Nekem tavaly nem ért meg egy mozit, de streaming van, és elérhetővé vált végre a Maxon, nagy örömömre. Szándékosan nem terveztem kritikákat olvasni róla a spoilerveszély miatt, ameddig meg nem nézem, de nem tudtam így sem elkerülni néhány erősen spoileres képet. Közben sok megosztó véleménnyel találkoztam, és a negatív vélemények túlnyomó többsége nőktől származik. A célközönség minden bizonnyal ők voltak első körben, és sokuknál nagyon betalált a film mondanivalója.
Az öngyűlölet tetőfoka, amit látunk ebben a nem túl gyakran előforduló alkotásban. Gyakoriak a visszatérő elemek, amelyek nem csupán bizonyos testrészekben (mell, fenék) jelennek meg, hanem a tojás és a tükör. A teljesség igénye nélkül mindegyik jelentéssel bír. A groteszk ábrázolásmódot Coralie Fargeat a legóvatosabb fokozatossággal táplálja a nézőbe, ami a végén a szó szoros értelmében szétdurran.
Demi Moore elképesztő bátorsága nélkül nem sikerült volna ezt a filmet létrehozni, mert ehhez leginkább arra volt szükség 62 évesen. Margaret Qualley bár nem a kedvencem, de annyiszor láttam előnyös helyzetekben (később ezt visszavonom!), hogy kezdtem megkedvelni. Legalább hasonlított volna egy kicsit a főszereplő fiatal "énjére", de ez nem jött össze sajnos. Testileg legalább hozta az elvárt eredményeket, ami a kitűzött cél volt, és annyira megtudja szokni Sue/Elizabeth ezt az állapotot, hogy kockáztatja érte az egészségét, fittyet hányva a szigorúan előírt használati utasításoknak.
Dennis Quaid amilyen rövid időre bukkan fel mindig, annál nagyobbat játszik, ő benne a szexista, nőket tárgyiasító, visszataszító főnök karakter. Mindegyik szereplő nagy árat fizet végül azért, ami után vágyakozott, és ez egy elég erőteljes üzenet.
A sztori maximálisan egyedi, művészfilm jegyeket hordoz, de hiányoltam a kidolgozottságot, a részletesebb karakterábrázolást, azonban a testhorror, mint műfaj hozta a kötelezőt. Gusztustalanságban az Agyarral (Tusk) van egy kategóriában, viszont kidolgozottságban közel sem éri utol. Mondanivalója annál inkább akad, nem mutat többet, mint aminek akar látszani, ad egy gigantikus fricskát a szórakoztatóiparnak, meg a karrierista, mindent a sikerért és a kinézetért elven élő embereknek; ez még anélkül is sikerült volna, ha kihagyják a végéből azt a színpadon lévő agymenést, mert az gáz volt szerintem.
Nálam ott vágta el magát az egész, anélkül is groteszk lett volna a film, nem kellett az bele. Tulajdonképpen itt nem a végjáték volt az, ami levett a lábamról, hanem az atmoszférája és az üzenete, mert ez nem csupán egy testhorrorba bújtatott dráma, hanem egy erős társadalomkritika. A legütősebb a nyitó- és zárójelenet között lévő párhuzam, ennél több aligha kell, de az ominózus kifogásolt jelenet és pár logikai bukfenc miatt a 4 csillagot is jóindulatból tudtam rá megadni.
7/10
55 A szer (2024)
Álmodtál már valaha önmagad egy jobb változatáról? Ki kellene próbálnod ezt az új terméket. A Substance megváltoztatta az életemet. A Substance segítségével létrehozhatod... több»
Szereplők: Demi Moore, Dennis Quaid, Margaret Qualley, Daria Panchenko, Gregory Defleur
