Az alapötlet nagyon adja magát egy feszült pszichothrillerhez, és az elején tényleg működik is a titokzatos ház, a kézirat meg az egész para családi helyzet. Aztán valahogy elfogy a lendület, és egyre inkább az volt az érzésem, hogy mindenki indokolatlanul furcsán viselkedik. Ettől még egyszer simán nézhető.
Az első rész nekem jobban ütött, itt néha már túl lett tolva a káosz meg a félreértések sora. Viszont a karakterek még mindig szerethetők, és van pár nagyon erős cringe-komikus jelenet, amin egyszerre nevetsz és szenvedsz.
Őszintén: a sztori nem váltja meg a világot, viszont a vizuál meg a stílus nagyon adja. A meccsek konkrétan úgy néznek ki, mintha egy animált NBA-highlight videót néznél. Ha szereted a sportfilmes motivációs vibe-ot, akkor működik.
Nekem bejött, mert nem akart túl komoly lenni. Inkább ilyen kedves, feel-good sztori arról, hogy a fura arcok is lehetnek egy csapat. A szellemvasutas setting tök hangulatos, és néha kifejezetten vicces jelenetek vannak benne.
63 Verity (2026)