Legjobb filmek a Filmio-n

Milán még csak 18 éves, amikor a nyughatatlan srác részt vesz osztálytársaival egy nyári táborban, ahol rövidesen egy szerelmi háromszögbe bonyolódik Annával és Danival. A három fiatal maga mögött hagyja a nagyobb társaságot, hogy a saját útjukat járják. Az események akkor vesznek váratlan fordulatot, amikor az osztály egy év múlva visszatér erre a helyszínre, immár Milán nélkül. A fiú időközben ugyanis végzett magával. Az emléke fájó pontként maradt ott mindannyiukban, így együtt próbálják meg felidézni a történteket. Mindenki csak arra tud gondolni, vajon elkerülhető volt-e mindez, és hogy közösen fel tudják-e majd dolgozni a történteket. Kárpáti György Mór második nagyjátékfilmes rendezése egy felkavaró és drámai alkotás, amelynek főszerepeiben Krisztik Csaba, Brezovszky Dániel György, Erika Tankó, Ágoston Liber, Gálhidy Gizella és Rea Albert láthatók.

Károly és Zsolt azóta ismerik egymást, amióta az eszüket tudják, és egyszerre voltak a legszorosabb barátok, ádáz riválisok és esküdt ellenségek. Egymás életének szerves részei voltak mindig is, osztoztak minden szomorú és vidám pillanatban. Miután befejezték az egyetemet és belevágtak a nagybetűs életben, fokozatosan eltávolodtak egymástól. Útjaik éveken keresztül nem keresztezték egymást, mígnem egy nap a munkanélküli és reményvesztett Zsolt megjelenik az éppen életközépi válságon áteső Károly ajtajában. A váratlan látogatás emlékek, érzelmek és megoldatlan konfliktusok örvényét kavarja fel. A találkozás olyan események láncolatát indítja el, amelyek nemcsak Károly és Zsolt, hanem mindazok számára is súlyos következményekkel járhatnak, akiket szeretnek.

A félelmet nem ismerő fiatal bába, Christine egyezséget köt az ördöggel, hogy megmentse faluját a német lovagok brutális terrorjától. Amikor azonban az ördög pókokat szabadít a falura, Christine megmentőből üldözötté válik, és az erőszak egyre csak fokozódik. Christine-nek döntő csatában kell kiállnia az ördögi hatalom ellen, hogy megmentse az emberiséget a sötétségtől.

A film a történelmi kronológiáját tekintve a Magyar Tanácsköztársaság bukásával kezdődik és Horthy Miklós budapesti bevonulásával végződik, a Román megszállás időszakára koncentrálva. A korszakból rengeteg emlékirat és dokumentum maradt fent, és a film ennek a vészterhes korszaknak az összegzésére tesz kísérletet.

Egy független társulat két szereplővel szeretné színte vinni Csehov Három nővérét.

Pjotr, a Budapestről elszármazott lengyel fiú gyermekkora óta megszállottja a könyveknek, különösen egynek. A zsidó legenda szerint ez a könyv - az Ezüstkorona - képes feltámasztani a holtakat.Éppen ezzel a könyvvel a hóna alatt érkezik meg Eszter, a pesti diáklány, hogy egy krakkói rabbi sírkövét restaurálja.Kezdetét veszi a végtelennek tűnő bonyodalom, melyet úgy tűnik egy ősi zsidó pörgettyűjáték mozgat: a trenderli. E körül forog idősek és fiatalok sorsa, ez idézi meg Pjotr halott nagymamáját és erről a titokzatos játékról mesél a Csodarabbi is, aki a semmiből bukkan elő...

Az 1960-as években játszódó történet főhőse, a tíz éves Tihuka szegényes körülmények között él édesanyjával és nevelőapjával. Születésnapja alkalmából édesanyja látogatóba viszi ismeretlen édesapja családjához. Zuhog a hó, amikor kiöltözött édesanyjával megérkezik a vízivárosi apai nagyszülőkhöz. A drága bútorokkal, értékes tárgyakkal telezsúfolt házban úgy fogadják, mint egy bujdosásból visszatért kis herceget. Miközben mindenki Tihukát ünnepli, sorra érkeznek a látogatók, a kor jellegzetes karakterei. A vidám, olykor harsány hangulat néha elkomorodik, viták, leszámolások, sértődések és kibékülések követik egymást. A nagy kavargásban lassan mindenki megfeledkezik Tihukáról, aki közben felfedezi a házat. Apa és fia a hóborította udvaron ismerkedik össze, ahol kiderül a meghívás oka: itt egyszer minden Tihukáé lesz, mert ő az egyetlen örökös.

Jancsi és felesége az igazi amerikai álomra vágynak. Jancsi apja harminc éve amerikai állampolgár, így egy napon felkerekednek, és átszelik az óceánt. Sajnos az országról csak annyit tudnak, amennyit a tévében láttak, angolul pár szót beszélnek. Mint kiderül, a nagypapa nem az igazi amerikai álmot éli, így Jancsiéknak önerőből kell megvalósítaniuk önmagukat.      

II. András király trónra kerülése kalandosnak bizonyult, majd munkához látott, hogy az ország ellenségeivel szemben döntő lépéseket tegyen. 1222-ben törvénycsomagot fogadott el, ami megváltoztatta a gazdaságpolitikát, és egyedülálló dokumentumként vonult be Európa történetébe.

Dániel András mókás figurái ismét a mozivászon szórakoztatják rajongóikat. Az elhagyatott rét lakói izgalmas kalandokkal várják a nézőket a Mi újság, kuflik? című animációban. Ha téged sem hagy nyugodni, mitől érdekes egy zaj, mi fán terem a szötymag, mi a teendő, ha zsibbadó ugródudorral találod magad szembe, ha unod a horoszkópok unásig ismételt közhelyeit, és inkább a máshogyhoroszkópra adod le a voksod, válaszd a kuflikat! Kicsiknek és nagyoknak, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt mókás időtöltést garantálnak a könyvsorozat lapjairól jól ismert karakterek. A történetet a KEDD Animációs Stúdió vitte filmre, a rendezői széket Jurik Kristóf és M. Tóth Géza foglalta el. A láthatatlan réten csendjét megtörő ciccegő, cirpegő, nyikorgó hangokat Alpár Balázs tökéletes játéka eleveníti meg, a kuflik hangját Scherer Péter adja. A Balász Béla-díjas, Oscar-jelölt M. Tóth Géza által alapított KEDD Stúdió elsősorban a gyerekeket célozza meg magas színvonalú produkcióival. A kuflik azonban minden bizonnyal a felnőttek szívébe is belopják magukat.   

A rajzfilm főszereplői a folyton csipkelődő Rómeó és Júlia, akiket egy napon eltalál a szerelem istenének nyila.    

A mesefilm egy különös világba repíti el a kis nézőket. Van egy aprócska völgy, valahol a világ közepén, melyen minden minden héten végigpöfög egy vonat. Más közlekedési eszköz nem jár errefelé. A völgyben van egy picike város. Itt élnek a kedves kis hoppik, akik komoly feladattal rendelkeznek: ők készítik elő az ünnepeket az egész világon.

Dargay Attila kisfilmje egy karikatúra-parabola az 1960-as évek végi Magyarországról és az új gazdasági mechanizmus után átszervezett államapparátus működéséről. A párhuzamos vágányokon dübörgő gőzmozdony utasai bármi áron meg akarják előzni a többi vágányon közlekedő vonatokat. Az önjelölt mozdonyvezetők, akiket az utasok közül választottak ki azonban tehetetlennek bizonyulnak, amíg a vonat külső segítséget nem kap.

- A bábosok a piacok és a standok rémálmai. Nem kérnek két kiló babot, inkább 200 kg-ból válogatnak szín és méret szerint. ”- írta a rendező, amikor 1975 októberében feltárta a film készítésének kulisszatitkait. Ez a ragyogóan kivitelezett animáció egy földönkívüli lény szempontjából tárja a nézők elé az eseményeket, aki tanúja annak, hogy a rendőrség brutálisan elnyomja a munkások sztrájkját. A Babfilm egy stop motion animáció Foky Ottó rendezésében, Nepp József forgatókönyvei alapján. A film 1978-ban bekerült a legjobb animációs rövidfilm Oscar-díjának rövidített listájára.

Az esszéfilm az emberiség történetének fontosabb állomásait mutatja be egy kis groteszk felhanggal.

Ezt a kollázsfilmet, amely szakít az animáció minden hagyományos eszközével, Tolsztoj Háború és béke című klasszikus regénye inspirálta, és amely Napóleon oroszországi hadjáratát mutatja be. A Csajkovszkij azonos című nyitányára komponált film a keleti, az orosz és a nyugati, francia kultúra szembeállítása a képzőművészetből kölcsönzött pop-montázs elemeivel  Reisenbüchler Sándor rendezésében.

Egy fogoly színes zsírkrétával rajzolt ábrákkal próbálja elviselhetőbbé tenni a börtönlét sivárságát. A börtön tisztje azonban nem habozik még ezt a kis örömet is elvenni tőle. A filmet Várnai György a saját sajtókarikatúrából adaptálta, amelyet 1966-ban publikáltak a "Ludas Matyi" című szatirikus hetilapban.

Ahogy a rendező fogalmazott, ez a film „egy szociálpszichológiai doktrína arról, hogy mi történik, ha egy aggódó, elnyomott emberből rossz helyen szabadul fel a frusztráció, és egy megnyomorított, csalódott emberből üldözővé válik”. A film „klausztrofób” hatását fokozza a kizárólag zajt, zörgést és artikulálatlan emberi hangokra korlátozódó filmzene, valamint a minimalista vizuális ábrázolásmód: a főszereplő élettere négyzet alakú fekete szoba.

A fekete humorú rövidfilm főszereplője egy átlagos városi ember, aki kétségbeesetten próbálja feladni a dohányzást. Hősünk egy esendő ember, a későbbi Gusztáv-sorozat címszereplőjének prototípusa, aki a francia M. Hulot és Mr. Bean kelet-európai megfelelője.

Minimalista, abszurd rövidfilm a zsarnokságról és a hatalom áldozatairól.  

A film az expresszionizmust és az absztrakt festészetet használva teremt egyei hangulatot, amelyhez Kovásznai György csupán egy kamerát használt, minden képkockát külön kompozícióként kezelve.

A négy epigrammatikus rajzfilm az örök emberi tulajdonságokat és helyzeteket tárja fel. Ezen morbid társadalmi szatírák karakter tervezője Sajdik Ferenc, aki a későbbiekben Dargay rendszeres alkotótársává vált.

Az őskortól az űr meghódításáig tartó korszakokat átfogó történet a „kisember” (a munkásosztály szimbolikus alakja) és a kizsákmányoló elit együttélését és csatáit ábrázolja.

A filmben egyszerre jelenik meg a sci-fi képregények népszerű mitológiája és a katasztrófafilmekből ismerős King Kong szörnye. Több más művéhez hasonlóan a rendező optimizmusa a történelem ciklikusságában, valamint a természeti környezettel és az emberiséggel szembeni felelősségtudat is megjelenik a filmben, amelyet Karel Čapek szatírája ihletett. 

Egy kentaur család beköltözik egy budapesti lakásba, azonban a lakók nem nézik jó szemmel az új jövevények furcsa életmódját. Amikor azonban eltűnnek, furcsa űrt hagynak maguk után. A filmet az 1978-as Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjában is bemutatták.

A film kiparodizálja a klasszikus meséket, és karikatúrázza a sárkányölő hős legendáját. A film a középkori lovag, hercegnő és sárkány triójának összes lehetséges szituációját felmutatja.

Az öreg király az öreg pásztorának tanácsára íjászversenyt rendez, hogy eldöntse, három fia közül melyik örökölje a koronát. A versenyzőknek át kell lőniük egy réz fillér közepét, amelyen az öreg király képe látható. A rendező a film nagy részét Nyakigláb, Telezsák és Dióbél hercegek humoros jellemzésének szenteli.

Filozófiai kisfilm a mindennapi helyzetek viszonylagosságáról: Zsuzsu azért kerül bajba, mert véletlenül leönti az apját vízzel az erkélyről, ahol növényeket öntöz. Amikor azonban a cirkusz bohócai elkezdik vízzel dobálni egymást, apja önfeledten nevet...

Forgács Péter nemzetközileg elismert filmrendező és művész, akinek legújabb munkája egy időutazás, amely a magyar történelem 200 évét íveli át Perneczky Géza művészettörténész kommentárjával.  A monumentális saga, amely ötvözi a képzőművészetet és a filmgyártást, valamint a magán- és a közéletet, négy generáció története a magyar művészeti élet különböző korszakaiban.