/ dráma
Az ősi legenda szerint Sába királynője az Igazságot és a Bölcsességet kereste, és amikor hallott Salamon éleslátásáról, Jeruzsálembe utazott, hogy próbára tegye a király tudását. A librettó egy szerelmi háromszög történetét meséli el. Sába királynője Salamon egyik diplomatájára, a jeruzsálemi főpap lányával eljegyzett fiatalemberre szabadítja rá bájait.
A film a Thököly-felkelés után játszódik az üldöztetések és nélkülözések következtében haramiává züllött bujdosók között. Egy tizenhat éves fiú lengyel gazdáját három rabló mészárolja le és fosztja ki. Trombitás életét meghagyják, mert szép kuruc nótákat fúj trombitáján.
Ebben a filmben nem a történészek beszélnek 1956-ról. Helyettük olyan emberek mesélnek, akik részt vettek a forradalomban, saját szemükkel látták, mi történt. Menekülni kényszerültek az országból, vagy éppen fogadták az 56-os menekülteket nyugaton. A történetek a Memory Project Visual History Archívumból származnak. Az archívum több, mint 150 életinterjú gyűjteménye olyan magyar menekültekkel, akik a második világháború és 1956 miatt menekültek Nyugatra.
Eperjes Károly Kossuth-díjas színművész az Istent kereső ember útját járja végig, a film állomásain egy-egy kérdést felvetve keresi a választ arra, hogy a jelenkor embere hogyan tudja helyreállítani az Isten és Ember közötti párbeszédet. A kereső ember hogyan találhatja meg a XXI. századi felgyorsult életében a harmóniát, az egyensúlyt a szeretet és az Isteni törvények által. Jeles egyházi személyek kísérik és vezetik az úton, irányt mutató monológokkal és beszélgetésekkel keresve a válaszokat.
Istenmezeje egy kis "zsákfalu" Nógrádban, a szlovák falu mellett. Idilli dombvidék, az egyetlen magyar falu, melyben az Isten szó szerepel. Bányászfalu, ahol egyszerre van jelen a régi konzerválódott paraszti életforma, és az ipari proletáriátus új értékei. A férfiak többnyire bányászok. Az asszonyok gyereket nevelnek, viszik a háztartást, és summásnak járnak kapálni az Alföldre. Egy iskola van, a ballagás nagy esemény, ott az egész falu. A lányok közül senki nem tanul tovább, 14 évesen befejeződik az életük, mehetnek férjhez, - többnyire, akihez a szüleik akarják -, 16 évesen már gyerekük van.
Jankovics Marcellről - a neves filmrendezőről, kultúrtörténészről, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett alkotóról - még nem készült olyan film, amely nemcsak az ő életét, hanem a Jankovics család életútját is feldolgozza. Pedig a Jankovics család története az elmúlt 100 év magyar történelmének parabolája.
/ animáció
Az animációs mesesorozat Dániel András azonos című mesekönyve alapján készült. A főszerepben hét kuflit ismerhetünk meg. A kufli nem is kifli, nem is kukac. Nem is bab, de nem is kavics. Ezek a kuflik hosszú vándorlásuk végére értek és végre letelepedtek. Otthonuk egy kupac lett, amely az Elhagyatott Rét közepén áll. Ebben a kupacban vájtak maguknak üregeket, és innen indulnak újabb és újabb kalandokra. Ez az abszurd humorú, gyakran meghökkentő mese garantált szórakozást ígér kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Az 1921. december 14-16. között Sopronban és a környező nyolc településen tartott népszavazás képes volt felülírni az első világháborút lezáró békeszerződést. Az elcsatolásra ítélt terület magyar maradt. A voksoláshoz vezető utat azonban vérrel és verítékkel kövezték ki az ország vezető politikusai, a selmeci-soproni főiskolások, a rongyos gárda tagjai, az első világháború poklából hazatért katonák és az egyszerű soproni polgárok. Eredeti dokumentumok alapján egy húszéves főiskolás, ifjabb Krug Lajos történetén keresztül ismerjük meg azt a rögös utat, amely a Leghűségesebb városba vezetett. A film az elhivatott soproni polgárokról szól és nekik mond köszönetet. Mert nélkülük nem csak Sopronnal lenne szegényebb Magyarország, magatartásuk olyan szilárd erkölcsi útmutató, amiből erőt meríthetünk bármikor.
Két mogorva öregember szokásos beszélgetése különösen unalmas, ha már ismerik egymás gondolatait. Az életről, sakkról és emlékekről szóló beszélgetés azonban abszurddá válik, amikor az egyetlen olyan téma merül fel, amelyről még soha nem esett szó - és ez minden korábbi eseményt teljesen más megvilágításba helyez.
Szabó István 1971-ben készült rövidfilmje, amely leginkább az ismert magyar filmrendező benyomásait rögzíti, különös városnéző sétára invitál.
A Méregzöld mesék folytatódnak tovább. A romániai famaffia mára a társadalom minden rétegét behálózta, korrupt erdészek, rendőrök, ügyészek, bírók és politikusok igazgatják szálakat. A féktelen erdőirtás azonban nemcsak a környezetet, de a társadalmat is rombolja. Az elmúlt években egymást érték a maffiaszerű leszámolások, erdészeket gyilkoltak meg, erdőtulajdonosokat, civil aktivistákat vertek agyon, családokat tettek tönkre. A film a civil aktivisták szélmalomharcát mutatja be a romániai famaffiával szemben.
A tévéfilm Bánffy Miklós A nagyúr című színdarabjának feldolgozása, amelynek cselekménye a népvándorlás korának egyik leghírhedtebb alakja, Attila, a nagy hódító körül összpontosul.
Szőts István rövid, karácsonyi témájú filmje Bihari József és Ajtay Andor főszereplésével, Jókai Mór azonos című regénye alapján. A film bemutatója 1957-ben a Velencei Filmfesztiválon volt, ahol elismerésben részesült.
Tréfamisszionárius? Viccvátesz Mókanomádoló? Kabaréhittérítő? A hitetlenség korának nevettetője? Röhögtető prédikátor? Nemcsak! Is! 80 év 50percben. 50 perces életműportré a most 80 éves Kossuth díjas HUMORALISTÁRÓL, a Nemzet Művészéről. Szereplők: Bödöcs Tibor, Bródy János, Csonka Judit, Eperjes Károly, Farkasházy Tivadar,Galla Miklós, Jánosik Zsuzsa, Jelenits István, Jordán Tamás, Karinthy Márton,Koltai Róbert, Mékli Attila, Pásztor Erzsi, Szinetár Miklós, Szörényi Levente,Verebes István és 80 év fotói, legemlékezetesebb film- és előadásrészletei. Producer-rendező: Kocsis Tibor, forgatókönyvíró: Kocsis Tibor, Konecsny Emőke, konzultáns: Medgyesi Gabriella.
A keszthelyi, szécsényi, gödöllői, szigligeti, hédervári kastélyok és egykori lakóik szívszorító állapotát és életét mutatja be a film.
Egy idős férfi az utolsó munkanapját tölti a gyárban, mielőtt kollégái elbúcsúznak tőle a nyugdíjba vonulást ünneplő bulin. Egy fiatal, önbizalomhiányos tinédzser elhagyja faluját és családját, hogy tanoncként kezdjen a városban.
Petőfi Sándor János vitéz című művét 1904-ben Bakonyi Károly írja át, és azt reméli, a kor egyik népszerű operett szerzője, Huszka Jenő zenésíti majd meg. Ám a már befutott szerző nem lát fantáziát a műben, és a kezdőnek számító matematika-fizika szakos tanárra, Kacsóh Pongrácra bízzák a művet. Páratlan filmtörténeti csemegének ígérkezik Kacsóh Pongrác daljátékának filmváltozata, melynek eredeti kópiái javarészt megsemmisültek. A Magyar Filmintézet munkatársai ezt a filmkópiát 35 mm-es és 16 mm-es darabokból illesztették össze egy video változat számára. Reméljük azonban, hogy a híres daljáték a kópia gyengébb minősége ellenére is örömet szerez nézőinek. Kukorica Jancsi és szerelme, Iluska története.
A Dráva, amely a magyar-horvát határ mentén kanyarog, egy tiszta folyó természetes partokkal és zátonyokkal. De a Dráva nem csak egy folyó: sok-sok története van. A filmben megismerhetjük gazdag történelmét.
A dokumentumfilmben bejárhatjuk a több mint 155 éves fővárosi állatkertet, és megismerhetjük történetét az alapításátó napjainkig. Archív felvételekkel és felújított fekete-fehér képek segítségével betekintést nyerhetünk a történelmébe.
Egy alternatív valóságban, ahol az embereknek több élete van, Dániel nagyon kellemetlen felfedezést tesz a múltjával kapcsolatban.
Tizennyolc évvel az 1948-49-es forradalom és szabadságharc után a politikusok - mint azóta is állandóan - megpróbálják a maguk javára fordítani a forradalom szimbólumává vált Petőfi Sándor emlékét. A kiegyezésre készülő Magyarország politikusai újrajárták a helyszíneket, megkeresték a szemtanúkat, akikkel megpróbálták felidézni az eseményeket. És mint annyiszor, azóta is a tények és a "politikai szándékok" ütköztek egymással...
A film címében szereplő metafora az 1989 előtti anekdotikus történetekre utal, amelyeket a romániai szocialista rendszer keretei között dolgozó magyarok - a médiában, a politikai struktúrákban és a kulturális szférában dolgozó emberek - meséltek el. A dokumentumfilm személyes történeteken, emlékeken és tapasztalatokon alapul, és miközben a cenzúra helyzeteit és eseteit meséli el és elemzi, Ceausescu aranykorát idézi.
Ewa, aki pici gyerekként az auschwitzi lágerből szabadult, a karjába tetovált szám alapján és az új DNS technika segítségével megpróbálja "származását" kideríteni.
Éva Kroz orvostanhallgató a krakkói egyetemen. Lengyelül beszél, nevelőszüleitől ezt a nyelvet tanulta, igazi szüleit pedig nem ismeri. Két-három éves volt, amikor Auschwitz faluban örökbe fogadták, nem tudta a nevét, és nem emlékezett a szüleire. Mindössze annyi derül ki a karjára tetovált számból, hogy egy magyarországi transzporttal érkezett a haláltáborba. Mint mindenki, ő is szeretné tudni, kik voltak a szülei, élnek-e még? Ezért a magyar hatóságokhoz fordul, hogy kutassák fel az esetleg élő hozzátartozókat. Újsághirdetések jelennek meg Magyarországon, és jelentkezők tucatjai vélik felfedezni Évában lányukat, testvérüket, unokahúgukat, hozzátartozóikat. Éva Magyarországra utazik, hogy elvégezzék a szükséges vizsgálatokat.A film az 1964-es Krakkói Filmfesztiválon a Legjobb Nemzeti Műsor díját kapta.
A Monarchia lovaskülönítménye 1913-ban megtorló akciót vezet egy szerb falu ellen, ahol megöltek egy osztrák tisztet. A film a lázadás esélyeit vizsgálja a hatalom rendíthetetlenségével szemben.
„Közel 35 évet töltöttem teherautó-vezetéssel. Több, mint kétmillió kilométert tettem meg. Hogy kerültem pont ide?” Dokumentumfilmünk főhőse sehol sem talált megnyugvást, végül mégis egy budapesti bérházban állapodott meg.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
