Tükrök

Végre egy horrorfilm, aminek nem egy átlagos sablonos története van, hanem kreatív és érdekes az alapötlet is. Nagyon jól indul a film, az első kezdő jelenet elég ütős szerinted, izgalmas és feszült, valamint egyáltalán nem kiszámítható, mert igenis meg tud lepni a film helyenként. Véres is, de nem eléggé, hanem pont annyira, amennyire kell, valamint nagyon hangulatos is, az atmoszférája nagyon üt! Akit érdekel, nézze meg, tényleg nem egy 10x látott ugyanazzal a történettel rendelkező film, itt tényleg volt kreativitás, és működött is.

Töredelmesen be kell hogy valljam, véletlenül akadtam erre a műfaját tekintve horror filmre. Mikor elkezdtem nézni, a címével nem is nagyon foglalkoztam, nem keltette fel az érdeklődési ingerküszöbömet. Aztán mindjárt az első képsoroknál, ami mellesleg igen hatásosra sikeredett, hirtelen beugrott az, hogy mintha már láttam volna ezt a filmet valamikor korábban, pár évvel ezelőtt. Hát persze be is ugrott rögtön, mikor megjelent egy volt zsaru a filmben, aki biztonsági őrként dolgozik egy bevásárlóközpontban, és próbálja felgöngyölíteni a tükrükhöz is köthető igencsak furcsa és különleges, rejtélyes halálesetek sorozatának a titkát. „Geoul sokeuro” (Tükrök között) címmel készült Koreában az eredeti „tükrös” film, ha jól emlékszem, valamikor a 2000-es évek elején, talán 2003. évben. Ehhez kellett az eredeti filmeket egyre kevésbé előállítani képtelen amcsiknak úgy öt év, hogy előrukkoljanak egy újabb koppintással. (Bravó, Hollywood, szép munka, felállva tapsolunk mindannyian. :-)) Amúgy a film lemásolása elég jól sikerült (nem úgy, mint a franciák Taxi című filmje), mivel van benne izgalom bőven. Egyébként megnéztem az eredetit, és persze láttam a plágium másolatot is, azóta hosszúra nőtt a szakállam, mivel többet nem állok tükör elé, többé már nem borotválkozom...

Végre egy film ami ilyen érzéseket is ki tud váltani az emberből. Nagyon nagy kedvencemmé nőtte ki magát pedig nem voltam egy percig se kedvelője ennek a témának. Viszont szórakoztat.

Imádom Sutherlandet, az általa megformált karaktereket. Ahogyan apja, ő maga is a korral válik egyre érettebb és jobb színésszé. Ez a történet nem mondanám, hogy különösebben eredeti, de mégis parás horror. Folyamatos feszültségben néztem végig kb.... Több az ötödik perctől. Persze, kinek mi a jó horror, kinek mi az ijesztő film, kinél milyen magasan van az ingerküszöb, attól függ a horrorélmény. Nézd meg és döntsd el magad, hogy melyik csoportba tartozik ez a horror. Szóval, filmre fel és jó szórakozást!