Legjobb filmek a Filmio-n

Oh, azok a régi szép idők, amikor az ifjúság nyári "építőtáborokban" építette a szocializmust, no meg a saját "karrierjét", hiszen az egyetemi felvételin jó pontnak számított a közösségi munkában való részvétel. Vera a Balatonhoz, barackszedő táborba indul ügyeletes szerelmével, Gyurkával, aki barátaival filmezni megy a magyar tenger partjára... Herskó János filmje egy helyét kereső fiatal lány portréja, aki a felnőtté válás utolsó stációit járja. A film a San Sebastian-i filmfesztiválon kívül még a Magyar Játékfilmszemlén is díjat nyert, valamint a Magyar Filmkritikusok Díját is megkapta.

Marci Budapestre utazik, hogy az egyetemen belevesse magát a diákéletbe. Azonban az élete cseppet sem lesz könnyű a lehetőségek nagyvárosában. Borit, Marci szerelmét kidobják az egyetemről, mert viszonya volt egy tanársegéddel, aki polgári származású. Barátját, Ács Lacit letartóztatják és megfosztják DISZ-titkári posztjától, mert túlságosan radikális a gondolkodása. Odahaza is gondok jelentkeznek a családban. Testvére, Vendel be akar lépni a közösbe, nővére, Margit tovább akar tanulni, és a tanácsnál kezd el dolgozni. Az emberi kapcsolatok és politikai összefüggések kibogozhatatlan hálójában pedig Marci nem látja a kiutat.

Egy falusi keresztelőn találkozik Gócza Menyhért és sógora, Fodor András. A szertartás után felelevenedik kétféle értelmiségi magatartást tükröző életútjuk. Gócza, a felkapott szobrász sorra eladta régi álmait, Fodor, a zárkózott iskolaigazgató viszont börtönévei dacára is hűségesen kitartott az elvei mellett. Az ital és az emlékek felszakítják az életük kudarca okozta sebeket: Menyusnak saját silánysága, Andrásnak tehetetlensége fáj...

Ez a film az első olyan alkotás, amelyben egy tartótiszt szólal meg. Az ő önvallomásai alapján kiderül, kik szervezték be a hálózati személyeket, kik és mi módon működtették az állambiztonság rendszerét. A filmből egy munkájának elkötelezett ember portréja bontakozik ki, aki feladatával kapcsolatban évtizedekig nem érzett morális felelősséget, azonban a három egykori érintettel való találkozás a múlt átértékelésére készteti.

Zsolnay Vera az uszodában figyel föl a jóképű Kerekes Istvánra. Nem tudja a nevét, s azt is csak később fedezi föl, hogy kenyérgondjai vannak a fiatalembernek. Ellopatja a fiú ruháját, s új öltönyt küldet neki. Ám egy félreértés folytán a ruhadarab a léha hivatalnok, Tatár István címére érkezik. Közben Vera állást szerez Kerekesnek barátnője, Panni édesapjának cégénél. Csakhogy ez a jótétemény is Tatárt éri utol, s Panni szülei azt hiszik, Tatár István leányuk választottja. Kerekes eközben Cicvarek segítségével Zsolnayék vállalatához kerül. Végül tisztázódik a helyzet, Kerekes párja Vera, Tatáré pedig Panni lesz.

A film az úgynevezett Aranycsapatról szól, arról a labdarúgó gárdáról, amely az ötvenes évek elején vitathatatlanul a világ legjobb együttese volt és sok dicsőséget szerzett a magyar sportnak. A film a csapat kialakulásának, felfelé ívelésének, világra szóló sikereinek, világbajnoki kudarcának, majd széthullásának történetét meséli el. A film záróeseménye Puskács Öcsi 25 év múltán való hazatérése, az öregfiúk mérkőzés, amelyen újra telt ház előtt játszottak a Népstadionban.

A történet szerint Victor Ganz, az ötvenes éveiben járó sikeres svájci üzletember egy nap nyugtalanító híreket kap cégének észak-afrikai építkezéséről, így azonnal a helyszínre siet, hogy kezébe vegye az irányítást. Odaérve azonban szembesül régen eltemetett emlékeivel. Miniszteri találkozók, hamis információk, egy rejtélyesen eltűnt múltbéli szerelem felbukkanása, majd nyomozás a lány után, s közben alámerülés a helyi alvilágba:  Victor Ganzot küldetése rejtélyek labirintusába vezeti, ahol múlt és jelen végzetesen összefonódik. 

Gyarmathy Lívia, aki a cseh újhullámot idéző Ismeri a szandi mandit? című filmjével debütált, komor tónusú történetet hozott egy szabolcsi cigányról, aki - hatalmas küzdelmek árán - megpróbál tisztességes temetést biztosítani fiatalon elhunyt feleségének. A néprajzi elemekkel átszőtt, hivatásos színészeket amatőrökkel vegyítő dráma figyelemre méltóan kitartó atmoszférával ábrázolja a szegénységben élők kiszolgáltatottságát. A film másik különlegessége, hogy Jiří Menzel mellékszerepben tűnik fel.

A Mészöly Miklós regénye alapján készült "Film..." egy idős házaspár életének utolsó óráit hivatott bemutatni. Két olyan ember utolsó pillanatait örökíti meg, akik a történelmi felfordulások, brutalitás és értékvesztés közepette egymás mellett álltak a szeretet és egymásra utaltság sajátos szorításában.

Az Egyesült Acélművekben a külföldről érkező új elnököt várják. Balogh Istvánt azonban a vonaton elkábítja és kifosztja Szénássy mérnök, otthagyván nála bőröndjét. Balogh ezért Szénássy néven fogadja el az Acélműveknél dolgozó Vera segítségét, sőt albérlőként is hozzá költözik, majd szerepet cserél a sofőrjével, és így keresi föl a vállalatot. Közben a Szénássy-féle bőröndben betörőszerszámokat találnak. A gyanú Baloghra terelődik. Ráadásul Szénássy - az igazi betörő - is felbukkan, és az elnöki poszt tulajdonosának vallja magát. Végül azonban minden tisztázódik, Balogh és Vera egybekel.

Horthy István az egyetlen élő szemtanúja annak, hogy milyen volt első kézből tapasztalni az életet Magyarország egyik legsötétebb korszakában. Saját szemszögéből számol be az eseményekről, amelyek ezt az időszakot alakították. Megismerhetjük a Horthy család történetét Trianontól a második világháborún keresztül az elrablásukig, majd a száműzetés éveit is.

Az idős Háry olyan történeteket sző, amelyeket a nagyabonyi kocsmában nem lehet megunni. Az igazság az, hogy ő csak egy egyszerű gyalogos katona volt, de a meséiben a legvitézebb huszár, aki ellen maga Napóleon sem tehetett mást, mint hogy letette a fegyvert. A történelem nagy alakjai és helyszínei Háry élénk fantáziáján átszűrve jelennek meg. A "bécsi udvar" például valójában egy udvarház udvarral, amelynek kapuit Ferenc császár nyitja és zárja, míg Mária Lujza császárné egy szerelmes lány, aki öngyilkossággal fenyegetőzik. A Kodály Zoltán daljátékát feldolgozó film tanulsága, hogy egy kis fantáziával megszépíthető a zord valóság.

Minden nap lényegére egy-egy, a természetből kiragadott képsor figyelmeztet...

1944. októbere. Carlotta, a lecsúszott vándorcirkusz-tulajdonosnő illegális csempészésbe kezd, hogy fenntartsa magát és jugoszláv partizánokból álló bandáját. Kalandos útja során olyan menekültekkel találkozik, akiknek faji, vagy politikai üldöztetés miatt kell élniük hazájukban. Egy nap egy professzor csatlakozik a cirkuszhoz...

Kovács úr őszintén hisz a kommunizmus eszméjében, azonban megpróbáltatásai során rádöbben, hogy a párt és az "eszme" nem hisz benne. Kilátástalan helyzetében kezébe kerül egy titkos telefonszám, ami mindent megváltoztathat.

A film főhőse Nóra, egy rendkívüli intellektussal megáldott, de a képességeit családi és iskolai konfliktusai miatt kibontakoztatni nem képes, ön-sorsrontásra is hajlamos kamaszlány. A film hét év távlatából igyekszik felidézni a múltat Nóra és baráti társaságának életét, kutatva, hogy mi az, ami összekötötte, majd szétválasztotta őket, szembesítve egykori önmagukkal, életükkel, sorsukkal.

1951-ben néhány fogoly megpróbált elszökni a szigorúan titkos recski megsemmisítőtáborból. Csupán egyiküknek sikerült, Michnay Gyulának, aki eljutott Bécsbe, majd eljuttatta a 600 névből álló listát a Szabad Európa Rádiónak, aki a világ és Magyarország tudtára adták a tábor létezését.

Egy ipari nagyüzem KISZ szervezete rádióközlemény útján beatzenekart keres azzal a céllal, hogy sikerüljön együtt tartani fiataljait. A riportfilm tény- és folyamatrögzítő objektivitással voltaképpen egy köznapi jelenség megörökítésén indul. Az események alakulása azonban a jelenség bonyolultabb ellentmondásosságának föltárását tette szükségessé: a megfelelő zenekar kiválasztásának folyamata, cél- és szempontrendszere átrendeződött, az eredeti törekvés helyét a formális és funkciótlan követelmények halmaza foglalta el. Ezek szubjektív és szervezeti hátterét teszik szemléletessé a válogatás lebonyolítóinak megnyilatkozásai.

A régi céllövöldét kénytelen eladni a tulajdonos. Fia, Feri búcsúzóul lőhet még egyet. Néhány évvel később ugyanez a fiú egy rendőrnyomozóval szemben ül. A féltve őrzött puskával lelőtte az apját. A holttestet elrejtette az ágyneműtartóban, majd az anya segítségével elásta, de a bűntény napvilágra került. Ferit letartóztatták. A nyomozó szeretné megérteni a gyilkosság indítóokait, megismerni a fiú személyiségét, viszonyát a családhoz, a világhoz. Feri azonban nem ad tisztességes válaszokat. Apjáról azért elmond egy-két történetet.

A Fekete István életéről és munkásságáról készült dokumentumfilm a vadászkultúra társadalmi változások nyomán történő fokozatos felszámolódásának bemutatását is megcélozza.

Az első osztályos kisfiú élete nehéz: iskolába kell járnia, házi feladatot kell csinálnia, és menekülnie kell a nagybátyja elől, aki mindig birkózni akar vele. Még jó, hogy a fantáziája mindig készen áll a segítségére, és mindig számíthat kis barátnőjére, Zizire. A francia újhullám játékossága nagy hatással volt a két fiatal rendező első egészestés filmjére. A film tele van klasszikus burleszk gegekkel, és szabadon kölcsönöz az effektek eszköztárából, hogy még inkább kézzelfoghatóvá tegye az őt körülvevő világra rácsodálkozó gyermek képzeletét.

A film Tóth János egyik rendezése, operatőri munkája mellett. A kísérleti film lényege, hogy feszegeti a filmkészítés határait és más módon próbál meg kommunikálni a nézővel, mint egy hagyományos mozi. Munkái ebben az összefoglalóban láthatóak.

Orbán Balázs elindul a Székelyudvarhely melletti Lengyelfalváról, majd Konstantinápolyba utazik, hogy visszaszerezze a muzulmánok megmérgezte nagyanyja, Foresti Mária örökségét. Az örökségnek csupán egy töredékét kapja meg, s hosszú utazásra indul. Bejárja a Közel-Keletet, Egyiptomot, a Szentföldet, Kis-Ázsiát – ezen utazások gyümölcse az Utazás Keleten című hat kötetes munkája. Talán senki nem hinné, hogy ez az ember valaha is visszatér szülőföldjére, ám az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc hírére hazaindul. Vidinben éri a hír a szabadságharc bukásáról. S ettől a pillanattól kezdve emigránsokat segít, Londonban szállással, pénzzel, amivel csak teheti. Hazatérése pedig tovább halasztódik, ugyanis immáron a császári hatóságok nem engedik vissza szülőföldjére, egészen 1859-ig! Ekkor kezdődik életének másik meghatározó szakasza, amikor is szinte egy mai szociológus szorgalmával, kitartásával és alaposságával bejárja a Székelyföldet, annak minden egyes települését, és rögzíti a látottakat.

Ebben a filmben nem a történészek beszélnek 1956-ról. Helyettük olyan emberek mesélnek, akik részt vettek a forradalomban, saját szemükkel látták, mi történt. Menekülni kényszerültek az országból, vagy éppen fogadták az 56-os menekülteket nyugaton. A történetek a Memory Project Visual History Archívumból származnak. Az archívum több, mint 150 életinterjú gyűjteménye olyan magyar menekültekkel, akik a második világháború és 1956 miatt menekültek Nyugatra.

Az új lakótelepi szakközépiskola névadó ünnepséget tart, ezzel kiváltja a felettes szervek érdeklődését. Az igazgató jutalmat oszt és kap. A diákokkal felmérő dolgozatot íratnak, amely azonban meglehetősen rosszul sikerül, mert a sok társadalmi munka a tanárok és a diákok idejét egyaránt elvonja a munkától. A hatalmaskodó igazgató különféle manipulációkkal próbálja elterelni a figyelmet a felmérés lesújtó eredményéről, és ebben a meghunyászkodó tanárok is támogatják. Különösen az újító szellemű tornatanár "találmánya", a szűk tornateremre szabott pókfoci arat nagy sikert.

Eperjes Károly Kossuth-díjas színművész az Istent kereső ember útját járja végig, a film állomásain egy-egy kérdést felvetve keresi a választ arra, hogy a jelenkor embere hogyan tudja helyreállítani az Isten és Ember közötti párbeszédet. A kereső ember hogyan találhatja meg a XXI. századi felgyorsult életében a harmóniát, az egyensúlyt a szeretet és az Isteni törvények által. Jeles egyházi személyek kísérik és vezetik az úton, irányt mutató monológokkal és beszélgetésekkel keresve a válaszokat.

A film két ballagó kislány életét követi nyomon több mint 4 éven keresztül. Ilonkáét, aki más fiút választ, mint akit a szüleik jónak gondolnak: Lacit, egy bányászfiút, aki szegényebb családból származik, mint ő. És Marikát, aki nem akar férjhez menni, technikumba szeretne járni a városba, és önálló életet élni. Mindkét kislány konfliktusok tömegét vállalja fel ezekkel az egyszerű vágyakkal...

Istenmezeje egy kis "zsákfalu" Nógrádban, a szlovák falu mellett. Idilli dombvidék, az egyetlen magyar falu, melyben az Isten szó szerepel. Bányászfalu, ahol egyszerre van jelen a régi konzerválódott paraszti életforma, és az ipari proletáriátus új értékei. A férfiak többnyire bányászok. Az asszonyok gyereket nevelnek, viszik a háztartást, és summásnak járnak kapálni az Alföldre. Egy iskola van, a ballagás nagy esemény, ott az egész falu. A lányok közül senki nem tanul tovább, 14 évesen befejeződik az életük, mehetnek férjhez, - többnyire, akihez a szüleik akarják -, 16 évesen már gyerekük van.

Jankovics Marcellről - a neves filmrendezőről, kultúrtörténészről, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett alkotóról - még nem készült olyan film, amely nemcsak az ő életét, hanem a Jankovics család életútját is feldolgozza. Pedig a Jankovics család története az elmúlt 100 év magyar történelmének parabolája.

Az animációs mesesorozat Dániel András azonos című mesekönyve alapján készült. A főszerepben hét kuflit ismerhetünk meg. A kufli nem is kifli, nem is kukac. Nem is bab, de nem is kavics. Ezek a kuflik hosszú vándorlásuk végére értek és végre letelepedtek. Otthonuk egy kupac lett, amely az Elhagyatott Rét közepén áll. Ebben a kupacban vájtak maguknak üregeket, és innen indulnak újabb és újabb kalandokra. Ez az abszurd humorú, gyakran meghökkentő mese garantált szórakozást ígér kicsiknek és nagyoknak egyaránt.