Nálam az eredeti történet a nyerő. Ha egy sorozat vagy egy film jó sztorival bír, akkor ki tudom zárni a hibákat, és hagyom, hogy a történet magával vigyen.
Ez a film kb. olyan, mintha összemixelnél egy tarantinós beszélgetést egy poszt-apokaliptikus drámával, aztán hozzádobnál egy csipet szürrealizmust. Furán működik, de működik. Mondjuk néha túltolta magát.
Őszintén szólva, nem vártam sokat, de egész aranyos volt. A testcsere-sztori már ezerszer le lett játszva, mégis van benne valami kis friss. A zene viszont nagyon random volt néha.
Szép, de valahogy lapos volt a történetív. Jól néz ki, aranyos karakterek, de hiányzott az a plusz csavar, amitől tényleg emlékezetes marad. Ha valaki könnyed, ‘itt van Párizs’ hangulatra vágyik, tökéletes.
Teljesen magával ragadott ez a világ: a viking hangulat, a sárkányok repülése, és Hiccup karaktere. Kicsit indie-szerű, mégis nagyszabású. Szörnyen kíváncsi lettem, hogy mi lesz a folytatásban!
Nagyon rég izgultam ennyire horroron, de ez a netflixes slasher odavert rendesen. Tele van feszültséggel és váratlan fordulatokkal, végig lekötött, egy percig nincs üresjárat. Imádom a '80-as évek vibe-ját, a zene és a hangulat nagyon betalált nálam. Biztos újranézős.
67 Fegyverek (2025)