Korábbi premierek

Két árva átkel a Sziklás-hegységen, hogy megszerezzék örökségüket, egy 400 hektáros oregoni farmot. Útjuk során a páros bizonytalan szövetséget köt egy csavargóval, és együtt vágnak bele életük kalandjába.

Az 1920-as évek Sydney-jében Caddie, a középosztálybeli fiatal anya elhagyja hűtlen és erőszakos férjét, két gyermekével együtt pedig kénytelen önállóan boldogulni egy olyan világban, amely kevés esélyt kínál a magára maradt nőknek. Mivel más munkát alig talál, pincérnőként helyezkedik el, és a gazdasági válság, a társadalmi előítéletek, valamint az anyagi bizonytalanság közepette próbálja megőrizni méltóságát és eltartani a családját. Életébe két férfi is belép: a vonzó, de megbízhatatlan Ted, majd a gyengéd görög bevándorló, Peter, akivel kapcsolata valódi menedéket ígér, ám a férfi múltja és családi kötelezettségei ezt a reményt is bizonytalanná teszik. Caddie története egy nő küzdelme a függetlenségért, a túlélésért és az önbecsülés megőrzéséért egy kemény, férfiak uralta korszakban.

Huszárik Zoltán legelső játékfilmjével, a Szindbáddal egy örök klasszikussal gyarapította a filmtörténelmet. Sajnos a kiemelkedően tehetséges rendezőnek csak egyetlen további filmmel volt lehetősége bővíteni az életművet: számos kudarc után elkészítette e monumentális filmeposzt a magyar festészet zsenijéről, Csontváry Kosztka Tivadarróé. Korántsem életrajzi műről van azonban szó, sokkal inkább egy költői vallomásról a művészet lényegéről, a művész és a valóság viszonyáról.

Adele Tasca (Sophia Loren) maga sem tagadja, hogy rajong a gazdag emberekért. Amikor azonban a férjét megölik, bosszút esküszik az események hátterében álló milliárdos ellen. Carl Stegner, akit a világ harmadik leggazdagabb embereként tartanak számon, már évek óta egy kis karibi szigeten él, így az amerikai bűnüldözők hiába fenik rá - hosszú bűnlajstroma dacára - a fogukat. A bosszúterv pofonegyszerű: el kell őt kapni és amerikai földre juttatni, ahol legalább húsz év börtön vár rá. A bökkenő, hogy Stegnert egy kisebb hadsereg őrzi. Egyetlen ember képes megoldani ezt a feladatot: Jerry Fanon (James Coburn), a profi fejvadász. Ő azonban már visszavonult. De vajon végleg?

A latin-amerikai diktátor alakját megidéző történet középpontjában egy önkényuralmi vezető áll, aki különböző országok valódi hatalmasságainak jegyeit viseli magán. Miközben külföldön tartózkodik, országában lázadás tör ki, amelyet kegyetlen erőszakkal fojt el, ám a felkelések és a politikai válságok egyre csak ismétlődnek, végül menekülésre kényszerítve őt.

1969-ben jelent meg Gilles Perrault regénye, amelynek filmadaptációját kilenc év múlva Michel Deville készítette el. A titkosszolgálatok technikai eszközei a regény megírása óta bámulatosan módon fejlődtek, de a módszer ugyanolyan embertelen, mondhatni viviszekcióra emlékeztet. Nehéz lehetett a filmet elkészíteni, mert a regény minden oldala egy-egy ügynöki jelentés, ennek ellenére sikerült a könyv mondanivalóját maradéktalanul visszaidézni. Dominique Auphal, francia diplomata valahol Afrikában teljesít szolgálatot. Ügynökök veszik körül, egy titokzatos kémszervezet tagjai, akik a megfigyelt személyt az 51-es számmal jelölik. Céljuk az, hogy megtudják, miképpen lehet behálózni és „használhatóvá” tenni.

Örök klasszikusnak számítanak Jankovics Marcell Magyar népmesék sorozatának történetei. A magyar népmesekincstár alapelemei elevenednek meg a kiváló rendező kezei alatt - Az égig érő paszulytól A kisgombócon át a Kacor királyig megtalálható itt minden.

Howard Baele (Peter Finch) egy korosodó tévériporter, aki hajdanán szebb napokat is látott. Miután a népszerűsége tovább zuhan, elbocsájtják a munkahelyéről. A rossz hírre Howard meglepően reagál, élő adásban bejelenti, hogy öngyilkos lesz. Végül persze még sem végez magával, de sikeresen felhívja magára a figyelmet, olyannyira, hogy saját műsort kap, ahol minden hétköznap este arról beszél, hogy mit gondol saját nemzetéről.

A hangyák valamilyen kozmikus okból intelligenssé válnak. Két tudós figyelni kezdi őket, de a végén már az is kérdés, ki figyel kit.

Egy amatőrfilm Kosztolányiról és családjáról, az író életről és írásról vallott gondolati vívódásai fűzik össze, foglalják egységes keretbe három novellája: A kulcs, a Füdés és a Kínai kancsó filmváltozatát. Az írót fia, Kosztolányi Ádám személyesíti meg.

Az idős Max (Jean Gabin) és Pierre (Jean-Claude Brialy) cellatársak egy börtönben, ahová rovott múltjuk miatt kerültek. Max az előző rablásból származó „szajrét” Rómában rejtette el, a Szent Lázár kápolna szomszédságában álló citromfa aljába. Az Örök Városban éppen a negyed évszázadonként rendezett Szentév zajlik, a turisták tömegének részvételével. Pierre éppen erre a tényre hivatkozva biztatja társát, hogy kihasználva régi összeköttetéseit szökjenek meg a börtönből, Olaszországban most nagyon gyenge az ellenőrzés, simán eljuthatnak Rómába az elásott kincsekért. Max elfogadja az ajánlatot, ügyes cselekkel megszöknek és hogy személyazonosságukat titkolják Max belga püspöknek, Pierre pedig az őt kísérő abbénak adja ki magát. Repülőgéppel utaznak, de balszerencséjükre a gépet terroristák elrabolják és Tangerbe kényszerítik. A két főhős nem esik kétségbe, a felvett személyiségükhöz híven alkalmazkodnak a helyzethez, sőt az álpüspök még a váltságdíjat is megkaparintja. Egy francia nyomozó, aki tisztában van Max rendkívüli képességeivel rájön, hogy mi lehet a régóta üldözött rabló szándéka, ő is Rómába repül, ahová a tangeri kitérő után az elrabolt gép is megérkezik. Eredményes alkut köt a nyomozó és Max, de a kápolnánál meglepetés várja a bűnözőpárost…

A nemzetközi hírű zenész, László (Huszti Péter) kisebb problémákkal keresi fel orvos barátját. A vizsgálatok alapján tüdőrákot diagnosztizálnak nála, de sem a barát, sem a családja nem akarja megmondani neki az igazat. Rövid időre sikerül elaltatni a gyanakvását, de pár hónap után állapotának romlása ráébreszti a valóságra. Először egy erdei házba menekül, majd első feleségénél keres megnyugvást. Az asszony tanácsára megismételteti a vizsgálatot. A jó eredmények láttán László életkedve visszatér…

Egy római moziban egy spagettiwesternt vetítenek, amikor a mozivásznon lejátszódó párbajjal párhuzamosan a nézőtéren is lelőnek egy férfit. A rendőrség azonnal lezárja a tetthelyet, és megindul a nyomozás. A gyilkos azonban nem kerül elő, miközben a feszültség egyre nő az emberek között. A rendőrfelügyelő-helyettes ezért megpróbálja rekonstruálni a történteket, és újra levetítteti a filmet, ám ismét meghal egy ember a nézőtéren. A rendőrség egyre tehetetlenebb, míg végül egy meglepő és szürreális magyarázat révén kiderül az igazság a tettes személyét illetően.

A film két epizódból áll.Téglafal mögött: az ötvenes évek elején Bódi elvtársat a nép vagyonáért érzett felelősség gyötri. A szűkölködő munkások a gyárból lopott bőrökből egészítik ki jövedelmüket. Bódi elkapja és feljelenti egyiküket, aki öngyilkos lesz.Philemon és Baucis: Az 1956-ban, a forradalom idején játszódó történet idős házaspárja csak egymásnak él. A külvilág kihívására azonban - mi legyen a hozzájuk menekült sebesült fiatalemberrel? - mégis kénytelenek kilépni zárt világukból.

"Arra gondoltam egyszer, még a hetvenes években, hogy be kéne zsúfolni különböző embereket egy zárt térbe egy hullával, és kideríteni, ki hogyan viselkedik ebben a szituációban? A zárt térből vonatfülke lett egy nemzetközi expresszen - innét a cím: Wiener Walzer, de ezt inkább csak az egyáltalán nem "valceros" krimi ironiája kedvéért választottam -, ahová sorra szállnak be a különböző utasok. A titokban házasságkötésre utazó prominens dámától a nyugalmazott államügyészig, és a családi életre vágyó kis kurtizánig. Mind későn veszi észre, hova szállt be, és mint menekülni akar a kínos helyzetből. De egyiknek sem engedik meg a többiek, hogy egyedül hagyja el a helyszínt. Sorsukat összeköti a titokzatos hulla. Végül - mire az első állomás következik, ahol leszállhatnának - sikerül megegyezniük, és nagy garral együtt készülődnek a távozásra a kellemetlen fülkéből. De ekkor közbeszól a véletlen: váratlanul új utas érkezik!"

Óriási botrány kerekedik a Kertészeti Egyetem kollégiumában. Citrom Flóra szobájában, sőt az ágyában egyik reggel megtalálják Bohus Tamást. Erkölcstelen tettükért kizárják mindkettejüket az egyetemről. Flóra hallatlanul igazságtalannak tartja a döntést - annál is inkább, mert a dolog véletlen volt, és valójában semmi sem történt közöttük. Ezért aztán mindenhova fellebbező leveleket küldözget, miközben a közös sors összehozza a fiatalokat, s menthetetlenül egymásba szeretnek...

A fasiszta Olaszországban egy orvost politikai nézetei miatt egy távoli faluba száműznek.

A Joseph Andrews című filmdráma főhőse egy kisfiú, akit szülei még gyermekként helyeztek el egy vagyonos családnál. Joseph inasként nő fel és szemrevaló fiatalember lesz belőle. A fehérnép csodálja és kegyeit keresi - társadalmi ranglétrán való elhelyezkedéstől függetlenül. Még úrnője is mindent bevet, hogy elcsábítsa a fiút, ám Joseph számára csak egyetlen nő létezik: a fiatal, hamvas és szőke Fanny. Az úrnő egy nap megunja a sorozatos visszautasítást és elküldi a háztól a szolgát. Joseph világgá megy és vándorlása során számos kalandot él át, melyek érett, tapasztalt férfit faragnak belőle.