Csodálatos fiú

A film jó, de nem tökéletes. Steve Carell (apu) és Timothée Chalamet (a fiú) nagyon jól játszik, a kettősük viszi el a bulit. Továbbá a zenei összeállítás nagyon erős. Az egyéb dolgokat nem tudom különösebben magasztalni. Amit az életrajzi alapú a fi... Többlmből megtudunk: a drog rossz. Illetve nagy élményt tud adni, még nagyobb áron. Hát ezt sajnos tudjuk. A függőség poklát a hozzátartozók szemszögéből látjuk. Amit nem tudunk meg, mert a film technikai fókuszú (rehab, ne csináld, miért csinálod satöbbi), hogy Nic miért tolja ezerrel, mit tompít, miért muszáj kilépnie állandóan a valóságából? Valahol pedig ott kell egy ilyen helyzetet elkezdeni kibogozni. És kb. mindenkinek el kellene mennie pszichológiai szakemberhez segítséget kérni. Elsőként a hozzátartozóknak.

Nehéz találni olyan filmet, amely ennél jobban adná át a reménytelenséget vagy épp a kilátástalanságot. Azt gondolom, hogy a kábítószerfüggőség témájához általában nagyon triviálisan közelít a filmszakma, vagy épp sarkít, vagy épp a hozzá nem értés é... Többrezhető ki belőlük. A Csodálatos fiú ebből a szempontból rendkívül nyers, ugyanakkor érzéki filmalkotás. Bár a cél talán az volt, hogy ezúttal nem a magának a függő személynek a puszta viszontagságait és szenvedését ábrázolják, hanem szeretteiét. És talán ebből a szempontból a legmetszőbb az egész. Az apa karaktere pont az a személy, akiébe a legtöbben könnyebben bele tudjuk élni magunkat, és el tudjuk képzelni, mit is éreznénk, ha egy hozzánk közel álló személy válna a drogok rabjává. Innen nézve a film teljesítette a küldetését.

Egyszerű és sallangmentes történet egy a szakadék szélére sodródott fiúról és annak édesapjáról, aki mindenáron igyekszik megmenteni a fiát.

Nyomasztó hangulatú, de nagyon jó film, a két főszereplő kiváló alakítása sokat dob a filmen. A zenék is nagyon illenek a film hangulatához. 8/10