Legjobb filmek a Filmio-n

Az esszéfilm az emberiség történetének fontosabb állomásait mutatja be egy kis groteszk felhanggal.

Ezt a kollázsfilmet, amely szakít az animáció minden hagyományos eszközével, Tolsztoj Háború és béke című klasszikus regénye inspirálta, és amely Napóleon oroszországi hadjáratát mutatja be. A Csajkovszkij azonos című nyitányára komponált film a keleti, az orosz és a nyugati, francia kultúra szembeállítása a képzőművészetből kölcsönzött pop-montázs elemeivel  Reisenbüchler Sándor rendezésében.

Egy fogoly színes zsírkrétával rajzolt ábrákkal próbálja elviselhetőbbé tenni a börtönlét sivárságát. A börtön tisztje azonban nem habozik még ezt a kis örömet is elvenni tőle. A filmet Várnai György a saját sajtókarikatúrából adaptálta, amelyet 1966-ban publikáltak a "Ludas Matyi" című szatirikus hetilapban.

Ahogy a rendező fogalmazott, ez a film „egy szociálpszichológiai doktrína arról, hogy mi történik, ha egy aggódó, elnyomott emberből rossz helyen szabadul fel a frusztráció, és egy megnyomorított, csalódott emberből üldözővé válik”. A film „klausztrofób” hatását fokozza a kizárólag zajt, zörgést és artikulálatlan emberi hangokra korlátozódó filmzene, valamint a minimalista vizuális ábrázolásmód: a főszereplő élettere négyzet alakú fekete szoba.

A fekete humorú rövidfilm főszereplője egy átlagos városi ember, aki kétségbeesetten próbálja feladni a dohányzást. Hősünk egy esendő ember, a későbbi Gusztáv-sorozat címszereplőjének prototípusa, aki a francia M. Hulot és Mr. Bean kelet-európai megfelelője.

Minimalista, abszurd rövidfilm a zsarnokságról és a hatalom áldozatairól.  

A film az expresszionizmust és az absztrakt festészetet használva teremt egyei hangulatot, amelyhez Kovásznai György csupán egy kamerát használt, minden képkockát külön kompozícióként kezelve.

A négy epigrammatikus rajzfilm az örök emberi tulajdonságokat és helyzeteket tárja fel. Ezen morbid társadalmi szatírák karakter tervezője Sajdik Ferenc, aki a későbbiekben Dargay rendszeres alkotótársává vált.

Az őskortól az űr meghódításáig tartó korszakokat átfogó történet a „kisember” (a munkásosztály szimbolikus alakja) és a kizsákmányoló elit együttélését és csatáit ábrázolja.

A filmben egyszerre jelenik meg a sci-fi képregények népszerű mitológiája és a katasztrófafilmekből ismerős King Kong szörnye. Több más művéhez hasonlóan a rendező optimizmusa a történelem ciklikusságában, valamint a természeti környezettel és az emberiséggel szembeni felelősségtudat is megjelenik a filmben, amelyet Karel Čapek szatírája ihletett. 

Egy kentaur család beköltözik egy budapesti lakásba, azonban a lakók nem nézik jó szemmel az új jövevények furcsa életmódját. Amikor azonban eltűnnek, furcsa űrt hagynak maguk után. A filmet az 1978-as Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjában is bemutatták.

A film kiparodizálja a klasszikus meséket, és karikatúrázza a sárkányölő hős legendáját. A film a középkori lovag, hercegnő és sárkány triójának összes lehetséges szituációját felmutatja.

Az öreg király az öreg pásztorának tanácsára íjászversenyt rendez, hogy eldöntse, három fia közül melyik örökölje a koronát. A versenyzőknek át kell lőniük egy réz fillér közepét, amelyen az öreg király képe látható. A rendező a film nagy részét Nyakigláb, Telezsák és Dióbél hercegek humoros jellemzésének szenteli.

Filozófiai kisfilm a mindennapi helyzetek viszonylagosságáról: Zsuzsu azért kerül bajba, mert véletlenül leönti az apját vízzel az erkélyről, ahol növényeket öntöz. Amikor azonban a cirkusz bohócai elkezdik vízzel dobálni egymást, apja önfeledten nevet...

Forgács Péter nemzetközileg elismert filmrendező és művész, akinek legújabb munkája egy időutazás, amely a magyar történelem 200 évét íveli át Perneczky Géza művészettörténész kommentárjával.  A monumentális saga, amely ötvözi a képzőművészetet és a filmgyártást, valamint a magán- és a közéletet, négy generáció története a magyar művészeti élet különböző korszakaiban.

A bicskei közigazgatási kerület pártbizottsága úgy határoz, hogy felmenti a felcsúti kollektíva elnökét, akinek alig néhány év alatt sikerült felvirágoztatni a felcsúti mezőgazdasági szövetkezetet. Koholt vádakkal a bizottság megpróbálja rábeszélni a közgyûlést (amely az elnök oldalán áll), hogy menessze el Ferenczi Józsefet. Ember Judit és Gazdag Gyula remekműve a szocializmus diktatórikus működését tárja fel. A filmet az elkészülése után betiltották, és csak 1985-ben került forgalomba. 1996-ban minden idők 100 legjobb dokumentumfilmje közé választották.

Szomjas György Nászutak című filmje egy szokatlan szubkultúra életét, szokásait és motivációit tárja fel. Az 1960-as és 70-es években Magyarországon trendszerű jelenség, az úgynevezett digózás kerül a kamera fókuszpontjába. A fiatal nők arról beszélnek, hogy mindent megtesznek az olasz turisták elcsábításáért abban a reményben, hogy márkás nyugati fogyasztási cikkeket szerezzenek, és jobb életre tegyenek szert, akár házasság árán is.

A történet főszereplői betegség, baleset vagy valamilyen testi vagy lelki probléma következtében megváltozott munkaképességűnek számítanak, ugyanakkor normális életre vágynak, s legfőképpen arra, hogy megszűnjön a társadalmi kirekesztés, s a munkáltatók is felismerjék, hogy őket is lehet sikerrel alkalmazni. Legnagyobb álmuk, hogy egyszer ledőlnek az emberek közti falak, megszűnnek az előítéletek, s a rájuk aggatott kiközösítő jelzők helyett rájuk is teljes emberként tekintenek.

Ez az egyedülálló, 1990-ben készült film a közeljövőben játszódik, az évezred körül, amely már most az idő ködébe merült. Egy lepusztult városban a materialista Berlioz, Verő és Felhőcske, a meteorológus, a gyors meggazdagodás lehetőségein gondolkodik. Kevés idejük van, mert a város vezetése romba akarja dönteni a kerületet; ráadásul egy gyönyörű nő is belegabalyodik a terveikbe...

A szocialista korszak kultúrpolitikai céljaitól mi sem állhatott távolabb, mint mint az egyházi művészet. Mégis, még ebben az időszakban is elkészülhetett ez az alkotás a Balázs Béla Stúdióban. Tóth János operatőr remek képei kísérik Vujicsics Tihamér által szerzett zenét. A rendező, Ventilla István az 1960-as évektől az új generáció reménybeli tagja volt, bár itt, Magyarországon csak néhány rövidfilmet készített, mielőtt kivándorolt az Egyesült Államokba.

Kevesen vannak tisztában azzal, hogy Huszárik Elégiáját megelőzően is számors hasonló költői film készült a Balázs Béla Stúdióban Tóth János operatőr közreműködésével. Az Igézet rendezője Bácskai Lauró István, aki később nagy népszerűségre tett szert a filmjeivel.

Gimnazisták érkeznek Gecsőpusztára, a nyári munkatáborba, ahol rövidesen minden megszervezésre kerül, csak épp a munka nem érkezik. A tanárok és a vezetők mindent megtesznek, hogy fenntartsák a rendszert és a látszatot, hogy minden rendben van. Tétlenségük azonban rövidesen kitudódik.

A történet főhőse egy jobb sorsra érdemes parasztfiú a 30-as években sikeres felvételt nyer az egyetemre, ahol a neves professzor,  Magyary Zoltán szárnyai alá kerül. Magyary és diákjai a társadalom fejlődését tűzték ki célul, és azon dolgoznak, hogy megreformálják a közigazgatást. A kormány, élén Teleki Pállal azonban cseppet sem lelkesedik a professzor eszméiért, akit azonban feltétel nélkül támogatnak a tanítványai. 

Mici, az énekesnő és második férje, Rozsnyai sorozatos véletlenek folytán tudják megnyitni mulatójukat a pesti Broadwayn. Az Arizona hamarosan a legfelkapottabb hely lesz a városban - mindaddig, amíg közbe nem szól a történelem...

Történetünkben egy halálraítélt utolsó perceit ismerhetjük meg.

Groteszk tájkép a szocializmus korszakának vidéki életéről.

1. A pesti üzlet /ABC, Keravill, Gelka, Skála: Terta és Tesla magnók, Tünde zsebrádió, WU2 sampon, csehszlovák villanyvasaló, NDK pohármosógép, szovjet halkonzerv/2.A pesti ünnep /április 4., május 1., augusztus 20., november 7. - felvonulások, tüzijátékok, majálisok + Jurij Gagarin /1961/ és Farkas Bertalan /1980/ fogadtatása Budapesten/3. A pesti nő /Lányok az esztergapadnál, Ádám, hol vagy?, Fabulon - a bőre őre/"Ágnes: vonzott, mint egy jó elektromágnes, soha nem volt zárlatos." Janka Béla-Bezzegh György: Mesélj a nőkről, 1968.4. A pesti vasárnap /szabadidősportok: gombfoci, csocsó, tollas, evezés; camping; autómosás; mozi, színház, tánc/"Tudnivalók a Budai Ifjúsági Park látogatásával kapcsolatban: Belépés csak 18 éven felüli fiúk és 16 éven felüli lányok részére, nyakkendőben, világos ingben, zakóban. Vászonnadrágban a belépés tilos. Kitiltást eredményeznek a következő kihágások: Ízléstelen táncolás, nem twist számra történő twistelés, egy lánnyal több fiú twistelése, fiúk egymás közti twistelése, és más, feltűnést keltő viselkedés." Belépési szabályzat 1962.Ezek a képsorok jól tükrözik a Kádár-korszak lenyomatát, az öltözködés, a hajviselet, a kirakatok - mind-mind művelődéstörténeti emlékek, sokatmondók és többnyire szórakoztatók is. (Sőt: maga a híradófilm elkészítése is árulkodó: a fényképezés, a vágás és a narráció is magukon hordják a korszak stílusjegyeit.) Az archív felvételek hol eredeti narrációval láthatók, hol pedig vendégszövegek mennek alattuk rádióhírek, politikai állásfoglalások, reklámszövegek stb. formájában, ezáltal újabb jelentésrétegekkel ruházva fel őket.

Kölyök (Törőcsik Mari), ez a kedves, kócos, kétbalkezes kislány beleszeret új brigádvezetőjébe, Gordon Jóskába (Szabó Gyula), aki sajnos észre sem veszi. A lánynak nagyon rosszul esik ez a mellőzés, és mint annyi minden mást az életében, ezt is hűbelebalázs módjára akarja megoldani, és majdnem a Dunába fúl. Szerencsére arra jár a jóképű Kondor Géza (Zenthe Ferenc) aki megmenti, majd elviszi táncolni, felébresztve ezzel Gordon Jóska szerelmét.

A fiatal és gyönyörű Odor Emília egy vidéki intézetbe kerül, amelynek falain belül rendkívül szigorú szabályok uralkodnak. A lány rövidesen lázadni kezd a rendszer ellen. Társai minden csínytevésben benne vannak mindeaddig, amíg az igazgató versenyt nem hirdet, amelynek győztese részt vehet a budapesti milleniumi ünnepségen.

Filmünk a magyar ipar-, kultúr- és társadalomtörténetben kiemelkedő szerepet játszott családnak, a Weiss Manfréd családnak a felemelkedését és kényszerű „bukását”, a zsidó asszimiláció lehetőségeit és lehetetlenségeit dolgozza fel, az alapító Weiss Manfréd, és halála után vejei, a gazdaságot politikai tehetséggel irányító Chorin Ferenc és Kornfeld Móric életét a középpontba állítva.  Weiss Manfréd halála után 1922 és 1944 között a család jelentősége és befolyása mind gazdasági, mind politikai téren, rendkívüli módon megnövekedett. A beházasodó ifjak révén, Chorin Ferenc apjának, id. Chorin Ferencnek, a GYOSZ elnökének, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. elnökének és Kornfeld Móric apjának, báró Kornfeld Zsigmondnak, a Tőzsde elnökének vagyona is gyarapította WM örökségét. Gazdasági szerepük révén jelentős politikai befolyással, kapcsolatrendszerrel is rendelkeztek a két világháború közti Magyarországon. A II. világháborús német veszteségek hatására Chorin vezetésével folyt Horthy tapogatózása az angolszász szövetség felé, a család mindvégig angolbarát politikát folytatott. 1944-ben zsarolás hatására átadták a Weiss Manfréd Művek csepeli gyáróriását és a magyar ipar nagy részét Himmleréknek. Ez volt az életük ára. A vagyon fejében a németek kiengedték a család tagjait Portugáliába. Innen az USA-ba mentek. A háború végén, 1945-ben ezt nem bocsátották meg a családnak, hazaárulónak tartották őket, Chorin és Kornfeld soha többé nem jöhettek Magyarországra.