A John Wick filmek nálam mindig is a különlegességek közé tartoztak, mert valamiféle levezetésként néztem őket a bennem felgyülemlett mindennapi feszültség ellen. Ha az ember két órán át bámul egy pasast, aki kétszáz ember öl meg ezen idő alatt (pisztollyal, késsel, agyonveréssel), az nem teljesen normális dolog. De mégis elfogadható, ha a jelenség pszichológiai oldalát nézve rájövünk: felszabadító tud lenni. A legelső rész alapötlete jól kitalált. Adott egy fehérorosz származású bérgyilkos, aki visszavonulna, de felhúzzák a kutyája megölésével és így gyilkolászni kezd. Nem is akárkiket: egy orosz bandát. A második rész összetettebb: itt csőbe húzzák a Rémkirályt, és belekeveredik a világ maffiáit összefogó legfelső kör konfliktusrendszerébe. A harmadik részben mindenki ellene fordul. Keanu Reeves mindegyik részben óriási, és a másodvonalban is nagy alakításokat láthatunk dupla A kategóriás színészektől, mint Ian McShane, Lance Reddick (Isten nyugosztalja) és Laurence Fishbourne. A harmadik részben túl keveset látjuk Fishbourne-t, és szerintem méltatlan az is, ahogyan szegény Reddick karakterét, Charon meghalasszák. A vak pasas is gagyi lett kicsit. Mindezeket leszámítva a negyedik felvonás nem rossz, nálam 65%-os.
A John Wick filmek nálam mindig is a különlegességek közé tartoztak, mert valamiféle levezetésként néztem őket a bennem felgyülemlett mindennapi feszültség ellen. Ha az ember két órán át bámul egy pasast, aki kétszáz ember öl meg ezen idő alatt (pisztollyal, késsel, agyonveréssel), az nem teljesen normális dolog. De mégis elfogadható, ha a jelenség pszichológiai oldalát nézve rájövünk: felszabadító tud lenni. A legelső rész alapötlete jól kitalált. Adott egy fehérorosz származású bérgyilkos, aki visszavonulna, de felhúzzák a kutyája megölésével és így gyilkolászni kezd. Nem is akárkiket: egy orosz bandát. A második rész összetettebb: itt csőbe húzzák a Rémkirályt, és belekeveredik a világ maffiáit összefogó legfelső kör konfliktusrendszerébe. A harmadik részben mindenki ellene fordul. Keanu Reeves mindegyik részben óriási, és a másodvonalban is nagy alakításokat láthatunk dupla A kategóriás színészektől, mint Ian McShane, Lance Reddick (Isten nyugosztalja) és Laurence Fishbourne. A harmadik részben túl keveset látjuk Fishbourne-t, és szerintem méltatlan az is, ahogyan szegény Reddick karakterét, Charon meghalasszák. A vak pasas is gagyi lett kicsit. Mindezeket leszámítva a negyedik felvonás nem rossz, nálam 65%-os.