Legjobb filmek a Filmio-n

A Tersánszky Józsi Jenő és Nagy Lajos forgatókönyvéből készült film főszereplője az öreg Kugits méltóságos, aki kinyomoztatja egy távoli rokonát, hogy ingyenélő álrokonai helyett ő legyen az örököse. Papp Irma papírjaival azonban a szép Horváth Margit jelenik meg.

1859-ben, tíz évvel az 1848-as szabadságharc leverése után a magyar emigráció vezetői Olaszországban megszervezik a Magyar Légiót. A kedvező nemzetközi helyzetet szeretnék kihasználni, mivel a Habsburg Birodalom hadban áll az olasz és francia seregekkel. Batiszy Kristóf, a szabadságharc egykori tisztje szabadcsapata élén átkel a Dráván, és a somogyi vadonban nyomul előre. Az osztrák sereg Kayatz tábornok vezetésével felkészülten várja Batiszy csapatát, akikkel először Görgényi László főszolgabíró, a forradalom egykori tisztje száll szembe.

A film II. András és Jolánta királyné feltételezett sírhelyének régészeti feltárását követi nyomon a román-magyar határ közelében fekvő Egresen, remélve, hogy nyolcszáz évvel az Aranybulla kiadása után feltárulhat a függőpecsétes oklevelet kiállító uralkodó temetkezési helye. Közben sok mindent megtudhatunk egyik legjelentősebb Árpád-házi királyunk kora Európájában betöltött szerepéről, s nyomon követhetjük a sírhely után kutató régészcsapat éveken át tartó küzdelmes munkáját, a felfedezés izgalmát, az eredmények igazolásának összetett feladatát, a kudarcot , a sikereket, s a jövőbeli reményeket.

A film egy előítéletes általános iskolai tanár és egy önfeláldozó diák kapcsolatának megdöbbentő történetét örökíti meg. A megkopott és megkeseredett irodalom tanár egy elszegényedett kisváros, Szirák iskolájában oktat. A gyerekek az első órán zavartan vágynak a reggeli pohár tejre. A főszereplő a 9 éves Rebeka, aki állandó késéseiről, a tananyaggal szembeni hanyagságáról és a dohányzásról ismert. Egy nap, a reggeli szünetben a tanárnő észreveszi, ahogy Rebeka lelkiismeretesen elhagyja az ebédlőt, kezében az értékes pohár tejjel, és az udvar felé veszi az irányt. A tanárnő azt hiszi, hogy Rebeka nem szereti a tejet, és titokban megpróbál finoman megszabadulni tőle. A tanár úgy dönt, hogy itt az ideje tetten érni a lányt. Elhatározza, hogy utána megy. Végül szemtanúja lesz annak, hogy Rebeka minden éhsége ellenére önzetlenül odaadja a pohár tejet kisöccsének, aki a tej reményében minden nap követi a nővérét az iskolába. Ez a felismerés megdöbbenti a tanárnőt.

Megismerhetjük az Ózdi Kohászati Üzem dolgozóinak sorsát a rendszerváltás során, amikor az intézmény szétesőben volt. A dokumentumfilmek első darabja a Szorításban, ami előkészíti a helyzetet, bemutatva a leépítéstől tartó dolgozók és az igazságot elferdítő igazgatók világát.

Egy hangsor, aminek sorsa van. De mi irányítja az útját? A véletlen? A végzet? A szerencse? A balsors? A film szereplői hétköznapi emberek. Történeteiket egy aluljáróból induló dallam köti össze, melynek útja a sikerlisták élére vezet. Egy vak zongorista szólaltatja meg először a hangokat. Az előadásról turista-felvétel készül, de a kamerát ellopja egy utcai tolvaj. A felvétel egy idős becsüshöz kerül, a város titkainak ismerőjéhez. Onnan a nőhöz, aki házasságának végét hirdetve jegygyűrűjétől próbál megszabadulni. A dallamot most ő viszi tovább fiatal szeretőjéhez. Így válhat később a férfi mentsvárává, mikor megcsalt felesége szembesíti tetteivel. A dal eljut a valamikor sikeres, de azóta elfelejtett zeneszerzőhöz, aki a szomszédjától átszüremlő dallamból sikeres slágert komponál… Hogy ellophassa egy producer s annak új mentoráltja, egy feltörekvő zenekar. (filmhét)  

A film főhőse egy utazás során ismerkedik meg a női kezek rejtélyével.

Dokumentumfilm animációs jelenetekkel arról a tömeges magyar kivándorlásról az Egyesült Államokba, amely a 19. század végétől az első világháború kitöréséig tartott. A filmben bemutatott névtelen tömegek története a hivatalos történelem felszíne alá merült.

Pásztor Béla és Weöres Sándor versei elevenednek meg a képernyőkön animációk segítségével.

Az idő és a tér valódi lények. Férfi és nő. Az idő a férfi és a tér a nő. (William Blake)

1944. augusztus 2-án hajnalban az Auschwitz-Birkenau koncentrációs táborban maradt háromezer roma fogoly közül az utolsókat is kivégezték. A pusztulás napján egy láthatatlan emberi alakot követünk a hóesésben, aki távozik a táborból, és elkezdi keresni önmagát, múltját, kultúráját és identitását e mészárlás közepette egy gyufaszál és egy gyufásdoboz segítségével. A film klasszikus papírkivágásos és festett animációs technikával készült.

Bethlen István a legnehezebb időkben vállalkozott az ország kormányzására. Rendíthetetlen hazaszeretete, politikusi tehetsége és kormányzásának sikerei miatt a magyar történelem legnagyobbjai közé sorolják.

Emlékképek és Trianon drámája Kassa magyar történelmében. Kassa a XX. század elején többségében magyar nemzetiségű város volt. Ekkor hozták haza és temették újra II. Rákóczi Ferenc fejedelmet, és a város újra felfedezte kuruc gyökereit. De hogyan történhetett meg, hogy a Szent Erzsébet-főszékesegyház, a dóm és Kassa város mégis Csehszlovákiához került? Kassát kétszer is megszállta a Csehszlovák Légió, akik Magyarország északi részét is megtámadták. Stromfeld Aurél és a Vörös Hadsereg visszaverte a csapatokat, és egészen Léváig nyomult előre. Eközben viszont megszületett a párizsi békekonferencia döntése: a felszabadított területeket át kellett adni a csehszlovák hatalomnak.

Örkény István egyperces novellájának groteszk humorú, nyolcperces animációs feldolgozása.

János és Tamás régebben jó barátok voltak, együtt muzsikáltak, egy zenekarban játszottak. A barátságnak azonban vége szakadt, amikor János kilépett az együttesből. Most János újra ellátogat az együttes koncertjére, megismeri Zsuzsát, az utódját is, még Tamásék kisfiát is hazaviszi a pályaudvarról. A két barát szeretné újra megtalálni a közös hangot.

Cziffra György különös helyet foglal el a magyar zenei életben. Száz év telt el születése óta, de neve majdnem száz éve kering nemzedékről nemzedékre a világban élő zeneszeretőkben. Szinte azonnal ismert lett, hiszen már öt-hat évesen a cirkuszi porondtól eljutott Dohnányi Ernő figyelmének fókuszába, s még be sem töltötte tizedik életévét, amikor főiskolai hallgató lett. Budapest, Zeneakadémia, lenyűgöző tehetség. Ígéretes művészi karrier kezdetét és gyors felívelését rejthetné magában mindez, ám az egyenes út helyett előtte és utána is − nem túlzás állítani − a poklok poklát is megjárta. Mind a mai napig vegyes érzelmeket vált ki a Cziffra-jelenség. Cziffra György saját pályája kacskaringóin is nap mint nap megélte mind az elutasítást, mind a felmagasztalást. Filmünk ezt a félelmetes és megejtő emberi és művészi utat szeretné megmutatni.

Beszélgetés a beat és a tánczene ellentétéről, a politikai háttérről, az akkori zenei jövőképről, az 1966-os Táncdalfesztivál sikeréről és eredményeiről.

Két szomszédos Baranya megyei faluban a háború után a proletárhatalom által kitelepített (s részben a későbbiek során vissza-haza!-települt) német családok és a háború végén (a Moldvából kitelepített, s Bácskán keresztül meghurcolt, végül ide, Baranyába) betelepített csángó családok idézik fel történelmüket. Sorolják máig izzó sérelmeiket, újraélik feloldhatatlannak hitt ellentéteiket egy csángó fiú és egy német lány házasságkötése napján.

Kati édesanyja meghalt, de egyre nehezedő körülményei miatt képzeletében újra életre kelti, amikor szüksége van rá. Apját lefokozzák munkahelyén, így lakásuk társbérletté alakul. Amikor egyik lakótársa külföldre költözik, Kati befogad egy utcán élő fiút, aki már börtönben is járt tiltott határátlépés miatt.

A kommunikációs nyelv három alapvető összetevőjének - a szövegnek, a képnek és a hangnak - egyidejű filmi ábrázolására tesz kísérletet a mű: az egyes elemek megszokott közlési módjától eltérő formában.

A század elején, az első világháború előtt játszódó kémtörténetben az orosz kémek és a magyar kémelhárítók csapnak össze a határ menti Toprinban, még orosz területen.

A tiszaeszlári vérvád-per körülményeit felidézve a film megpróbálja feltárni a szereplők belső világát, egyéni és kollektív hiteikből fakadó motivációikat.

Az első magyar rajzfilmsorozat ötletadó darabja, amelynek folytatásával a magyar rajzfilmgyártás történetében megszületik a modern gyerekfigura-típus Peti személyében. A központi téma a mai gyerek és a technika vívmánya. Csakhogy Petivel és bájos, állandó kislány-partnerével nem félelmetes dolgok történnek, mint Jancsi és Juliskával, hanem a szó mai értelmében fantasztikusak.

A huszadik század egyik legfontosabb tudósegyénisége volt Neumann János. A század első felében a matematika és az atomenergia felhasználása volt a meghatározó a világ fejlődése tekintetében, a második felében pedig az informatika és a biológia.Neumann János mind a négy tudományágban úttörő jelentőségűt alkotott.Róla szól filmünk...

Szép Ernő életének és költészetének mélységei elevenednek meg a költő regényének új filmadaptációjában, az „Emberszag” című alkotásban. A húsz végzetes nap sztoikus és lírai elbeszélése hiteles beszámolót nyújt egy embertelen korszakról.

Karinthy Frigyes huszonöt évesen, kalandos úton szökteti meg nagy szerelmét, a háromgyermekes Judik Etel színésznőt. Fél éven át Berlinben bújkálnak, tartva a féj haragjától, majd összeházasodnak Budapesten, miután egy nagyobb összeg kifizetésével megbékítatték a férjet. Az író a Boga nevet imádott párjának (a „bogárka, bogaram” becézéséből eredően). Etel az első világháború után kitörő spanyolnátha-járvány áldozata lesz. Karinthy így ír naplójában a tragikus eseményt követően: „Úgy érzem, agyamban daganat képződött, amikor ő meghalt…” Két év elteltével egy telefonvicc meghívását komolyan véve ismerkedik meg Karinthy Böhm Aranka orvosnővel, aki akkoriban még férjes asszony volt. Aranka, aki minden férfi figyelmét felkelti szenvedélyes természetével, már másfél évtizede színesíti a házasságukat, amikor Karinthyt, aki változatlanul szerelemmel gondol Bogára, 1936-ban műteni kell. Az élet-halál között lebegő író egyszerre két nővel viaskodik, képzeletben Bogával, a valóságban Arankával…

Egy házaspár visszatekint közösen és egymás nélkül töltött éveikre - a magyar történelemre. Hiszen az ő generációjuknak, amely a XX. század negyvenes éveiben volt fiatal, az egész életére rányomta a bélyegét a történelem.

Misi Mókus az iskolában, amíg a többiek szorgalmasan magolják a mókustankölteményt, megeszi a tananyagot. A következményektől félve világgá megy...

Fisch Ernő 1903-ban született magyar zsidó családban, Máramarosszigeten – egy olyan városrészben, amelyet a 20. század eseményei többször is érintettek. Megélte Erdély el-, majd visszacsatolását. Saját szavaival, halálra ítélték. A világ megváltozott körülötte, egyik napról a másikra arra kényszerült, hogy bujkáljon, erdőben éljen.

A Városi legendák című sorozatban olyan mendemondákat gyűjtöttek egy csokorba a műsor készítői, melyek akár a mi családunkról is szólhatnának. Hiszen minden famíliának megvannak a saját történetei, melyek szájról-szájra öröklődnek, s melyeknek gyökere és igazsága a régmúlt feledésébe merült.