántól. Az alkotás minimalista, geometrikus jellegű vázlatokká formálja át a magyar népi dekoratív művészet elemeit.
A film Jancsó stilizált történeti koreográfiáinak tömörített animációs paródiája, amelyben a kivégzéssel szembesülők és a hóhérok helyet cserélnek, miközben a politikai iránytű ciklikusan változik.
Szoboszlay Péter erősen társadalomkritikus filmjét a pszichedelikus pop-art és a hippi szecesszió stílusmotívumai hatják át. A hős a puha diktatúra tipikus alakja, a zsarnoki portás, akinek jellemében megjelenik a fasiszta ideológia kísértete.
Egy kentaur család beköltözik egy budapesti lakásba, azonban a lakók nem nézik jó szemmel az új jövevények furcsa életmódját. Amikor azonban eltűnnek, furcsa űrt hagynak maguk után. A filmet az 1978-as Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjában is bemutatták.
/ animáció
A film kiparodizálja a klasszikus meséket, és karikatúrázza a sárkányölő hős legendáját. A film a középkori lovag, hercegnő és sárkány triójának összes lehetséges szituációját felmutatja.
A frissen elkészült híd felavatásához minden előkészület megtörténik. Megérkezik a legfontosabb ember is, az, aki a szalagot átvágja. Vagyis csak vágná, de a szalag sehogy sem akar elszakadni.
Egy nagyvárosi operában vagyunk. A sok sznob, úri vendég már elfoglalta a helyét. A színpadon azonban egy lövészárok kiásása után a golyószórót tesztelik. Mire a karmester megérkezik, addigra a színpad szinte felismerhetetlen.
A ceruza és a radír mindig együtt alkot. Ceruza rajzol, de néha kell radír segítsége. Egyszer összevesznek, mert nem tudják, hogy merre menjen az autó, amit rajzoltak. Ceruza elkezd össze-vissza firkálni, míg radír mindent kitöröl.
Ez a rövid film a mindennapi életben mindenütt megjelenő zsarnokság sajátos szociálpszichológiai vizsgálata. Dayka Margit színésznő szuggesztív előadása tökéletesen kifejezésre juttatja a ravasz nő monomán mantráját.
/ animáció
Az öreg király az öreg pásztorának tanácsára íjászversenyt rendez, hogy eldöntse, három fia közül melyik örökölje a koronát. A versenyzőknek át kell lőniük egy réz fillér közepét, amelyen az öreg király képe látható. A rendező a film nagy részét Nyakigláb, Telezsák és Dióbél hercegek humoros jellemzésének szenteli.
A kis róka születésétől fogva életrevaló kölyök volt, ezért - nagyapja után - Ő is a VUK nevet kapta: Vadászom Utamból Kotrodj! Rá is szolgál nevére a későbbiekben. Családját az ember kiirtja, így egyedül kénytelen vándorolni egészen addig, míg Karak - a nagybátyja - be nem fogadja. Mikor felcseperedik elindul megkeresni szülei gyilkosát.
Matyi, a parasztlegény és folyton legelésző, farktollait bőkezűen osztogató lúdja Döbrögi uraság erdejébe téved. Az uraság hajdúi Döbrögi prédájának ítélik a ludat, akit Matyi elkerget, hogy ne lőhessék le. Amikor törvényt követel, az uraság azonnal ítél: huszonöt botütést méret a fiúra. Matyi pedig megesküszik, hogy: háromszor veri ezt Kenden Lúdas Matyi vissza!
/ animáció | háborús | kaland | romantikus
Dargay Attila harmadik filmje, a Szaffi Jókai Mór A cigánybáró című regényének adaptációja. Elmeséli két szerelmes furcsa találkozását Magyarország oszmán megszállásának utolsó napjaiban. A romantikus történet bővelkedik aranyos állatfigurákban és a Dargay-mesékre jellemző parodizáló, humoros párbeszédekben. A legendás szinkronban olyan hazai sztárok működtek közre, mint Kern András, Pogány Judit, Gobbi Hilda, Bárdy György, Zenthe Ferenc, Csákányi László és Hernádi Judit. A digitális restaurálás Henrik Irén operatőr, Dargay rendszeres munkatársának közreműködésével zajlott.
/ animáció
Filozófiai kisfilm a mindennapi helyzetek viszonylagosságáról: Zsuzsu azért kerül bajba, mert véletlenül leönti az apját vízzel az erkélyről, ahol növényeket öntöz. Amikor azonban a cirkusz bohócai elkezdik vízzel dobálni egymást, apja önfeledten nevet...
Révész Bálint különleges hangulatú, könnyed, szellemes és friss hangvételű dokumentumfilmje három nagymama és három unoka izgalmas egymásra találásának története, miközben tanúi lehetünk egy szimbolikus és egy tényleges utazásnak is. A három nő - egy angol kém, egy táncosnő a néci Németországból és egy magyar holokauszttúlélő - meséli el, adja át és eleveníti fel az emlékeit unokáiknak, hogy élettörténetük ne tűnjön el nyomtalanul, az Y generáció tagjai pedig kézbe kapják azt a hatalmas mennyiségű élettapasztalatot és bölcsességet, amely nagymamáik rájuk tudnak hagyni. A klasszikus értékeket és történelmi tabukat megfogalmazó film érdekes időutazásra invitál minket is: vajon mi hogyan döntöttünk volna hetven évvel ezelőtt? (ELF Pictures)
/ dokumentum | történelmi
Forgács Péter nemzetközileg elismert filmrendező és művész, akinek legújabb munkája egy időutazás, amely a magyar történelem 200 évét íveli át Perneczky Géza művészettörténész kommentárjával. A monumentális saga, amely ötvözi a képzőművészetet és a filmgyártást, valamint a magán- és a közéletet, négy generáció története a magyar művészeti élet különböző korszakaiban.
Egy rendőrt 1948. június 3-án meggyilkolnak Pócspetriben. A hatóságok ebből a tragikus eseményből kirakatpert kreálnak: a város hivatalnokát halálra ítélik és kivégzik, míg a helyi papot életfogytiglanra ítélik. Ember Judit pontosan rekonstruálja a 35 évvel ezelőtti eseményeket az emberek szívében élő traumákkal és szorongásokkal. A filmet csak a rendszerváltás után mutathatta be a rendező.
Schirilla György, egy fáradhatatlan taxisofőr 1968-ban céljául tűzte ki, hogy Moszkváig fut. Egy kis magyar faluban, Kenderesen megállt. Hogy erre a különleges eseményre emlékezzenek, egy bisztrót építettek ott. Gazdag Gyula filmje az avatási ünnepségre visz el bennünket.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
