Az angol nyelvben a „Basket Case” elnevezést az amputált, frontot megjárt katonákra mondták, ám esetünkben azért kissé bonyolultabb a dolog!
Frank Henenlotter a későbbiekben trilógiává nemesült horror-vígjátékában szinte fillérekből csinálta meg ezt a klasszikus trash-horrort...
Se íze, se bűze, és mégis valahogy hatása alá vonja nézőjét, ami számomra szimpatikus...
Hiába szórakoztatóak és abszurdak az egyes jelenetek, mégis az egész csak egy középszerű film, aminek az apropója az, ami igazán adott valami humorosat a sztorihoz...
A testvéri összetartozás és a különleges karakterek egyvelege az, ami miatt fogunk erre a filmre mindig emlékezni...
A stop motion technikával (de igen gyéren) megalkotott tesó és a felnőtt fiú, Duane (Kevin VanHentenryck) kálváriája, de olyan igazi mondanivaló nélkül...
Esetleges cselekedetek, amatőr és ripacskodó színészek (színészek?), és nagyon gyenge képi megvalósítás...
Belial, a mutáns tesó nem szereti, ha éppen Duane egy kis szexre vágyik, és úgy igazándiból, alapból is gonosz a kis gnóm fickó!
Esetleges film, karakterisztikus személyek nélkül, és lényegi mondanivaló nélkül. És kapaszkodjunk meg, még készül a későbbiekben még két része...
Hát rendben, pénz, paripa és fegyver nélkül ne induljunk háborúba, de ezt maga Frank Henenlotter nagy ívben le...ja, és inkább saját zsebből finanszírozva, de befejezi a filmet!
Én pedig a mondanivalómat, ez a film ennyit ér!
Szerintem a két következő részt ki fogom hagyni!
Az IMDb-n 22 ezer vélemény után 6,1/10-es, a TMDB-n 394 szavazatot követően 63%!
Nálam ez három csillag és 42%!
Nem lesz kedvencem...
Sós mogyoró, egy kis mazsola és egy hideg, epres Spritz!
Majd szieszta!
Természetesen a kedvenc fotelemben...
77 Basket Case (1982)
Egy fiatalember, egy nagy kosárban cipeli a sérült sziámi ikertestvérét, hogy bosszút álljanak az orvoson, aki szétválasztotta őket.
Szereplők: Kevin VanHentenryck, Terri Susan Smith, Beverly Bonner, Robert Vogel, Diana Browne
