Hudson Hawk - Egy mestertolvaj aranyat ér

Talán a kedvenc évtizedem a filmgyártásban a '90-es évek. Mind drámák, mind vígjátékok, mind animációs filmek, mind akciófilmek és blockbusterek tekintetében a legerősebb 10 év volt. Még egy felejthető romkom is többet ért, mint az Oscar-esővel jutalmazott Anora, és itt ne is beszéljünk olyan alkotásokról, mint a Forrest Gump, A remény rabjai vagy ha már blockbusterek, akkor a Jurassic Park. A '90-es évek egyik kedvenc "hétköznapi" akcióhőse Bruce Willis volt, aki bármibe belenyúlt, a karizmája vitte a filmet a hátán (na jó, azért ne túlozzunk, sok máson is múlott, hogy milyen lett egy adott film, de érthető, mire akarok kilyukadni), s ennek ellenére Bruce Willis beköszönt a Hudson Hawk c. filmmel, aminél rosszabb filmben talán sosem szerepelt. Egyetlen szerencséje, ami megmentette attól, hogy derékba törje karrierjét, az a karizmája. Ha ezt a filmet összevetem a korabeli, félrement filmekkel, járhatott volna úgy, mint Eddie Murphy a Pluto Nash c. borzadállyal, mint Kevin Costner a Waterworlddel vagy John Travolta a Háború a Földönnel (akit Tarantino mentett meg a Ponyvaregénnyel). Igaz, a filmről magáról nem írtam sokat, úgyhogy nagyon rövidre fogom: rossz.

Itt valahogy semmi nem klappol.Sem a sztori,sem a színészek,pedig azért Bruce Willis,és Andie MacDowell is jól tud játszani.Üres,és semmi,majdnem nézhetetlen.

Hát igen ez picikét mondhatni nagyon erősen rá akarja magát erőltetni a nézőre. Ezért nem jött be. Egyszerűen nem láttam semmi értelmét a filmnek már rögtön az elejétől kezdve.

A Bruce Willis–Danny Aiello páros jó volt, maga a film már kevésbé, kicsit bugyutára sikeredett. Főleg az a bizonyos táncos-éneklős jelenet verte ki nálam a biztosítékot.