Nelle pieghe della carne / In the Folds of the Flesh / A hús ráncaiban
Olasz giallo.
Rendezte Sergio Bergonzelli, a forgatókönyvet pedig szintén ő és Fabio De Agostini írta.
Mikor megnéztem a filmet, arra a következtetésre jutottam, hogy több horrort tartalmaz, mint a giallo filmek sajátosságait. Valamilyen hibrid. A zene viszont, amit Jesus Villa Rojo szerzett, kifejezetten tetszett.
Fussunk neki az érdekes sztorinak.
Lucille (Eleonora Rossi Drago) és Andre (Giancarlo Sisti) rossz házasságban élnek. Egyszer Lucille-nál betelik a pohár, és meggyilkolja a férjét. De pechjére Pascal Gorriot (Fernando Sancho) egy szökött fegyenc, éppen arra menekül és látja az egész történetet.
Na innentől azért jócskán tocsoghatunk a vérben.
Tizenhárom évvel később.
Andre unokatestvére, Colin (Emilio Gutiérrez) egy rövidebb nyaralásra jön Lucille villájába, de pechjére nem tudja, hogy Andre lánya, Falaise (Pierangeli Anna Maria) elmebeteg, és halálra késeli a szerencsétlen férfit.
De itt az elmebetegségben szenvedő nő nem áll le, hiszen a gyilkosság után egy családi barát (Gaetano Imbró) is itt tölt néhány napot, és össze is melegszik Falaise-vel, de az a rövid románc után lefejezi őt.
Eközben a rendőrség azért bőszem nyomoz az eltűnt személyek után. Az arcplasztikán átesett férfi valójában egy rendőrfelügyelő, Alfredo Mayo, aki megszólalásig hasonlít Lucille ex-férjére.
Falaise, Lucille lánya. Egy éjjelen, úgy tizenhárom évvel azelőtt egy férfi bemászott hozzá az ablakon, és megerőszakolta.
Falaise azt hitte, hogy az apja, és minden férfit, aki az anyjával vagy vele kapcsolatba lépett, kegyetlenül megölte.
Az ex-fegyenc, aki anno látta az egészet, most visszatért hogy megzsarolja a nőt, de az egy savfürdőbe lökte a pénzsóvár férfit.
Lucille, hogy lebuktak, öngyilkos lett és a végére kiderül, hogy Colin Esther (Pier Angeli) bűntársa volt, aki az összes gyilkosságot saját maga követte el Falaise nevében.
Végül mindenki meghal, vagy börtönben ül, és a semmiről sem tehető, és ártatlan Falaise egyedül és magányosan él a hatalmas birtokon.
Egyszóval kissé káoszos, de simán nézhető film, ami szép képekkel operál és jól, egyenletesen halad, nincsenek benne üresjáratok.
Három plusz egy csillag a jó színészi játékért.
Direkt nem a kedvenc fotelemben ülök és salátát rágcsálok.
Így is kényelmes.
