Dániel András mókás figurái ismét a mozivászon szórakoztatják rajongóikat. Az elhagyatott rét lakói izgalmas kalandokkal várják a nézőket a Mi újság, kuflik? című animációban. Ha téged sem hagy nyugodni, mitől érdekes egy zaj, mi fán terem a szötymag, mi a teendő, ha zsibbadó ugródudorral találod magad szembe, ha unod a horoszkópok unásig ismételt közhelyeit, és inkább a máshogyhoroszkópra adod le a voksod, válaszd a kuflikat! Kicsiknek és nagyoknak, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt mókás időtöltést garantálnak a könyvsorozat lapjairól jól ismert karakterek. A történetet a KEDD Animációs Stúdió vitte filmre, a rendezői széket Jurik Kristóf és M. Tóth Géza foglalta el. A láthatatlan réten csendjét megtörő ciccegő, cirpegő, nyikorgó hangokat Alpár Balázs tökéletes játéka eleveníti meg, a kuflik hangját Scherer Péter adja. A Balász Béla-díjas, Oscar-jelölt M. Tóth Géza által alapított KEDD Stúdió elsősorban a gyerekeket célozza meg magas színvonalú produkcióival. A kuflik azonban minden bizonnyal a felnőttek szívébe is belopják magukat.
A tévéfilm Bánffy Miklós A nagyúr című színdarabjának feldolgozása, amelynek cselekménye a népvándorlás korának egyik leghírhedtebb alakja, Attila, a nagy hódító körül összpontosul.
Ha külföldről jött barátainknak mutatjuk Budapestet és legszebb épületeit, csakhamar rádöbbenünk, hogy majd mindegyik az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült. 52 perces dokumentumfilmünk Budapest világvárossá fejlődését mutatja be 1867-től 1916-ig, vagyis koronázástól koronázásig. A film kulisszáit a kor világhírű budapesti épületei és magyar vívmányai alkotják.
Szőts István rövid, karácsonyi témájú filmje Bihari József és Ajtay Andor főszereplésével, Jókai Mór azonos című regénye alapján. A film bemutatója 1957-ben a Velencei Filmfesztiválon volt, ahol elismerésben részesült.
Tréfamisszionárius? Viccvátesz Mókanomádoló? Kabaréhittérítő? A hitetlenség korának nevettetője? Röhögtető prédikátor? Nemcsak! Is! 80 év 50percben. 50 perces életműportré a most 80 éves Kossuth díjas HUMORALISTÁRÓL, a Nemzet Művészéről. Szereplők: Bödöcs Tibor, Bródy János, Csonka Judit, Eperjes Károly, Farkasházy Tivadar,Galla Miklós, Jánosik Zsuzsa, Jelenits István, Jordán Tamás, Karinthy Márton,Koltai Róbert, Mékli Attila, Pásztor Erzsi, Szinetár Miklós, Szörényi Levente,Verebes István és 80 év fotói, legemlékezetesebb film- és előadásrészletei. Producer-rendező: Kocsis Tibor, forgatókönyvíró: Kocsis Tibor, Konecsny Emőke, konzultáns: Medgyesi Gabriella.
A keszthelyi, szécsényi, gödöllői, szigligeti, hédervári kastélyok és egykori lakóik szívszorító állapotát és életét mutatja be a film.
Czibor Zoltán olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat legendás balszélsője tavaly lett volna 90 éves. Emlékének megörökítésére a kormányzat meghirdette a 2020. augusztusáig tartó Czibor emlékévet. Az életét és pályafutását megörökítő film nem csak a kiváló sportolónak állít emléket, hanem egy jellegzetes magyar sorsot is bemutat, amelynek alakulását a XX. század eseményei alapvetően befolyásoltak. A film szociografikus hitelességgel feltérképezi a hősünk életében legfontosabb komáromi, budapesti és barcelonai helyszíneket. Beszélgetünk gyermekeivel és unokáival, magyar és spanyol barátaival, a hazai és a barcelonai sportvezetőkkel, még életben lévő egykori játékostársaival és azokkal a mai magyar és spanyol sztárokkal, akikre Czibor játéka nagy hatással volt. A film jelentős magyar és spanyol archív film és fotóanyaggal egészül ki. Szeretnénk, ha a film azok számára is átélhető lenne, akik nem a sportág rajongói, de akik kíváncsiak egy XX. századi magyar sors mai tanulságaira.
/ vígjáték
Hat ismeretlen érkezik egy csoportterápiára. Mindannyian különböző egyéniségek, közös bennük azonban, hogy önmagukkal és a világgal is akadnak gondjaik. A beszélgetés három nő, három férfi és a foglalkoztatást vezető orvos között zajlik, az idő előrehaladtával pedig egyre jobban megnyílnak egymás előtt. Hamarosan az is kiderül, hogy egyáltalán nem azok, akiknek egyébként mutatják magukat. A Kecskeméti Katona József Színház nagy sikerű elődasábáól Cseke Péter készített egészestés filmet, amely könnyed, szórakoztató, és az egyén problémáival való szembenézést is segíti.
Petőfi Sándor János vitéz című művét 1904-ben Bakonyi Károly írja át, és azt reméli, a kor egyik népszerű operett szerzője, Huszka Jenő zenésíti majd meg. Ám a már befutott szerző nem lát fantáziát a műben, és a kezdőnek számító matematika-fizika szakos tanárra, Kacsóh Pongrácra bízzák a művet. Páratlan filmtörténeti csemegének ígérkezik Kacsóh Pongrác daljátékának filmváltozata, melynek eredeti kópiái javarészt megsemmisültek. A Magyar Filmintézet munkatársai ezt a filmkópiát 35 mm-es és 16 mm-es darabokból illesztették össze egy video változat számára. Reméljük azonban, hogy a híres daljáték a kópia gyengébb minősége ellenére is örömet szerez nézőinek. Kukorica Jancsi és szerelme, Iluska története.
A Dráva, amely a magyar-horvát határ mentén kanyarog, egy tiszta folyó természetes partokkal és zátonyokkal. De a Dráva nem csak egy folyó: sok-sok története van. A filmben megismerhetjük gazdag történelmét.
Egész estés dokumentumfilm a világhírű zeneszerző, Víg Mihály munkásságáról. A filmben a Trabant és Balaton együttesek alapítója, Tarr Béla állandó alkotótársa és a kultikus Sátántangó főszereplője mesél az életéről, a 80-as és 90-es évek könnyűzenei kultúrájáról és a filmzeneszerzés fortélyairól.
A dokumentumfilmben bejárhatjuk a több mint 155 éves fővárosi állatkertet, és megismerhetjük történetét az alapításátó napjainkig. Archív felvételekkel és felújított fekete-fehér képek segítségével betekintést nyerhetünk a történelmébe.
Tizennyolc évvel az 1948-49-es forradalom és szabadságharc után a politikusok - mint azóta is állandóan - megpróbálják a maguk javára fordítani a forradalom szimbólumává vált Petőfi Sándor emlékét. A kiegyezésre készülő Magyarország politikusai újrajárták a helyszíneket, megkeresték a szemtanúkat, akikkel megpróbálták felidézni az eseményeket. És mint annyiszor, azóta is a tények és a "politikai szándékok" ütköztek egymással...
Ewa, aki pici gyerekként az auschwitzi lágerből szabadult, a karjába tetovált szám alapján és az új DNS technika segítségével megpróbálja "származását" kideríteni.
Éva Kroz orvostanhallgató a krakkói egyetemen. Lengyelül beszél, nevelőszüleitől ezt a nyelvet tanulta, igazi szüleit pedig nem ismeri. Két-három éves volt, amikor Auschwitz faluban örökbe fogadták, nem tudta a nevét, és nem emlékezett a szüleire. Mindössze annyi derül ki a karjára tetovált számból, hogy egy magyarországi transzporttal érkezett a haláltáborba. Mint mindenki, ő is szeretné tudni, kik voltak a szülei, élnek-e még? Ezért a magyar hatóságokhoz fordul, hogy kutassák fel az esetleg élő hozzátartozókat. Újsághirdetések jelennek meg Magyarországon, és jelentkezők tucatjai vélik felfedezni Évában lányukat, testvérüket, unokahúgukat, hozzátartozóikat. Éva Magyarországra utazik, hogy elvégezzék a szükséges vizsgálatokat.A film az 1964-es Krakkói Filmfesztiválon a Legjobb Nemzeti Műsor díját kapta.
A Monarchia lovaskülönítménye 1913-ban megtorló akciót vezet egy szerb falu ellen, ahol megöltek egy osztrák tisztet. A film a lázadás esélyeit vizsgálja a hatalom rendíthetetlenségével szemben.
/ dráma
Vendel Imre gépkocsivezető 1945-ig a Horthy-hadsereg tisztje volt. 1951-ben várandós feleségével és két fiúgyermekével kitelepítik. Egy falusi, romos iskolaépületben töltenek két évet. A mindennapi létért való küzdelemben felörlődik a család összetartó ereje, a szeretet. 1953-ban elhagyhatják a kényszerlakhelyet. Az elmúlt két évről azonban nem beszélnek soha, sehol, senkinek...
A jelenben játszódó történet hősei érettségi előtt álló fiatalok. A szalagavató bálról a negyedik cések különbuliba menekülnek, majd együtt visszamennek az iskolába egy búcsúőrjöngésre, amelynek során tűz üt ki az osztályteremben. Az iskolai nyomozás stílusa miatt az emberi és személyiségi jogaikban többszörösen megsértett diákok tanítási óra közben, engedély nélkül elhagyják az iskolaépületet. Hatalmas ambícióval szervezkednek, hogy együtt megváltoztassák a világot. Amíg a ballagás csupán érzelmileg hat rájuk, az érettségi vizsga már egyéni érdekeiket felismerő individuumokat csinál belőlük.Fontosabb fesztiválok, díjak:Legjobb első film, XIII.Magyar Játékfilmszemle
Léna zavart tinédzser, aki a testsúly problémáival van elfoglalva, készül a szalagavatójára, de még nincs meg a tökéletes ruhája, és kísérője sem akadt. Osztálytársai és édesanyja folyamatos nyomása alatt áll. Hogyan segíthet Rubens egy összezavarodott tinédzseren?
/ zenés
A Tersánszky Józsi Jenő és Nagy Lajos forgatókönyvéből készült film főszereplője az öreg Kugits méltóságos, aki kinyomoztatja egy távoli rokonát, hogy ingyenélő álrokonai helyett ő legyen az örököse. Papp Irma papírjaival azonban a szép Horváth Margit jelenik meg.
/ játékfilm | történelmi
1859-ben, tíz évvel az 1848-as szabadságharc leverése után a magyar emigráció vezetői Olaszországban megszervezik a Magyar Légiót. A kedvező nemzetközi helyzetet szeretnék kihasználni, mivel a Habsburg Birodalom hadban áll az olasz és francia seregekkel. Batiszy Kristóf, a szabadságharc egykori tisztje szabadcsapata élén átkel a Dráván, és a somogyi vadonban nyomul előre. Az osztrák sereg Kayatz tábornok vezetésével felkészülten várja Batiszy csapatát, akikkel először Görgényi László főszolgabíró, a forradalom egykori tisztje száll szembe.
A film II. András és Jolánta királyné feltételezett sírhelyének régészeti feltárását követi nyomon a román-magyar határ közelében fekvő Egresen, remélve, hogy nyolcszáz évvel az Aranybulla kiadása után feltárulhat a függőpecsétes oklevelet kiállító uralkodó temetkezési helye. Közben sok mindent megtudhatunk egyik legjelentősebb Árpád-házi királyunk kora Európájában betöltött szerepéről, s nyomon követhetjük a sírhely után kutató régészcsapat éveken át tartó küzdelmes munkáját, a felfedezés izgalmát, az eredmények igazolásának összetett feladatát, a kudarcot , a sikereket, s a jövőbeli reményeket.
A film egy előítéletes általános iskolai tanár és egy önfeláldozó diák kapcsolatának megdöbbentő történetét örökíti meg. A megkopott és megkeseredett irodalom tanár egy elszegényedett kisváros, Szirák iskolájában oktat. A gyerekek az első órán zavartan vágynak a reggeli pohár tejre. A főszereplő a 9 éves Rebeka, aki állandó késéseiről, a tananyaggal szembeni hanyagságáról és a dohányzásról ismert. Egy nap, a reggeli szünetben a tanárnő észreveszi, ahogy Rebeka lelkiismeretesen elhagyja az ebédlőt, kezében az értékes pohár tejjel, és az udvar felé veszi az irányt. A tanárnő azt hiszi, hogy Rebeka nem szereti a tejet, és titokban megpróbál finoman megszabadulni tőle. A tanár úgy dönt, hogy itt az ideje tetten érni a lányt. Elhatározza, hogy utána megy. Végül szemtanúja lesz annak, hogy Rebeka minden éhsége ellenére önzetlenül odaadja a pohár tejet kisöccsének, aki a tej reményében minden nap követi a nővérét az iskolába. Ez a felismerés megdöbbenti a tanárnőt.
Megismerhetjük az Ózdi Kohászati Üzem dolgozóinak sorsát a rendszerváltás során, amikor az intézmény szétesőben volt. A dokumentumfilmek első darabja a Szorításban, ami előkészíti a helyzetet, bemutatva a leépítéstől tartó dolgozók és az igazságot elferdítő igazgatók világát.
Egy hangsor, aminek sorsa van. De mi irányítja az útját? A véletlen? A végzet? A szerencse? A balsors? A film szereplői hétköznapi emberek. Történeteiket egy aluljáróból induló dallam köti össze, melynek útja a sikerlisták élére vezet. Egy vak zongorista szólaltatja meg először a hangokat. Az előadásról turista-felvétel készül, de a kamerát ellopja egy utcai tolvaj. A felvétel egy idős becsüshöz kerül, a város titkainak ismerőjéhez. Onnan a nőhöz, aki házasságának végét hirdetve jegygyűrűjétől próbál megszabadulni. A dallamot most ő viszi tovább fiatal szeretőjéhez. Így válhat később a férfi mentsvárává, mikor megcsalt felesége szembesíti tetteivel. A dal eljut a valamikor sikeres, de azóta elfelejtett zeneszerzőhöz, aki a szomszédjától átszüremlő dallamból sikeres slágert komponál… Hogy ellophassa egy producer s annak új mentoráltja, egy feltörekvő zenekar. (filmhét)
A film főhőse egy utazás során ismerkedik meg a női kezek rejtélyével.
/ animáció
Dokumentumfilm animációs jelenetekkel arról a tömeges magyar kivándorlásról az Egyesült Államokba, amely a 19. század végétől az első világháború kitöréséig tartott. A filmben bemutatott névtelen tömegek története a hivatalos történelem felszíne alá merült.