Legjobb filmek a Filmio-n

A történet szerint Victor Ganz, az ötvenes éveiben járó sikeres svájci üzletember egy nap nyugtalanító híreket kap cégének észak-afrikai építkezéséről, így azonnal a helyszínre siet, hogy kezébe vegye az irányítást. Odaérve azonban szembesül régen eltemetett emlékeivel. Miniszteri találkozók, hamis információk, egy rejtélyesen eltűnt múltbéli szerelem felbukkanása, majd nyomozás a lány után, s közben alámerülés a helyi alvilágba:  Victor Ganzot küldetése rejtélyek labirintusába vezeti, ahol múlt és jelen végzetesen összefonódik. 

Gyarmathy Lívia, aki a cseh újhullámot idéző Ismeri a szandi mandit? című filmjével debütált, komor tónusú történetet hozott egy szabolcsi cigányról, aki - hatalmas küzdelmek árán - megpróbál tisztességes temetést biztosítani fiatalon elhunyt feleségének. A néprajzi elemekkel átszőtt, hivatásos színészeket amatőrökkel vegyítő dráma figyelemre méltóan kitartó atmoszférával ábrázolja a szegénységben élők kiszolgáltatottságát. A film másik különlegessége, hogy Jiří Menzel mellékszerepben tűnik fel.

A Mészöly Miklós regénye alapján készült "Film..." egy idős házaspár életének utolsó óráit hivatott bemutatni. Két olyan ember utolsó pillanatait örökíti meg, akik a történelmi felfordulások, brutalitás és értékvesztés közepette egymás mellett álltak a szeretet és egymásra utaltság sajátos szorításában.

Az Egyesült Acélművekben a külföldről érkező új elnököt várják. Balogh Istvánt azonban a vonaton elkábítja és kifosztja Szénássy mérnök, otthagyván nála bőröndjét. Balogh ezért Szénássy néven fogadja el az Acélműveknél dolgozó Vera segítségét, sőt albérlőként is hozzá költözik, majd szerepet cserél a sofőrjével, és így keresi föl a vállalatot. Közben a Szénássy-féle bőröndben betörőszerszámokat találnak. A gyanú Baloghra terelődik. Ráadásul Szénássy - az igazi betörő - is felbukkan, és az elnöki poszt tulajdonosának vallja magát. Végül azonban minden tisztázódik, Balogh és Vera egybekel.

Horthy István az egyetlen élő szemtanúja annak, hogy milyen volt első kézből tapasztalni az életet Magyarország egyik legsötétebb korszakában. Saját szemszögéből számol be az eseményekről, amelyek ezt az időszakot alakították. Megismerhetjük a Horthy család történetét Trianontól a második világháborún keresztül az elrablásukig, majd a száműzetés éveit is.

Az idős Háry olyan történeteket sző, amelyeket a nagyabonyi kocsmában nem lehet megunni. Az igazság az, hogy ő csak egy egyszerű gyalogos katona volt, de a meséiben a legvitézebb huszár, aki ellen maga Napóleon sem tehetett mást, mint hogy letette a fegyvert. A történelem nagy alakjai és helyszínei Háry élénk fantáziáján átszűrve jelennek meg. A "bécsi udvar" például valójában egy udvarház udvarral, amelynek kapuit Ferenc császár nyitja és zárja, míg Mária Lujza császárné egy szerelmes lány, aki öngyilkossággal fenyegetőzik. A Kodály Zoltán daljátékát feldolgozó film tanulsága, hogy egy kis fantáziával megszépíthető a zord valóság.

Minden nap lényegére egy-egy, a természetből kiragadott képsor figyelmeztet...

1944. októbere. Carlotta, a lecsúszott vándorcirkusz-tulajdonosnő illegális csempészésbe kezd, hogy fenntartsa magát és jugoszláv partizánokból álló bandáját. Kalandos útja során olyan menekültekkel találkozik, akiknek faji, vagy politikai üldöztetés miatt kell élniük hazájukban. Egy nap egy professzor csatlakozik a cirkuszhoz...

Kovács úr őszintén hisz a kommunizmus eszméjében, azonban megpróbáltatásai során rádöbben, hogy a párt és az "eszme" nem hisz benne. Kilátástalan helyzetében kezébe kerül egy titkos telefonszám, ami mindent megváltoztathat.

A film főhőse Nóra, egy rendkívüli intellektussal megáldott, de a képességeit családi és iskolai konfliktusai miatt kibontakoztatni nem képes, ön-sorsrontásra is hajlamos kamaszlány. A film hét év távlatából igyekszik felidézni a múltat Nóra és baráti társaságának életét, kutatva, hogy mi az, ami összekötötte, majd szétválasztotta őket, szembesítve egykori önmagukkal, életükkel, sorsukkal.

1951-ben néhány fogoly megpróbált elszökni a szigorúan titkos recski megsemmisítőtáborból. Csupán egyiküknek sikerült, Michnay Gyulának, aki eljutott Bécsbe, majd eljuttatta a 600 névből álló listát a Szabad Európa Rádiónak, aki a világ és Magyarország tudtára adták a tábor létezését.

Egy ipari nagyüzem KISZ szervezete rádióközlemény útján beatzenekart keres azzal a céllal, hogy sikerüljön együtt tartani fiataljait. A riportfilm tény- és folyamatrögzítő objektivitással voltaképpen egy köznapi jelenség megörökítésén indul. Az események alakulása azonban a jelenség bonyolultabb ellentmondásosságának föltárását tette szükségessé: a megfelelő zenekar kiválasztásának folyamata, cél- és szempontrendszere átrendeződött, az eredeti törekvés helyét a formális és funkciótlan követelmények halmaza foglalta el. Ezek szubjektív és szervezeti hátterét teszik szemléletessé a válogatás lebonyolítóinak megnyilatkozásai.

A régi céllövöldét kénytelen eladni a tulajdonos. Fia, Feri búcsúzóul lőhet még egyet. Néhány évvel később ugyanez a fiú egy rendőrnyomozóval szemben ül. A féltve őrzött puskával lelőtte az apját. A holttestet elrejtette az ágyneműtartóban, majd az anya segítségével elásta, de a bűntény napvilágra került. Ferit letartóztatták. A nyomozó szeretné megérteni a gyilkosság indítóokait, megismerni a fiú személyiségét, viszonyát a családhoz, a világhoz. Feri azonban nem ad tisztességes válaszokat. Apjáról azért elmond egy-két történetet.

A Fekete István életéről és munkásságáról készült dokumentumfilm a vadászkultúra társadalmi változások nyomán történő fokozatos felszámolódásának bemutatását is megcélozza.

Az első osztályos kisfiú élete nehéz: iskolába kell járnia, házi feladatot kell csinálnia, és menekülnie kell a nagybátyja elől, aki mindig birkózni akar vele. Még jó, hogy a fantáziája mindig készen áll a segítségére, és mindig számíthat kis barátnőjére, Zizire. A francia újhullám játékossága nagy hatással volt a két fiatal rendező első egészestés filmjére. A film tele van klasszikus burleszk gegekkel, és szabadon kölcsönöz az effektek eszköztárából, hogy még inkább kézzelfoghatóvá tegye az őt körülvevő világra rácsodálkozó gyermek képzeletét.

A film Tóth János egyik rendezése, operatőri munkája mellett. A kísérleti film lényege, hogy feszegeti a filmkészítés határait és más módon próbál meg kommunikálni a nézővel, mint egy hagyományos mozi. Munkái ebben az összefoglalóban láthatóak.

Orbán Balázs elindul a Székelyudvarhely melletti Lengyelfalváról, majd Konstantinápolyba utazik, hogy visszaszerezze a muzulmánok megmérgezte nagyanyja, Foresti Mária örökségét. Az örökségnek csupán egy töredékét kapja meg, s hosszú utazásra indul. Bejárja a Közel-Keletet, Egyiptomot, a Szentföldet, Kis-Ázsiát – ezen utazások gyümölcse az Utazás Keleten című hat kötetes munkája. Talán senki nem hinné, hogy ez az ember valaha is visszatér szülőföldjére, ám az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc hírére hazaindul. Vidinben éri a hír a szabadságharc bukásáról. S ettől a pillanattól kezdve emigránsokat segít, Londonban szállással, pénzzel, amivel csak teheti. Hazatérése pedig tovább halasztódik, ugyanis immáron a császári hatóságok nem engedik vissza szülőföldjére, egészen 1859-ig! Ekkor kezdődik életének másik meghatározó szakasza, amikor is szinte egy mai szociológus szorgalmával, kitartásával és alaposságával bejárja a Székelyföldet, annak minden egyes települését, és rögzíti a látottakat.

Ebben a filmben nem a történészek beszélnek 1956-ról. Helyettük olyan emberek mesélnek, akik részt vettek a forradalomban, saját szemükkel látták, mi történt. Menekülni kényszerültek az országból, vagy éppen fogadták az 56-os menekülteket nyugaton. A történetek a Memory Project Visual History Archívumból származnak. Az archívum több, mint 150 életinterjú gyűjteménye olyan magyar menekültekkel, akik a második világháború és 1956 miatt menekültek Nyugatra.

Az új lakótelepi szakközépiskola névadó ünnepséget tart, ezzel kiváltja a felettes szervek érdeklődését. Az igazgató jutalmat oszt és kap. A diákokkal felmérő dolgozatot íratnak, amely azonban meglehetősen rosszul sikerül, mert a sok társadalmi munka a tanárok és a diákok idejét egyaránt elvonja a munkától. A hatalmaskodó igazgató különféle manipulációkkal próbálja elterelni a figyelmet a felmérés lesújtó eredményéről, és ebben a meghunyászkodó tanárok is támogatják. Különösen az újító szellemű tornatanár "találmánya", a szűk tornateremre szabott pókfoci arat nagy sikert.

Eperjes Károly Kossuth-díjas színművész az Istent kereső ember útját járja végig, a film állomásain egy-egy kérdést felvetve keresi a választ arra, hogy a jelenkor embere hogyan tudja helyreállítani az Isten és Ember közötti párbeszédet. A kereső ember hogyan találhatja meg a XXI. századi felgyorsult életében a harmóniát, az egyensúlyt a szeretet és az Isteni törvények által. Jeles egyházi személyek kísérik és vezetik az úton, irányt mutató monológokkal és beszélgetésekkel keresve a válaszokat.

A film két ballagó kislány életét követi nyomon több mint 4 éven keresztül. Ilonkáét, aki más fiút választ, mint akit a szüleik jónak gondolnak: Lacit, egy bányászfiút, aki szegényebb családból származik, mint ő. És Marikát, aki nem akar férjhez menni, technikumba szeretne járni a városba, és önálló életet élni. Mindkét kislány konfliktusok tömegét vállalja fel ezekkel az egyszerű vágyakkal...

Istenmezeje egy kis "zsákfalu" Nógrádban, a szlovák falu mellett. Idilli dombvidék, az egyetlen magyar falu, melyben az Isten szó szerepel. Bányászfalu, ahol egyszerre van jelen a régi konzerválódott paraszti életforma, és az ipari proletáriátus új értékei. A férfiak többnyire bányászok. Az asszonyok gyereket nevelnek, viszik a háztartást, és summásnak járnak kapálni az Alföldre. Egy iskola van, a ballagás nagy esemény, ott az egész falu. A lányok közül senki nem tanul tovább, 14 évesen befejeződik az életük, mehetnek férjhez, - többnyire, akihez a szüleik akarják -, 16 évesen már gyerekük van.

Jankovics Marcellről - a neves filmrendezőről, kultúrtörténészről, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett alkotóról - még nem készült olyan film, amely nemcsak az ő életét, hanem a Jankovics család életútját is feldolgozza. Pedig a Jankovics család története az elmúlt 100 év magyar történelmének parabolája.

Az animációs mesesorozat Dániel András azonos című mesekönyve alapján készült. A főszerepben hét kuflit ismerhetünk meg. A kufli nem is kifli, nem is kukac. Nem is bab, de nem is kavics. Ezek a kuflik hosszú vándorlásuk végére értek és végre letelepedtek. Otthonuk egy kupac lett, amely az Elhagyatott Rét közepén áll. Ebben a kupacban vájtak maguknak üregeket, és innen indulnak újabb és újabb kalandokra. Ez az abszurd humorú, gyakran meghökkentő mese garantált szórakozást ígér kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Beatrix trónfosztott dinasztiából származik és minden vágya, hogy visszakerüljön az uralkodói családba. Egyetlen reménye lánya, Alexandra, akit hozzá akar adni Albert herceghez, aki a monarchia jogos trónörököse. Albert viszont nem igazán érdeklődik a lány iránt, azonban Beatrix tudja, a féltékenység csodákra képes.

A Méregzöld mesék folytatódnak tovább. A romániai famaffia mára a társadalom minden rétegét behálózta, korrupt erdészek, rendőrök, ügyészek, bírók és politikusok igazgatják szálakat. A féktelen erdőirtás azonban nemcsak a környezetet, de a társadalmat is rombolja. Az elmúlt években egymást érték a maffiaszerű leszámolások, erdészeket gyilkoltak meg, erdőtulajdonosokat, civil aktivistákat vertek agyon, családokat tettek tönkre. A film a civil aktivisták szélmalomharcát mutatja be a romániai famaffiával szemben.

Dániel András mókás figurái ismét a mozivászon szórakoztatják rajongóikat. Az elhagyatott rét lakói izgalmas kalandokkal várják a nézőket a Mi újság, kuflik? című animációban. Ha téged sem hagy nyugodni, mitől érdekes egy zaj, mi fán terem a szötymag, mi a teendő, ha zsibbadó ugródudorral találod magad szembe, ha unod a horoszkópok unásig ismételt közhelyeit, és inkább a máshogyhoroszkópra adod le a voksod, válaszd a kuflikat! Kicsiknek és nagyoknak, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt mókás időtöltést garantálnak a könyvsorozat lapjairól jól ismert karakterek. A történetet a KEDD Animációs Stúdió vitte filmre, a rendezői széket Jurik Kristóf és M. Tóth Géza foglalta el. A láthatatlan réten csendjét megtörő ciccegő, cirpegő, nyikorgó hangokat Alpár Balázs tökéletes játéka eleveníti meg, a kuflik hangját Scherer Péter adja. A Balász Béla-díjas, Oscar-jelölt M. Tóth Géza által alapított KEDD Stúdió elsősorban a gyerekeket célozza meg magas színvonalú produkcióival. A kuflik azonban minden bizonnyal a felnőttek szívébe is belopják magukat.   

A tévéfilm Bánffy Miklós A nagyúr című színdarabjának feldolgozása, amelynek cselekménye a népvándorlás korának egyik leghírhedtebb alakja, Attila, a nagy hódító körül összpontosul.

Ha külföldről jött barátainknak mutatjuk Budapestet és legszebb épületeit, csakhamar rádöbbenünk, hogy majd mindegyik az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült. 52 perces dokumentumfilmünk Budapest világvárossá fejlődését mutatja be 1867-től 1916-ig, vagyis koronázástól koronázásig. A film kulisszáit a kor világhírű budapesti épületei és magyar vívmányai alkotják.