Mese felnőtteknek, bár nem korhatáros a film. Egy fantasztikusan jó színésznő, Licia Maglietta és Fernando, a választékosan beszélő izlandi származású pincér szerepében Bruno Ganz (sajnos már ő sincs velünk) teszi élvezetessé ezt a romantikus (nevezzük erős jóindulattal vígjátéknak) filmet. A történet nem igazán reális, egy családos asszony lemarad a turistabuszról, aztán úgy dönt, hogy körülnéz Velencében, ahol még olasz létére sohasem járt. Az említett színésznő nagy kedvence lehet a rendezőnek, mert a „Szex, szerelem, olaszok” magyar címen futó filmjében is ő a főszereplő. Eddig még egyetlen filmjét sem láttam, be is kell pótolnom, mert annyira hitelesen és jól játszott. A darab azt sugallja, hogy bátran szakítsunk megszokott, megsavanyodott életünkkel, hiszen a két gyerek már majdnem felnőtt, a folyton üvöltöző férj pedig csak talál majd magának egy másik feleséget, akarom mondani házvezetőnőt. Hiányoltam a nagyrészt Velencében játszódó történetből a szép velencei képeket, helyette szűk sikátorokat, bűzlő csatornákat láttunk, de ez nem egy útifilm, az érzelmes sztorin van a hangsúly. Kellemes kikapcsolódást nyújtó film, bár a gondolatiságával nem értek egyet.
Mese felnőtteknek, bár nem korhatáros a film. Egy fantasztikusan jó színésznő, Licia Maglietta és Fernando, a választékosan beszélő izlandi származású pincér szerepében Bruno Ganz (sajnos már ő sincs velünk) teszi élvezetessé ezt a romantikus (nevezzük erős jóindulattal vígjátéknak) filmet. A történet nem igazán reális, egy családos asszony lemarad a turistabuszról, aztán úgy dönt, hogy körülnéz Velencében, ahol még olasz létére sohasem járt. Az említett színésznő nagy kedvence lehet a rendezőnek, mert a „Szex, szerelem, olaszok” magyar címen futó filmjében is ő a főszereplő. Eddig még egyetlen filmjét sem láttam, be is kell pótolnom, mert annyira hitelesen és jól játszott. A darab azt sugallja, hogy bátran szakítsunk megszokott, megsavanyodott életünkkel, hiszen a két gyerek már majdnem felnőtt, a folyton üvöltöző férj pedig csak talál majd magának egy másik feleséget, akarom mondani házvezetőnőt. Hiányoltam a nagyrészt Velencében játszódó történetből a szép velencei képeket, helyette szűk sikátorokat, bűzlő csatornákat láttunk, de ez nem egy útifilm, az érzelmes sztorin van a hangsúly. Kellemes kikapcsolódást nyújtó film, bár a gondolatiságával nem értek egyet.