Jazzmind

Manipuláció és érzelmi bántalmazás
A Gázláng egy klasszikus pszichológiai thriller, amely a manipuláció, az elnyomás és a pszichológiai erőszak témáit járja körül. A film főszereplője, Paula (Ingrid Bergman), egy fiatal nő, aki új házasságban él Gregoryval (Charles Boyer), a férjével, aki titokban megpróbálja elhitetni vele, hogy őrült. A cím a film egyik vizuális metaforájára utal: a gázlámpa, amely lassan halványodik, szimbolizálja a Paula körüli valóság fokozatos eltorzulását és a bizalma gyengülését. A film pszichológiai feszültségét Gregory manipulációja teremti meg. Minden apró hazugság, eltitkolt esemény és szándékos bizonytalanság célja, hogy Paula elveszítse a valóságérzékét. Ez a „gázláng-effektus” a modern pszichol... több»

A jelen pillanat örömei
A filmet a Szemrevaló Filmfesztivál (új filmek Ausztriából, Németországból és Svájcból) keretein belül néztük meg a Művész moziban, teltház volt. A film fontos témákat mutat be humoros és elgondolkodtató formában. A történet két nőről szól, akik egy idősek otthonában találkoznak: Helenáról, a 80 pluszos, hajdani nagy tehetségű, rákban szenvedő színésznőről, és Toniról (Margarete Tiesel), egy volt ápolónőről, akik ketten nyakukba veszik a világot, hogy eljussanak Svájcba, és megvalósítsák Helena tervét, az eutanáziát. Útközben vicces kalandokon mennek keresztül, miközben beszélgetnek fajsúlyos témákról, az életről és annak megküzdéséről, hogy értékeljük azt, amink van. A jelen pillanatot, his... több»

Adrenalinfröccs
Ez a film végig lekötött. Egy fárasztó nap után néztem meg a moziban, és azt éreztem, hogy pihentebben jöttem ki, mint ahogy bementem. Teljesen kikapcsolt a hétköznapi, rejtett nyomorgásaimból is. Paul Thomas Anderson rendezőtől ez volt az első film, amit láttam, és rögtön lenyűgözött. A film nem kevés ismert színészt vonultat fel, többek között Leonardo DiCapriót, Sean Pennt és Teyana Taylort. Néhol a rendezés stílusa annyira emlékeztetett Tarantinóra, hogy szinte azt hittem, ő is beszállt a film készítésébe. A történet komoly kérdéseket vet fel: melyek azok a társadalmi ügyek, amelyeket nem hagyhatunk kicsúszni a kezünkből, és milyen eszközökkel élhetünk ezek érvényesítése során. A „Franci... több»

Amikor az ember a valódi szörny
Az Alien: Föld sorozattal kapcsolatban ambivalens érzéseim vannak. Egyfelől kifejezetten érdekesnek és merésznek tartom, hogy a készítők nem akarták egyszerűen lemásolni Ridley Scott klasszikusát, hanem új irányba vitték a történetet. Másfelől viszont nehéz nem összehasonlítani az eredeti filmmel, hiszen az Alien neve olyan elvárásokat ébreszt, amelyeket ez a sorozat csak részben tud teljesíteni. Egy biztos, az Alien: Földet akkor lehet igazán élvezni, ha az ember képes elengedni az eredeti filmek árnyékát, és önálló történetként tekint rá. A sorozat 2120-ban játszódik, vagyis két évvel az első Alien-film (Nyolcadik utas: a Halál) eseményei előtt. Ez már önmagában is izgalmas, mert a franchi... több»

Pszichológiai elemzés
A Rózsák háborúja új feldolgozása első pillantásra fekete komédia egy házasság széthullásáról, valójában azonban mély pszichológiai rétegeket tár fel az emberi kapcsolatok törékenységéről. A történet Ivy (Olivia Colman) és Theo Rose (Benedict Cumberbatch) kapcsolatán keresztül mutatja meg, hogyan válhat a szeretetből versengés, az intimitásból fegyver, a közös életből pedig harctér. A film egyik legerősebb pszichológiai vonulata az elfojtott konfliktusok és elvárások láthatóvá tétele. A házasságuk a felszínen harmonikusnak tűnik, ám valójában tele van ki nem mondott sérelmekkel és beteljesületlen vágyakkal. A kommunikáció hiánya miatt a konfliktusok nem oldódnak fel, hanem lassan belülről rá... több»