Korábbi premierek

A Weöres Sándor Psyché című verses regénye alapján készült film "fantasztikus", romantikus szerelmi vízió. Weöres irodalmi leleménye az, hogy Lónyai Erzsébet, a XVIII-XIX. század fordulójára álmodott felvilágosult költőnő és cigány-grófnő képzeletbeli történetét Ungvárnémeti Tóth László, a XIX. században valóban élt, töredékes életművű, tragikus sorsú, rövid életű tudós, költő és drámaíró alakjához kapcsolja. Kettejük szenvedélyes, beteljesületlen testvérszerelme, a női öntudatra ébredés, énkeresés, lázadás mentén a mű több mint száz éven ível át. Bódy a mitologikus tematikájú és idejű történetet sajátos dramaturgiával, különleges viziókba ágyazva "idézi meg". Hősei nem öregszenek, s a képi világ ezt a szellemtörténeti "fantasztikumot" stilizálja: az elszínezett jelenetek, az expresszionistán túlrajzolt díszletek látványként próbálják megidézni a Történelem és a Lélek szellemét, küzdelmét.

Miután az élettársa szó nélkül elköltözött, és kiadta a lakásukat egy színésznek, a munkanélküli nő és tízéves lánya kénytelen megosztani a lakását.

A titokzatos idegen úgy tűnik, pénzért árulja a pisztolyát: azért harcol, aki többet fizet neki. Van egy kis számolnivalója a gonosztevőkkel, de a város lakóival is. A pokol érkezett vele a környékre.

Él három dubrovniki fiú, akik elválaszthatatlanok, mindig együtt lógnak, gondtalanok, vígan élik életüket, amíg ki nem tör a háború, ami mindent megváltoztat, még a barátságukat, viszonyukat is átformálja.

Végül a felesége is elhagyja. A férfi magára marad az ötéves kisfiával. Chris ekkor kockázatos lépésre szánja el magát. Feladja állását, és jelentkezik egy bróker cég tanfolyamára. Miközben egyre mélyebbre merül a brókerkedés rejtelmeiben, pénz híján hamarosan várótermek, menhelyek lakói lesznek. Chris bízik abban, hogy jókedvvel, szeretettel minden bajt legyőznek.

A bolond lány című filmben Sévigné vizsgálóbíró felesége unszolására karrierje építésének céljából elvállal egy gyilkossági ügyet, melyben a szobalányt vádolják a háza inasának meggyilkolásával. A bíró komoly nyomozásba kezd és fényt derít a valódi elkövető kilétére...

Egy régi templom épületében zenekari próba folyik. Váratlanul megérkezik egy televíziós stáb is: riportok készülnek a zenészekkel. Feszült a hangulat. A zenekar és a karmester egyre kevésbé értenek szót, a szünet után pedig végképp elszabadulnak az indulatok. Fellini bölcs és mélyen emberi példázatának igazi szépségét a "zenekar" tagjainak rendkívüli szeretettel és boszorkányos virtuozitással megrajzolt portréi jelentik. 

1936-ot írunk. A meddő, ám előkelő származású Szilvia üzletet köt a szegény sorból származó Irénnel: feküdjön le férjével, essen teherbe és szülje meg a hatalmas vagyon örökösét az ő számára. A terv azonban érdekes fordulatot vesz, hiszen férje és Irén egymásba szeretnek és elköltöznek a zsarnoki dámától. Gyermekeik születnek és boldogan élnek egészen 1940-ig, amikor Szilvia elérkezettnek látja a helyzetet arra, hogy bosszút álljon a szerelmeseken.

Nehéz az élet a tanyavilágban. Regős Bendegúz, az égetni valóan rossz csemete sokat tudna róla mesélni. Gyerekkorában sokféle dolgot tartottak felőle: hogy csodagyerek, meg, hogy akasztották volna fel kétnapos korában. Most az anyja elszegődteti a bakterházba. A kisfiú szenved a pénzéhes lókupec, a lusta bakter, a fukar paraszt, de legfőképpen a Büdös Banya miatt.

Andrej Buzikin negyvenhat éves leningrádi műfordító, mellette pedig főiskolán oktat. Senkivel nem konfrontálódik, senkit nem akar megsérteni, mindenkinek jót akar. Csak az a baj, hogy a felesége mellett szeretőt tart a titkárnője személyében. Ez a viszony azonban állandó időzavarban tartja, mindenhová futva érkezik. Hazugságokkal próbálja menteni magát, senkinek sem mond igazat. Az állandó füllentések miatt élete összekuszálódik, felesége elhagyja, szeretője megunva a kilátástalan viszonyt, szakít vele. Meg tud-e változni, képes-e normális mederbe terelni zaklatott, összekuszált életét?

A Tükör című Tarkovszkij-filmben egy középkorú férfi visszaemlékezik életére. Megélt dolgainak emlékkockái, mint tükörcserepek hullnak szét az időben. A férfi emlékei a felszínre hozzák a legfontosabb etikai és morális kérdéseket is. Az önvizsgálatba átmenő töprengés végül a rendező legfontosabbnak tartott kérdéséhez, a hit létezéséhez vezet el.

Létezik egy hely a Földön, melyet az idegenek hagytak maguk után, s mely tiltott zóna az emberek számára. Vannak azonban olyanok, akik kíváncsiak a misztikus helyre, és vezetőt felbérelve megkísérlik a bejutást. Azonban arra, amit ott találnak, nincs mindenki felkészülve...

Norma Rae elviselhetetlen munkakörülménynek között dolgozik egy textilgyárban. Felkeresi a szakszerevezet vezetőjét, és együtt megpróbálják egyesíteni egy érdekcsoportba a gyár dolgozóit.