Legjobb filmek a Filmio-n

Milán még csak 18 éves, amikor a nyughatatlan srác részt vesz osztálytársaival egy nyári táborban, ahol rövidesen egy szerelmi háromszögbe bonyolódik Annával és Danival. A három fiatal maga mögött hagyja a nagyobb társaságot, hogy a saját útjukat járják. Az események akkor vesznek váratlan fordulatot, amikor az osztály egy év múlva visszatér erre a helyszínre, immár Milán nélkül. A fiú időközben ugyanis végzett magával. Az emléke fájó pontként maradt ott mindannyiukban, így együtt próbálják meg felidézni a történteket. Mindenki csak arra tud gondolni, vajon elkerülhető volt-e mindez, és hogy közösen fel tudják-e majd dolgozni a történteket. Kárpáti György Mór második nagyjátékfilmes rendezése egy felkavaró és drámai alkotás, amelynek főszerepeiben Krisztik Csaba, Brezovszky Dániel György, Erika Tankó, Ágoston Liber, Gálhidy Gizella és Rea Albert láthatók.

A lebontásra ítélt Tűzoltó utcai bérház szomszédságában éjszaka is dolgoznak, házat bontanak. A dübörgő gépek zaja, a romhalmaz a 25-ös számú ház lakói számára, akik együtt élték át a múltat, háborút, nélkülözést, üldöztetést, nyugtalan álmúvá teszi a fülledt, nyári éjszakát. A közösen átélt események eltéphetetlen köteléket jelentenek a ház lakói számára.

A film egy iskolás kisfiúról szól, aki csupa szépet ír az édesanyjáról egy anyák-napi versenyre. Az igazság viszont az, hogy az anya rosszul bánik a fiúval, egész nap iszik és testileg, valamint lelkileg is bántalmazza őt...

Egy kiégett humorista, akinek menedzsere, próbálja meg egyengetni az útját. Azonban nincs egyszerű dolguk, ugyanis színre lép egy fiatal trónkövetelő (Kiss Ádám), aki csakhamar nagy népszerűségre tesz szert a fiatalabbak körében. 

Egy alternatív valóságban, ahol az embereknek több élete van, Dániel nagyon kellemetlen felfedezést tesz a múltjával kapcsolatban.

A második világháborúban közel százezer magyar katona harcolt a keleti fronton. A megszállt Szovjetunió területén járunk, ahol magyar alakulatok eldugott kis falvakban kutatnak az orosz partizánok után.  Mindezt egy magyar katona szemszögéből élhetjük át, aki hatalmas nehézségekkel néz szembe, miután parancsnoka meghal az egyik küldetésük során. Nagy Dénes legújabb filmje élesen metsző képet ad a második világháború legkegyetlenebb pillanatairól. A Závada Pál azonos című regénye nyomán készült Természetes fény főbb szerepeiben Szabó Ferenc, Bajkó László, Garbacz Tamás, Franczia Gyula, Stuhl Erno, Szilágyi Gyula és Mareks Lapeskis láthatóak.

Riminyák, a poroszos elveket valló tanár úr vezetésével kísérleti osztályt nyitottak Kukucs város iskolájában. A diákok nehezen tűrik meg a férfit, a leleményes Szinyák pedig eltéríti az iskolabuszt, és az egész osztály beköltözik az erdőben üresen álló orosz laktanyába. Hamarosan kiderül, hogy társaságuk is akad Igor, az itt maradt orosz katona személyében. Igor átveszi a parancsnokságot, és kemény kiképzésnek veti alá a fiatalokat, akik most már visszasírnák Riminyákot.

Nyolc nő és egy férfi... A negyvenes évei végén járó művész élete legmélyebb magán- és egzisztenciális válságán megy keresztül, nagy gonddal és sok energiával épített világa összeomlik. Évek óta titkolt poligámiája miatt nem tud tükörbe nézni, kora ellenére sem tud felnőni és egyetlen nőhöz ragaszkodni, bár néha próbálja azt a benyomást kelteni, hogy képes felelősségteljes életet élni. Alternatív utak keresésével igyekszik kielégíteni szabadság iránti vágyát. Egy idő után azonban lehetetlennek tűnik lépést tartani bonyolult kapcsolatrendszerével. A főszereplő eltűnik a párhuzamos kapcsolatok és a kaotikus hazugságok labirintusában, majd úgy dönt, megküzd belső démonaival és olyat tesz, amit eddig még soha: őszinte lesz. A nők az összes csalódottságukat és bánatukat rázúdítják, majd feltárják az egész világnak, mit gondolnak a férfiakról. Az alkotás kőkemény csapást mér a nézőre, miközben megrajzolja neki az emberi kapcsolatok végtelen bonyolultságát, az önzés és a szeretet patikamérlegen kimért mibenlétét. Szerethet egy férfi őszintén több nőt egyszerre? Felhatalmaz-e a bűnök alól a feltétel nélküli őszinteség? A nők, akik eddig szerették és felnéztek a főszereplőre, hirtelen ajtót mutatnak neki. Hogyan lehet így, két szék közt a földre esve újra megtalálni az élet értelmét? Újjá tudunk születni vagy ennyi volt?  

A Csiky Gergely Színház 2019-ben bemutatott nagy sikerű darabja. A történet az úgynevezett siratómenyegző népi szokást eleveníti fel, amely során a hajadonon elhunyt lányokat feleségül adták a halálhoz. Egy ilyen ünnepségen járunk, amely során egy család életét is megismerhetjük.

Károly és Zsolt azóta ismerik egymást, amióta az eszüket tudják, és egyszerre voltak a legszorosabb barátok, ádáz riválisok és esküdt ellenségek. Egymás életének szerves részei voltak mindig is, osztoztak minden szomorú és vidám pillanatban. Miután befejezték az egyetemet és belevágtak a nagybetűs életben, fokozatosan eltávolodtak egymástól. Útjaik éveken keresztül nem keresztezték egymást, mígnem egy nap a munkanélküli és reményvesztett Zsolt megjelenik az éppen életközépi válságon áteső Károly ajtajában. A váratlan látogatás emlékek, érzelmek és megoldatlan konfliktusok örvényét kavarja fel. A találkozás olyan események láncolatát indítja el, amelyek nemcsak Károly és Zsolt, hanem mindazok számára is súlyos következményekkel járhatnak, akiket szeretnek.

Az 1960-as években játszódó történet főhőse, a tíz éves Tihuka szegényes körülmények között él édesanyjával és nevelőapjával. Születésnapja alkalmából édesanyja látogatóba viszi ismeretlen édesapja családjához. Zuhog a hó, amikor kiöltözött édesanyjával megérkezik a vízivárosi apai nagyszülőkhöz. A drága bútorokkal, értékes tárgyakkal telezsúfolt házban úgy fogadják, mint egy bujdosásból visszatért kis herceget. Miközben mindenki Tihukát ünnepli, sorra érkeznek a látogatók, a kor jellegzetes karakterei. A vidám, olykor harsány hangulat néha elkomorodik, viták, leszámolások, sértődések és kibékülések követik egymást. A nagy kavargásban lassan mindenki megfeledkezik Tihukáról, aki közben felfedezi a házat. Apa és fia a hóborította udvaron ismerkedik össze, ahol kiderül a meghívás oka: itt egyszer minden Tihukáé lesz, mert ő az egyetlen örökös.

Jancsi és felesége az igazi amerikai álomra vágynak. Jancsi apja harminc éve amerikai állampolgár, így egy napon felkerekednek, és átszelik az óceánt. Sajnos az országról csak annyit tudnak, amennyit a tévében láttak, angolul pár szót beszélnek. Mint kiderül, a nagypapa nem az igazi amerikai álmot éli, így Jancsiéknak önerőből kell megvalósítaniuk önmagukat.      

Négy tinédzser, Tokió, Peti, Ádám és Eszter egy puszta közepén ébrednek fel lerobbant autójukban. Bár számításaik szerint reggel van, mégis sötétség veszi őket körül, mintha nem kelt volna fel a Nap. Rövidesen rájönnek, hogy egy hatalmas, sötét "aura" borul rájuk, amely nem engedi át a fényt, és elzárja őket a külvilágtól.

II. András király trónra kerülése kalandosnak bizonyult, majd munkához látott, hogy az ország ellenségeivel szemben döntő lépéseket tegyen. 1222-ben törvénycsomagot fogadott el, ami megváltoztatta a gazdaságpolitikát, és egyedülálló dokumentumként vonult be Európa történetébe.

Pjotr, a Budapestről elszármazott lengyel fiú gyermekkora óta megszállottja a könyveknek, különösen egynek. A zsidó legenda szerint ez a könyv - az Ezüstkorona - képes feltámasztani a holtakat.Éppen ezzel a könyvvel a hóna alatt érkezik meg Eszter, a pesti diáklány, hogy egy krakkói rabbi sírkövét restaurálja.Kezdetét veszi a végtelennek tűnő bonyodalom, melyet úgy tűnik egy ősi zsidó pörgettyűjáték mozgat: a trenderli. E körül forog idősek és fiatalok sorsa, ez idézi meg Pjotr halott nagymamáját és erről a titokzatos játékról mesél a Csodarabbi is, aki a semmiből bukkan elő...

A film a történelmi kronológiáját tekintve a Magyar Tanácsköztársaság bukásával kezdődik és Horthy Miklós budapesti bevonulásával végződik, a Román megszállás időszakára koncentrálva. A korszakból rengeteg emlékirat és dokumentum maradt fent, és a film ennek a vészterhes korszaknak az összegzésére tesz kísérletet.

A rajzfilm főszereplői a folyton csipkelődő Rómeó és Júlia, akiket egy napon eltalál a szerelem istenének nyila.    

A mesefilm egy különös világba repíti el a kis nézőket. Van egy aprócska völgy, valahol a világ közepén, melyen minden minden héten végigpöfög egy vonat. Más közlekedési eszköz nem jár errefelé. A völgyben van egy picike város. Itt élnek a kedves kis hoppik, akik komoly feladattal rendelkeznek: ők készítik elő az ünnepeket az egész világon.

Dargay Attila kisfilmje egy karikatúra-parabola az 1960-as évek végi Magyarországról és az új gazdasági mechanizmus után átszervezett államapparátus működéséről. A párhuzamos vágányokon dübörgő gőzmozdony utasai bármi áron meg akarják előzni a többi vágányon közlekedő vonatokat. Az önjelölt mozdonyvezetők, akiket az utasok közül választottak ki azonban tehetetlennek bizonyulnak, amíg a vonat külső segítséget nem kap.

- A bábosok a piacok és a standok rémálmai. Nem kérnek két kiló babot, inkább 200 kg-ból válogatnak szín és méret szerint. ”- írta a rendező, amikor 1975 októberében feltárta a film készítésének kulisszatitkait. Ez a ragyogóan kivitelezett animáció egy földönkívüli lény szempontjából tárja a nézők elé az eseményeket, aki tanúja annak, hogy a rendőrség brutálisan elnyomja a munkások sztrájkját. A Babfilm egy stop motion animáció Foky Ottó rendezésében, Nepp József forgatókönyvei alapján. A film 1978-ban bekerült a legjobb animációs rövidfilm Oscar-díjának rövidített listájára.

Az esszéfilm az emberiség történetének fontosabb állomásait mutatja be egy kis groteszk felhanggal.

Ezt a kollázsfilmet, amely szakít az animáció minden hagyományos eszközével, Tolsztoj Háború és béke című klasszikus regénye inspirálta, és amely Napóleon oroszországi hadjáratát mutatja be. A Csajkovszkij azonos című nyitányára komponált film a keleti, az orosz és a nyugati, francia kultúra szembeállítása a képzőművészetből kölcsönzött pop-montázs elemeivel  Reisenbüchler Sándor rendezésében.

Egy fogoly színes zsírkrétával rajzolt ábrákkal próbálja elviselhetőbbé tenni a börtönlét sivárságát. A börtön tisztje azonban nem habozik még ezt a kis örömet is elvenni tőle. A filmet Várnai György a saját sajtókarikatúrából adaptálta, amelyet 1966-ban publikáltak a "Ludas Matyi" című szatirikus hetilapban.

Ahogy a rendező fogalmazott, ez a film „egy szociálpszichológiai doktrína arról, hogy mi történik, ha egy aggódó, elnyomott emberből rossz helyen szabadul fel a frusztráció, és egy megnyomorított, csalódott emberből üldözővé válik”. A film „klausztrofób” hatását fokozza a kizárólag zajt, zörgést és artikulálatlan emberi hangokra korlátozódó filmzene, valamint a minimalista vizuális ábrázolásmód: a főszereplő élettere négyzet alakú fekete szoba.

A fekete humorú rövidfilm főszereplője egy átlagos városi ember, aki kétségbeesetten próbálja feladni a dohányzást. Hősünk egy esendő ember, a későbbi Gusztáv-sorozat címszereplőjének prototípusa, aki a francia M. Hulot és Mr. Bean kelet-európai megfelelője.

Minimalista, abszurd rövidfilm a zsarnokságról és a hatalom áldozatairól.  

A film az expresszionizmust és az absztrakt festészetet használva teremt egyei hangulatot, amelyhez Kovásznai György csupán egy kamerát használt, minden képkockát külön kompozícióként kezelve.

A négy epigrammatikus rajzfilm az örök emberi tulajdonságokat és helyzeteket tárja fel. Ezen morbid társadalmi szatírák karakter tervezője Sajdik Ferenc, aki a későbbiekben Dargay rendszeres alkotótársává vált.

Az őskortól az űr meghódításáig tartó korszakokat átfogó történet a „kisember” (a munkásosztály szimbolikus alakja) és a kizsákmányoló elit együttélését és csatáit ábrázolja.