Cimino tökéletes inspirációja – amely tulajdonképpen nem is film kellett volna, hogy legyen, hanem képtárlat. Valószínűleg a filmtörténet legvalószerűtlenebbül magával ragadó fotográfiáját kapja a néző, melyen az áhítattól nem is igazán tartja már fontosnak a történéseket.
Kifejezett dramaturgiája ugyanis nincs a filmnek, a cselekvések, a dialógusok, mintha egy festmény képei elevenednének meg. Úgy tűnik, mintha egy rég elfeledett gyönyörű emlék megfakult képsorai festődnének meg a vásznon.
Cimino nagy blockbustere után (A szarvasvadász bemutatója után már egy héttel elkezdődtek a forgatások) a tettvágytól fűtve és a sikertől ittasan kezdte meg a nagy mű megalkotását, mely egy utópisztikus varázslatnak lett szánva, a tökéletesség mítoszának. Ekkor tört meg a filmkészítést övező misztikum, amely az üzleti szándékot és a rendezői perfekcionizmust egybemosta. A United Artist bukásával (és Cimino karrierjének végével) egy misztikus korszak is leáldozott egyúttal.
A mai néző számára gyakorlatilag szinte élvezhetetlen, mégis annyira megkapó, ha az ember bele tud feledkezni. Azért az európai fesztiválokon nagyon vevők voltak rá, nem véletlen. Persze elképzelhető, hogy a nagy elutasítottság és a kedvezőtlen fogadtatás miatt, úgymond csak azért is. Elég nehezen értékelhető, szó mi szó, átlagosnak semmiképpen sem mondható – ez tény.
Cimino tökéletes inspirációja – amely tulajdonképpen nem is film kellett volna, hogy legyen, hanem képtárlat. Valószínűleg a filmtörténet legvalószerűtlenebbül magával ragadó fotográfiáját kapja a néző, melyen az áhítattól nem is igazán tartja már fontosnak a történéseket. Kifejezett dramaturgiája ugyanis nincs a filmnek, a cselekvések, a dialógusok, mintha egy festmény képei elevenednének meg. Úgy tűnik, mintha egy rég elfeledett gyönyörű emlék megfakult képsorai festődnének meg a vásznon. Cimino nagy blockbustere után (A szarvasvadász bemutatója után már egy héttel elkezdődtek a forgatások) a tettvágytól fűtve és a sikertől ittasan kezdte meg a nagy mű megalkotását, mely egy utópisztikus varázslatnak lett szánva, a tökéletesség mítoszának. Ekkor tört meg a filmkészítést övező misztikum, amely az üzleti szándékot és a rendezői perfekcionizmust egybemosta. A United Artist bukásával (és Cimino karrierjének végével) egy misztikus korszak is leáldozott egyúttal. A mai néző számára gyakorlatilag szinte élvezhetetlen, mégis annyira megkapó, ha az ember bele tud feledkezni. Azért az európai fesztiválokon nagyon vevők voltak rá, nem véletlen. Persze elképzelhető, hogy a nagy elutasítottság és a kedvezőtlen fogadtatás miatt, úgymond csak azért is. Elég nehezen értékelhető, szó mi szó, átlagosnak semmiképpen sem mondható – ez tény.