Legjobb filmek a Filmio-n

Zsuzsa harmadéves hallgató pedagógia szakon. Három éve él párkapcsolatban Zoltánnal, amely teljesen kihat a gondokodásmódjára. A lány most úgy érzi, szakítani szeretne a sráccal. Zoltán rendkívül kimért és megfontolt ember, elhatározza, hogy a diploma után állást vállal a tanszéken, míg a lázadó szellemű Zsuzsa összeveszik az adjunktussal.  Egy baráti társaságban töltött este után, ahol az 1968-as párzsi eseményekről szóló dokumentumfilmet nézték, Zsusa végleg elhatározza, hogy szakít Zoltánnal, és születendő gyermeküket egyedül neveli fel.

Filmünk a magyar ipar-, kultúr- és társadalomtörténetben kiemelkedő szerepet játszott családnak, a Weiss Manfréd családnak a felemelkedését és kényszerű „bukását”, a zsidó asszimiláció lehetőségeit és lehetetlenségeit dolgozza fel, az alapító Weiss Manfréd, és halála után vejei, a gazdaságot politikai tehetséggel irányító Chorin Ferenc és Kornfeld Móric életét a középpontba állítva.  Weiss Manfréd halála után 1922 és 1944 között a család jelentősége és befolyása mind gazdasági, mind politikai téren, rendkívüli módon megnövekedett. A beházasodó ifjak révén, Chorin Ferenc apjának, id. Chorin Ferencnek, a GYOSZ elnökének, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. elnökének és Kornfeld Móric apjának, báró Kornfeld Zsigmondnak, a Tőzsde elnökének vagyona is gyarapította WM örökségét. Gazdasági szerepük révén jelentős politikai befolyással, kapcsolatrendszerrel is rendelkeztek a két világháború közti Magyarországon. A II. világháborús német veszteségek hatására Chorin vezetésével folyt Horthy tapogatózása az angolszász szövetség felé, a család mindvégig angolbarát politikát folytatott. 1944-ben zsarolás hatására átadták a Weiss Manfréd Művek csepeli gyáróriását és a magyar ipar nagy részét Himmleréknek. Ez volt az életük ára. A vagyon fejében a németek kiengedték a család tagjait Portugáliába. Innen az USA-ba mentek. A háború végén, 1945-ben ezt nem bocsátották meg a családnak, hazaárulónak tartották őket, Chorin és Kornfeld soha többé nem jöhettek Magyarországra.

Egy szegény festőművész az életben maradásért küzd, azonban egy minden hájjal megkent csirkefogó a segítségére siet, és együtt ügyeskedve próbálják megszerezni egy kisváros egyik éttermét és az étteremtulajdonos lányának a kezét. Mindezt megkönnyíti a harc egy konkurens étteremmel, amit a két jómadár a saját hasznára szeretne fordítani.

Nem sokkal a rendszerváltás után járunk egy borsodi kis faluban, ám úgy tűnik, hogy a szabadság nem hozta el azt a változást, amelyre sokan számítottak. Csornai, a volt potentát továbbra is pozícióban szeretne lenni, a polgármesteri címre hajt. Polyák ezzel szemben egy emberkerülő, mogorva alak, aki esztergályosként dolgozik. A faluba egy nap egy amerikai turista érkezik, akinek elmondása szerint apja repülőgépe a második világháború idején itt zuhant le, és szeretné megtalálni, a helyiek pedig mindenben a segítségére lesznek.

Ez a film az első olyan alkotás, amelyben egy tartótiszt szólal meg. Az ő önvallomásai alapján kiderül, kik szervezték be a hálózati személyeket, kik és mi módon működtették az állambiztonság rendszerét. A filmből egy munkájának elkötelezett ember portréja bontakozik ki, aki feladatával kapcsolatban évtizedekig nem érzett morális felelősséget, azonban a három egykori érintettel való találkozás a múlt átértékelésére készteti.

Egy észak-keleti falu mindennapjaiba nyerhetünk betekintést Magyarországon. Zord, de empatikus vidék, mindenféle előítélet nélkül. Mi történik, amikor egy haldokló népi kultúra összekeveredik egy félig modern életszemlélettel, és megszületik egy furcsa új világ?

Egy országot sokkolt a 2006-os őszödi-beszéd után utcára vonult tömeg és a tévészékház ostroma. Sok rendőr megsérült a spontán demonstráció biztosítása közben. Hasonlóan sokkolóak volt azok a rendőri túlkapások, amelyeket százával követtek el az őszi tüntetések feloszlatásakor. Emberek százait - köztük ártatlan nézelődőket - vertek meg, és tartóztattak le, majd a rendőrörsökön kínozták őket. Több embernek kilőtték a szemét gumilövedékekkel. Felelősségre senkit nem vontak, az elkövetők parancsnokait kitüntették. Filmünk az áldozatok történetét meséli el.

A történetmesélés bizony nehéz dolog, így hát a mesélőnek többször is neki kell rugaszkodnia, hogy elkezdődjön a film. Végre megpillanthatjuk a főhőst, Oláh Gyula brigádvezetőt, aki olykor a magafajta ember számára szokatlan tevékenységet is folytat. Előbb egy kis kék füzetbe lejegyzi munkatársai, főnökei szavait és tetteit, majd elhatározza, hogy brigádjával színre viszi Gelman: Prémium című darabját. Az előadás megszervezése azonban egyre több nehézségbe ütközik.

Isti, a minisztériumi kishivatalnok boldog férj és apa. Egész nap dolgozik, hogy a családját eltartsa, feleségének minden pénzt hazaad, ahogy egy rendes férjhez illik. Ám egy napon kollégái a női csalfaságról beszélgetnek, és Istiben minden ok nélkül fellobban a féltékenység. Ráadásul az ünnep miatt hamarább hazaengedik a munkahelyéről, egy kis zavart okozva ezzel, felesége ugyanis nem készült még el az ebéddel. Isti mindenre gyanakszik, még Évi barátnője is felingerli. Négy korona miatt szóváltásba keverednek az asszonnyal, és Isti elrohan otthonról, felkeresi barátját, a szoknyabolond Füredit. A két férfi együtt indul el a pesti éjszakába... Móricz Zsigmond kisregénye alapján.

Tcha Limberger egy vak hegedűmester Belgiumból, aki felfedezte a hagyományos magyar zene csodáit. Ezért Magyarországra költözött, hogy megismerje a népzene gyökereit. Érkezését kérdések fogadják: Miért akar ez az ember magyar zenét tanulni, méghozzá olyat, amit a magyarok már majdnem elfelejtettek? Miért költözik valaki Belgiumból egy apró romániai faluba? Hogyan képes olyan szintet elérni, amit csak cigányzenészek voltak eddig képesek? Kitartása és tehetsége viszont meggyőzött mindenkit arról, hogy ha valaki elhatároz valamit, akkor azt képes véghez vinni.

A Horthy-korszak idején az angyalföldi bérkaszárnyában rengeteg szegény ember él együtt, a közös sorstól összekovácsoltan. Viszonylag rendezett körülmények között él a Mitrovic család, bár az asszony (Tolnay Klári) sokat szenved mozdonyvezető férje (Zenthe Ferenc) iszákossága miatt. Amiatt is aggódik, hogy Miklós fia (Végvári Tamás) barátságot kötött a bebörtönzött kommunista szomszédban lakó családjával. Mitrovác szerencsétlenség áldozata lesz, özvegyét megzsarolja egy szemtanú, aki látta, hogy Mitrovác részegen vezetett. A házban néhány lakó megtagadja a lakbérfizetést, mire kilakoltatják őket. A többiek befogadják a kilakoltatott családokat. A hatóság karhatalommal kilakoltatja az egész házat. A hajléktalanokat újabb tragédia éri, meghal Miklós barátja. Miklós kiharcolja az Egyletnél, hogy pénzsegéllyel visszajuthassanak az emberek lakásaikba.

Zsolnay Vera az uszodában figyel föl a jóképű Kerekes Istvánra. Nem tudja a nevét, s azt is csak később fedezi föl, hogy kenyérgondjai vannak a fiatalembernek. Ellopatja a fiú ruháját, s új öltönyt küldet neki. Ám egy félreértés folytán a ruhadarab a léha hivatalnok, Tatár István címére érkezik. Közben Vera állást szerez Kerekesnek barátnője, Panni édesapjának cégénél. Csakhogy ez a jótétemény is Tatárt éri utol, s Panni szülei azt hiszik, Tatár István leányuk választottja. Kerekes eközben Cicvarek segítségével Zsolnayék vállalatához kerül. Végül tisztázódik a helyzet, Kerekes párja Vera, Tatáré pedig Panni lesz.

A film az úgynevezett Aranycsapatról szól, arról a labdarúgó gárdáról, amely az ötvenes évek elején vitathatatlanul a világ legjobb együttese volt és sok dicsőséget szerzett a magyar sportnak. A film a csapat kialakulásának, felfelé ívelésének, világra szóló sikereinek, világbajnoki kudarcának, majd széthullásának történetét meséli el. A film záróeseménye Puskács Öcsi 25 év múltán való hazatérése, az öregfiúk mérkőzés, amelyen újra telt ház előtt játszottak a Népstadionban.

A film a nándorfehérvári győzelem után követi nyomon a Hunyadi fiúk sorsát: László lefejeztetését, Mátyás fogságba vetését.

Vermes Lajos tíz éven keresztül a magyar sport kiemelkedő alakja volt, nem csak teljesítménye, hanem akarata és a sport népszerűsítése miatt is. Munkájának köszönhető, hogy a sport már nem csak az előkelőek kiváltsága, hanem sok ember aktív hobbija Magyarországon.

Gyarmathy Lívia, aki a cseh újhullámot idéző Ismeri a szandi mandit? című filmjével debütált, komor tónusú történetet hozott egy szabolcsi cigányról, aki - hatalmas küzdelmek árán - megpróbál tisztességes temetést biztosítani fiatalon elhunyt feleségének. A néprajzi elemekkel átszőtt, hivatásos színészeket amatőrökkel vegyítő dráma figyelemre méltóan kitartó atmoszférával ábrázolja a szegénységben élők kiszolgáltatottságát. A film másik különlegessége, hogy Jiří Menzel mellékszerepben tűnik fel.

A Mészöly Miklós regénye alapján készült "Film..." egy idős házaspár életének utolsó óráit hivatott bemutatni. Két olyan ember utolsó pillanatait örökíti meg, akik a történelmi felfordulások, brutalitás és értékvesztés közepette egymás mellett álltak a szeretet és egymásra utaltság sajátos szorításában.

Az idős Háry olyan történeteket sző, amelyeket a nagyabonyi kocsmában nem lehet megunni. Az igazság az, hogy ő csak egy egyszerű gyalogos katona volt, de a meséiben a legvitézebb huszár, aki ellen maga Napóleon sem tehetett mást, mint hogy letette a fegyvert. A történelem nagy alakjai és helyszínei Háry élénk fantáziáján átszűrve jelennek meg. A "bécsi udvar" például valójában egy udvarház udvarral, amelynek kapuit Ferenc császár nyitja és zárja, míg Mária Lujza császárné egy szerelmes lány, aki öngyilkossággal fenyegetőzik. A Kodály Zoltán daljátékát feldolgozó film tanulsága, hogy egy kis fantáziával megszépíthető a zord valóság.

Minden nap lényegére egy-egy, a természetből kiragadott képsor figyelmeztet...

1944. októbere. Carlotta, a lecsúszott vándorcirkusz-tulajdonosnő illegális csempészésbe kezd, hogy fenntartsa magát és jugoszláv partizánokból álló bandáját. Kalandos útja során olyan menekültekkel találkozik, akiknek faji, vagy politikai üldöztetés miatt kell élniük hazájukban. Egy nap egy professzor csatlakozik a cirkuszhoz...

Gera kitört a nyomorból, sikeres festő lett. Miután elégette festményeit, visszatér a cigánytelepre ahonnan származik. Szeretne javítani a cigányság helyzetén, de senki sem fogadja el megmentőjének, nem értik meg. Végül egy kislány halotti torán elszabadul a pokol.

Három budapesti férfi élete villan fel a filmben. A 91 éves fotómûvész és lemezhamisító, Dezső élete gazdag szövetének utolsó szálait szövögeti. Frank, a negyvenes nagybõgõs pont akkor veszíti el a lakáskulcsait, amikor a legnagyobb szüksége lenne rájuk. A kamasz Samunak pedig váratlanul egy hétig egyedül kell szembenéznie a iskola, a barátság a és szerelem kihívásaival. (Cirko Film)

A film főhőse Nóra, egy rendkívüli intellektussal megáldott, de a képességeit családi és iskolai konfliktusai miatt kibontakoztatni nem képes, ön-sorsrontásra is hajlamos kamaszlány. A film hét év távlatából igyekszik felidézni a múltat Nóra és baráti társaságának életét, kutatva, hogy mi az, ami összekötötte, majd szétválasztotta őket, szembesítve egykori önmagukkal, életükkel, sorsukkal.

Nóra történetét követhetjük nyomon, aki a Tantörténet című dokumentumfilmben öngyilkosságot kísérelt meg. Most kétgyermekes, szingli anyuka. Az ő édesanyja és nagyanyja is így nevelte a gyerekeket, férfiak nélkül. Azonban minden megváltozik, amikor megérkezik az életükbe Jenő, aki Nóra harmadik, születendő gyermekének apja. A férfi nagyon energetikus, mindent megtesz, hogy támogassa a családot. Nóra nem szeretne házasodni, de anyja nyomására mégis megteszi.

1951-ben néhány fogoly megpróbált elszökni a szigorúan titkos recski megsemmisítőtáborból. Csupán egyiküknek sikerült, Michnay Gyulának, aki eljutott Bécsbe, majd eljuttatta a 600 névből álló listát a Szabad Európa Rádiónak, aki a világ és Magyarország tudtára adták a tábor létezését.

Egy ipari nagyüzem KISZ szervezete rádióközlemény útján beatzenekart keres azzal a céllal, hogy sikerüljön együtt tartani fiataljait. A riportfilm tény- és folyamatrögzítő objektivitással voltaképpen egy köznapi jelenség megörökítésén indul. Az események alakulása azonban a jelenség bonyolultabb ellentmondásosságának föltárását tette szükségessé: a megfelelő zenekar kiválasztásának folyamata, cél- és szempontrendszere átrendeződött, az eredeti törekvés helyét a formális és funkciótlan követelmények halmaza foglalta el. Ezek szubjektív és szervezeti hátterét teszik szemléletessé a válogatás lebonyolítóinak megnyilatkozásai.

Veronika néni egyedül él, már csak halottjait számolja. Két vágya van még az életben: szeretné meglátogatni Londonban élő fiát, és szeretné megművelni évek óta elhanyagolt szőlőjét... Gyöngyössy Imre és Kabay Barna csodálatos dokumentumdrámája egy évtizedekkel ezelőtt létező világot mutat be. A világégéseket megélt asszonyok élettörténetéből a XX. század történelmére látunk rá. A film főszereplőjének, Veronka néninek öt gyermeke volt, de már csak egy fia él, az is Londonban. Az idős asszony szinte erőn felül dolgozik, hogy összegyűjtse a pénzt, fia meglátogatására. Az asszonyok segítik, támogatják egymást magányukban, a munkában. Vajon képes lesz-e megvalósítani elhatározását Veronika néni?

A címszereplő operatőr nem más, mint Tóth János, aki máig példakép és referenciapont minden magyar operatőr számára. Minden filmes műfajban bizonyította egyedülálló tehetségét. Kihagyhatatlan játék-, rövid- és dokumentumfilmjeiben, feszes kompozícióival és fényművészetével példát mutatott társainak. Az általa kifejlesztett optikával forgatott kísérleti filmjei messze megelőzték korukat. Portréfilmünk e kivételes filmművész életművét tárja fel.

A film Tóth János egyik rendezése, operatőri munkája mellett. A kísérleti film lényege, hogy feszegeti a filmkészítés határait és más módon próbál meg kommunikálni a nézővel, mint egy hagyományos mozi. Munkái ebben az összefoglalóban láthatóak.

Orbán Balázs elindul a Székelyudvarhely melletti Lengyelfalváról, majd Konstantinápolyba utazik, hogy visszaszerezze a muzulmánok megmérgezte nagyanyja, Foresti Mária örökségét. Az örökségnek csupán egy töredékét kapja meg, s hosszú utazásra indul. Bejárja a Közel-Keletet, Egyiptomot, a Szentföldet, Kis-Ázsiát – ezen utazások gyümölcse az Utazás Keleten című hat kötetes munkája. Talán senki nem hinné, hogy ez az ember valaha is visszatér szülőföldjére, ám az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc hírére hazaindul. Vidinben éri a hír a szabadságharc bukásáról. S ettől a pillanattól kezdve emigránsokat segít, Londonban szállással, pénzzel, amivel csak teheti. Hazatérése pedig tovább halasztódik, ugyanis immáron a császári hatóságok nem engedik vissza szülőföldjére, egészen 1859-ig! Ekkor kezdődik életének másik meghatározó szakasza, amikor is szinte egy mai szociológus szorgalmával, kitartásával és alaposságával bejárja a Székelyföldet, annak minden egyes települését, és rögzíti a látottakat.