Legjobb filmek a Filmio-n

A történet Frimont Zoltánról szól, aki egy fiatal, magyar származású francia orvos. Romániában van kiküldetésben feleségével, aki szintén orvos, amikor váratlanul összeomlik, és egy erdélyi pszichiátriai intézetben találja magát.

Miklós huszonnyolc éves. Jelenleg a Magyar Narancs és más képes folyóiratok kedvelt fotósa. Barátaival zenekart alakított, havonta egyszer-kétszer szólógitárosként lép fel a pesti éjszakában. Lányokkal könnyen ismerkedik, de nehezen találja meg a megfelelő partnert. Viszonylag kötetlen munkaidejéből következően napjai lazán telnek, esténként a Hold nevű mulatóhelyre jár a barátaival. Itt találkozik Dórával...

Egy fiatal hölgy, akit felültettek, hogy segítsen a szeretőjének lopni, de elkapták és börtönbe került. Egyetlen vágya, hogy újra láthassa kedvesét, és végül ráveszi a börtönorvost, hogy engedje ki egy estére. Amikor megtalálja a kedvesét, kiderül, hogy a férfi arra készül, hogy kirabolja egy hotel széfjét, és eltűnjön új szerelmével. A világok ütközése halálos balesethez vezet.

Oliver számára a bolygó csak egy miniatűr játszótér, ahol bármit megtehet. Miközben éli bugyuta életét, az emberek sokkal fontosabb dolgokkal vannak elfoglalva. Építenek egy napórát, amin keresztül fel tudják venni a kapcsolatot az univerzummal. Oliver életét ez megzavarja, hiszen nem törődött eddig nála hatalmasabb dolgokkal. Az univerzum hangja, egy nagy árnyék megjelenése, az idő és tér észlelése, és ezzel saját kisszerűségének felismerése, számára a végzetet jelenti, s beleveti magát az űrbe.

Ismeretlenek hatolnak be a gnieznói székesegyházba, és ellopják a lengyel kereszténység alapítójának, Szent Adalbertnek a hamvait tartalmazó életnagyságú ezüst ereklyetartó szobrot. Az ügyet a tapasztalatlan nyomozó, Andrzej Baran oldja meg, akinek felesége neves nemzetközi művészettörténész. Andrzej tisztában van vele, hogy a közvélemény feszült a két évvel ezelőtti, kommunistaellenes Jerzy Popiełuszko atya politikai gyilkossága miatt, és egy újabb egyházellenes bűncselekmény fokozza a feszültséget. Ahogy Andrzej belemerül a nagyra törő nyomozásba, azon kezd el gondolkodni, hogy a lopás mögött talán egy hazai összeesküvés áll. A valós események által inspirált, feszült retró krimi hiteles helyszíneivel, szereplőivel és hangulatával pontosan ábrázolja az 1980-as évek Lengyelországát. A történetnek van egy finom misztikus vonása és vallási tartalma. A sikeres filmjeiről és sorozatairól ismert Sebastian Buttny rendezi és írja a filmet. „A Szent” főszereplői Mateusz Kościukiewicz, Lena Góra, Dobromir Dymecki és Leszek Lichota, a film magyar koprodukcióban készült. A zeneszerző Pejtsik Péter (After Crying).

Lord Harding megment egy örököst az öngyilkosságtól, és maga mellé veszi. A lord és Harry Kernett különös egyezséget köt: mivel Harding hatalmas adósságot halmozott fel, a férfi életbiztosítást köt Kernett életére, aki megígéri, hogy egy év múlva távozik az élők sorából. 

A bibliai történet humoros feldolgozásában Jónás nem csügged sorsa miatt, kényelmesen berendezkedik a hatalmas állat gyomrában, aki magatehetetlenül tűri, hogy zsákmánya tüzet rak, ablakokat vág az oldalán, sőt, még a fogait is kiszedi. A történet végére Jónásnak sikerül annyira lelaknia az állatot, hogy kénytelen új otthon után nézni.

Egy olyan világban, ahol az örökös mozgás határozza meg a létezést, ez a film magának az életnek a lényegét vizsgálja, és megkérdőjelezi, hogy vajon szüntelen cselekvéseink valóban alakítják-e valóságunkat. A természetet és az ember alkotta világot felfedező, elgondolkodtató utazáson keresztül mélyreható kérdéseken töpreng: Az emberek álmodnak a macskáról, vagy a macska álmodik rólunk? Hol van az igazi valóságunk – a nyüzsgő, épített környezetben vagy a természet nyugalmában? A macska a béke és a nyugalom lényegét testesíti meg, a film arra hívja a nézőket, hogy elgondolkodjanak a cselekvés és a nyugalom közötti egyensúlyon.

Pjotr, a Budapestről elszármazott lengyel fiú gyermekkora óta megszállottja a könyveknek, különösen egynek. A zsidó legenda szerint ez a könyv - az Ezüstkorona - képes feltámasztani a holtakat.Éppen ezzel a könyvvel a hóna alatt érkezik meg Eszter, a pesti diáklány, hogy egy krakkói rabbi sírkövét restaurálja.Kezdetét veszi a végtelennek tűnő bonyodalom, melyet úgy tűnik egy ősi zsidó pörgettyűjáték mozgat: a trenderli. E körül forog idősek és fiatalok sorsa, ez idézi meg Pjotr halott nagymamáját és erről a titokzatos játékról mesél a Csodarabbi is, aki a semmiből bukkan elő...

Várdai István világklasszis magyar zenész, korunk egyik legkeresettebb csellóművésze. Szóló karrierje mellett a Liszt Ferenc Kamarazenekar művészeti vezetője, a bécsi Zeneakadémia professzora, aki világszerte tart mesterkurzusokat, és még mindig csak a harmincas éveiben jár. Történetén keresztül, az életébe bepillantva láthatjuk, mi mindennel jár, ha valakinek egyedülálló tehetsége van. Hogyan lehet ilyen fiatalon ennyi mindent elérni és mindenhol jelen lenni? Lehet-e egyáltalán? Menekülés ez valami elől vagy színtiszta elhivatottság? Áldás-e a tehetség? Vagy inkább megnehezíti az életünket, főleg, ha ambícióval és küldetéstudattal párosul? Oszinte és inspiráló portré-dokumentumfilm egy kiemelkedő művészről.

Ebben a dokumentumfilmben Emeric Pressburger, Michael Powell és Martin Scorsese privát gyűjteményéből származó ritka archív anyagokat ismerhetünk meg.

Vera elvált, fiatal nő, Tamás családos ember. Hosszú ideje találkoznak titokban, egy ismerősük víkendházában. Vera azt szeretné, ha a férfi nyíltan vállalná a kapcsolatukat, de Tamás nem akar válni.

A táncjáték a halálba táncoltatott leány legendáját dolgozza fel. A három rész a népi tánc, a klasszikus balett és a modern tánc eszközeivel a népmesék, a XVIII. századi rokokó és a hatvanas évekbeli nagyváros környezetében mondja el a mesét, melyben a fekete ember varázslata elveszi szerelmétől a lányt. De a modern világban, az utolsó rész báli forgatagában a lány már nem marad egyedül, a többi fiatal segítségével megszabadul a piros cipellő varázslatától, és sikerül szerelmesével maradni.

Léna (Smith Nikolett) és Lili (Smith Noémi), 14 éves egypetéjű ikrek, egy árvaházban élnek. Nagyon szoros kötelék fűzi őket édesanyjukhoz, és állandóan várják a látogatásait. Amikor anyjuk még a születésnapjukon sem jelenik meg, kezdeti dühük fokozatosan kétségbeesésbe fordul. Arra a következtetésre jutnak, hogy anyjuk biztosan súlyos beteg. Elhatározzák, hogy megtalálják és megmentik anyjukat az ismeretlentől.

A film Slachta Margit és Kéthly Anna küzdelmén keresztül mutatja be Magyarország egyik legizgalmasabb korszakát 1920-1950 között. Miközben megismerjük az ország első két parlamenti képviselőnőjét, kirajzolódnak a világháborúban vesztes ország problémái – államforma kérdése, választójogi kérdés, szociális problémák, Trianon valamint a szélsőségesek fenyegető rémuralma. Hősnőink két egymástól nagyon eltérő, de mégis két érvényes demokrácia-modellt képviseltek. Jól látták a század legnagyobb és legveszélyesebb kihívásait melyekre eltérő, de pontos válaszaik voltak. A következő vesztes háború és a szovjet megszállás azonban megpecsételte sorsukat.

Az egész estés dokumentumfilm középpontjában Marék Veronika „Laci és az oroszlán” című, hatvanas évek elején íródott gyerekkönyve áll: egy kis piros oroszlánról szóló mese, amely nemcsak hazánkban lett klasszikus, de meglepő módon Japánban is hatalmas népszerűségre tett szert, közel 700 000 eladott példányt produkálva az elmúlt évtizedekben.

Orodán fiatal ejtőernyős versenyzőket edz, akik nem véletlenül választják ezt a korántsem veszélytelen sportot. Szeretik a kihívásokat, vidáman néznek szembe akár a halálos veszéllyel is. A legbátrabb köztük Peti, aki abban verseng a társaival, hogy ki nyitja ki legkésőbb az ernyőjét. Orodán, hogy leszoktassa őket erről az esztelenségről, egy közös ugrás alkalmával arra akarja kényszeríteni Petit, hogy ő nyissa ki hamarább az ernyőjét. Ám a fiú nem engedelmeskedik, ezért az életével fizet. Bár a hivatalos vizsgálatok felmentik az edzőt, a csoport tagjai és a saját lelkiismerete nem...

Emmi néni 2016-ban lett 100 éves és életét a látszerészetnek szentelte. Élettörténetén keresztül egyedi betekintést nyerhetünk az optika történetébe a 20. században.

Az Egy portré századunkból című dokumentumfilm Reisenbüchler Sándor vallomása a századról, melyben él - rajzfilmkockákban elmesélve.

A film hősei amerikai magyarok: Mickey Hargitay, aki húszévesen nekivágott Amerikának, majd Mr. Universe - és Jayne Mansfield férje - lett, valamint Lazlo és Lord, akik még mindig csak álmodoznak a sikerről. Lazlo egyik budapesti látogatása alatt lát a televízióban egy riportot Mickey Hargitayval, és akkor megszületik fejében a nagy ötlet: erről a gazdag és híres magyarról kell filmet csinálni. Megkeresi Lordot, aki a régmúlt hatvanas években együtt vitorlázott a világhírű házaspárral a Balatonon. Együtt indulnak el Los Angelesbe.

1956-ban Laci és Józsi kalandos útra indulnak, és egy véletlen során Egyiptomban kötnek ki, ahonnan megszöknek. Szeretnének eljutni Kairóba, a magyar nagykövetségre, hogy hazajussanak, de egy nagy forgatagban elveszítik egymást.

Csajkovszkij-zenére készült szürrealista animációs vízió az élet mágikus erejéről.

A dokumentumfilmben felcsendülnek régi dalok és a Budapest Bár tagjai bepillantást engednek az egykori budapesti kávéházi életbe.

Az 1960-as években játszódó történet főhőse, a tíz éves Tihuka szegényes körülmények között él édesanyjával és nevelőapjával. Születésnapja alkalmából édesanyja látogatóba viszi ismeretlen édesapja családjához. Zuhog a hó, amikor kiöltözött édesanyjával megérkezik a vízivárosi apai nagyszülőkhöz. A drága bútorokkal, értékes tárgyakkal telezsúfolt házban úgy fogadják, mint egy bujdosásból visszatért kis herceget. Miközben mindenki Tihukát ünnepli, sorra érkeznek a látogatók, a kor jellegzetes karakterei. A vidám, olykor harsány hangulat néha elkomorodik, viták, leszámolások, sértődések és kibékülések követik egymást. A nagy kavargásban lassan mindenki megfeledkezik Tihukáról, aki közben felfedezi a házat. Apa és fia a hóborította udvaron ismerkedik össze, ahol kiderül a meghívás oka: itt egyszer minden Tihukáé lesz, mert ő az egyetlen örökös.

A második világháborúban a megszálló hadsereg katonái, hol szerelemből, hol erőszakkal, kapcsolatba kerültek az adott ország asszonyaival, s e frigyekből született gyermekek titkok között, hiányos identitással élték életüket. Barbara Stelz-Marx osztrák történész elsőként kezdte kutatni a „háború gyermekeinek” történetét Európában. Az általa megtalált gyermekek vallomásaival és a történész kutatásainak eredményeivel ismertet meg minket e film.

Egy fiatalember és egy idős nő véletlen találkozása egy baljós karácsony estén. A reménytelennek tűnő éjszaka az öregasszonynak új fiút, a fiatalembernek pedig anyát hoz.

A bűnügyi elemekkel átszőtt groteszk komédia egy élelmiszerboltban játszódik.  

Egy férfi és egy nő egy délután a városban reménykedve keresik a szerelmet a személyes hirdetések segítségével. Elek a magyar filmművészet mérföldkövének számít, hiszen dokumentarista technikákat használ fikciós környezetben, hogy a mindennapi élet törékenységét a lehető legérzékletesebben mutassa be.  

A három Korda-testvér élettörténete olyan, mint egy magyar népmese. Egy kis távoli magyar tanyáról elindult három szegény fiú, hogy meghódítsa a világot. A dokumentumfilm középpontjában Korda Sándor, a zseniális filmrendező-producer áll, aki Kellner Sándor Lászlóként született, és Sir Alexander Kordaként, az angol filmipar legendás alapítójaként hunyt el. Öccseivel szoros és gyümölcsöző volt a kapcsolata: Zoltánból többszörösen díjazott filmrendező lett, Vince pedig Vincent Kordaként Oscar-díjas díszlettervező és jegyzett festőművész. Mi volt az a hajtóerő, ami ilyen messze repítette a Kordákat, mit jelentett nekik magyarságuk, miért kötődtek olyan szorosan életük végéig egymáshoz és anyanyelvükhöz? Vajon miért nevezte Sir Alex a jachtját, „Másutt”-nak (Elsewhere)?

Egy magányos nő házassági hirdetéssel próbálkozik, hogy megmeneküljön a szingliség csapdájából.