Insta-szellem a házban

2023.02.28 23:46 fankbringa Olvasottság: 328x

2

Vágyunk-e olyan létre, amiben a megmagyarázhatatlan és a remény kéz a kézben jár? Nos, igen. Ezért is lehet ez a film ennyire sikeres. Valami, amiről mindig tudtuk, hogy létezik, végre felfedte magát. A titok, ami csak kiváltságosoknak volt elérhető, most beszivárog egy átlag család életébe, hogy aztán tovább szálljon a világhír felé. Ez már önmagában is elég izgalmas, hogy felkeltse a néző figyelmét, de önmagában még kevés lenne, hogy meg is ragadja azt. A szorításért David Harbour felel. A személyisége, karaktere bájos egyszerűsége ott tartja a nézőt a képernyő előtt. Szinte egy emberként drukkolunk neki, hogy sikerült megoldani a rejtélyt. (Igen, rejtély is van.) Elviszi a hátán a filmet, végigvezet minket a szellem lét nehézségein és lehetőségein, hogy a végén megérkezzen a megváltás a könnyes szemű családtagok gyűrűjében. A film üzenete egyszerű: minden elveszett lélek megérdemel még egy esélyt, hogy visszataláljon önmagához.

A film egy olyan Szellemirtók adaptáció, ahol nem a szellemirtók a jó fiúk, hanem a szellem. Itt egyszerre lesz népszerű a szellem, a szellem barátai és a szellemről tudósító celebek. Igazi nagy örömünnep a film, ahol Ernest a sztár és a néző a rajongó. Egyben társadalomkritika is, hisz a népszerűség tárgya bálványimádatba fordul át. Ezt a hamis áhítatot már sok film feldolgozta, annyira mélyen gyökerezik modern világunkban. Ernest mégis szerethető és vicces tud maradni egészen a film végéig, ami kiváló teljesítmény egy néma főszereplőtől.

Nincs családi film a kötelező elemek nélkül, úgyhogy minden szerepel a filmben. Ettől lesz igazán könnyen emészthető esti szórakozás az egész családnak. Van kötelező dráma és vita, hogy mindenkinek meg legyen a kedvenc karaktere, akiért drukkolhat.

Jahi Di'Allo Winston Ernest legjobb barátja. Nagyszerűen hozza a rakoncátlan és különc fiút, aki nem jön ki jól a családjával és csak a szomszéd fura gyereke képes megszeretni őt. Ő az, aki tükröt mutat nekünk, hogy a félelmeink helyett az együttérzést választva képesek leszünk megérteni a másik embert és segíteni rajta. Ettől marad a karaktere végig idegen a filmben, akárcsak a jövevény.

Anthony Mackie kellene legyen a kapocs minden jelenet közt, de kapocs helyett inkább szakadékot képez, nagyon döcögőssé téve a filmet. Nagyon szerencsétlen az ő ábrázolása, majdnem magával rántja a filmet a szakadékba. Bár nagyszerű színész, ez a szerep most nem jött össze neki.

Tig Notaro, aki az egyik kedvencem, itt nagyon lapos és szürke szerepet kapott, ami nem tett jót neki. Hozzáteszem, kiválóan megoldotta a lehetőségein belül. Ő a szellemirtók vezére, a tudós, aki elkaphatja az első szellemet, ezzel beteljesítve gyerekkori álmát. A sikerének tragédiája abban rejlik, hogy a beteljesülést megsemmisülés követi, mert a sóvárgás eltűnésével megszűnik az igény arra, hogy szellemeket üldözzön. Az uralkodást felváltja az együttérzés.

A filmben az igazi csavar nem Ernest története, hanem az, hogy a film képes valódi családi filmként felépíteni a történetet, a házi kalandból kiindulva akciófilmes jelenetekkel, road movie elemekkel és sci-fi jelenléttel, hogy végül eljusson a természet lenyűgöző egyszerűségéhez: a szeretet és összetartás fontosságához. Aki végig tudja kísérni mind a 2 órát, jutalmul megtudhatja Ernest igazi nevét, hisz a hősöknek kijár az igazság.

Ajánlom a filmet a családi filmek kedvelőinek és mindazoknak, akik szeretnek elmerülni egy bájos mesében, ahol még a szellemnek is szabad rosszalkodnia.