Legjobb filmek a Filmio-n

Forgács Péter nemzetközileg elismert filmrendező és művész, akinek legújabb munkája egy időutazás, amely a magyar történelem 200 évét íveli át Perneczky Géza művészettörténész kommentárjával.  A monumentális saga, amely ötvözi a képzőművészetet és a filmgyártást, valamint a magán- és a közéletet, négy generáció története a magyar művészeti élet különböző korszakaiban.

Egy rendőrt 1948. június 3-án meggyilkolnak Pócspetriben. A hatóságok ebből a tragikus eseményből kirakatpert kreálnak: a város hivatalnokát halálra ítélik és kivégzik, míg a helyi papot életfogytiglanra ítélik. Ember Judit pontosan rekonstruálja a 35 évvel ezelőtti eseményeket az emberek szívében élő traumákkal és szorongásokkal. A filmet csak a rendszerváltás után mutathatta be a rendező.

Schirilla György, egy fáradhatatlan taxisofőr 1968-ban céljául tűzte ki, hogy Moszkváig fut. Egy kis magyar faluban, Kenderesen megállt. Hogy erre a különleges eseményre emlékezzenek, egy bisztrót építettek ott. Gazdag Gyula filmje az avatási ünnepségre visz el bennünket.

Szomjas György Nászutak című filmje egy szokatlan szubkultúra életét, szokásait és motivációit tárja fel. Az 1960-as és 70-es években Magyarországon trendszerű jelenség, az úgynevezett digózás kerül a kamera fókuszpontjába. A fiatal nők arról beszélnek, hogy mindent megtesznek az olasz turisták elcsábításáért abban a reményben, hogy márkás nyugati fogyasztási cikkeket szerezzenek, és jobb életre tegyenek szert, akár házasság árán is.

Gaál István első nagyjátékfilmje, a Sodrásban a magyar új hullám ikonjává vált. Ez a rövid lírai dokumentumfilm ennek az előzetes tanulmánya. A Tiszáról, mint tájképformáló elemről és a folyó mellett élő emberekről alkotott képek asszociatív módon összefonódnak. Sára Sándor operatőr absztrakt-geometriai kompozíciókba szőtte a természet és az emberi tevékenység motívumait.

Bálint 18 éves, állandóan folyamatosan szerelmes valakibe. A nyár folyamán megismer két teljesen különböző lányt, és úgy dönt, nem egy első szerelme lesz, hanem kettő. 

Juli még a Szovjetunióban vesztette el szüleit, hazatérve Magyarorszra Magához kerül, az asszony merevsége azonban bizalmatlanságot és közömbösséget ébreszt a tinédzser lányban, aki nem találja helyét a mindennapokban.

Ez az egyedülálló, 1990-ben készült film a közeljövőben játszódik, az évezred körül, amely már most az idő ködébe merült. Egy lepusztult városban a materialista Berlioz, Verő és Felhőcske, a meteorológus, a gyors meggazdagodás lehetőségein gondolkodik. Kevés idejük van, mert a város vezetése romba akarja dönteni a kerületet; ráadásul egy gyönyörű nő is belegabalyodik a terveikbe...

Pásztor Balázs filmrendező szeretne lenni, de apja letartóztatása miatt ez nem sikerül neki. Így földmérő lesz. Sok helyen megfordul, sok emberrel találkozik, köztük az ideköltöző görög házaspárral, Iliásszal és Irinivel. A téeszesítés idején akarnak létrehozni egy tanyaközpontot. A tanyasiak szerint Iliász csak szórakozik velük, míg Balázs megtapasztalja, hogy a rendszer miként bánik a cigányokkal.

Két fiú, akik Holmes-nak és Watsonnak hívják egymást életük kalandjára készül. Egy kis vidéki városban járunk, ahol furcsa dolgok történnek, de a felnőttek nem vesznek róla tudomást. Egyre több gyerek tűnik el rejtélyes körülmények között, majd bukkan fel újra. Csakhogy a visszatérésük után már nem ugyanolyanok, mint előtte. Watson nyomozni kezd, de nem jut túl messzire, ekkor azonban feltűnik Holmes, hogy segítsen barátjának.   

Bárhogy is éljük mindennapjainkat, figyeljük környezetünket, az idill bármikor megborulhat, és már nem lesz egyszerű eldönteni, mi is a valóság.

A szocialista korszak kultúrpolitikai céljaitól mi sem állhatott távolabb, mint mint az egyházi művészet. Mégis, még ebben az időszakban is elkészülhetett ez az alkotás a Balázs Béla Stúdióban. Tóth János operatőr remek képei kísérik Vujicsics Tihamér által szerzett zenét. A rendező, Ventilla István az 1960-as évektől az új generáció reménybeli tagja volt, bár itt, Magyarországon csak néhány rövidfilmet készített, mielőtt kivándorolt az Egyesült Államokba.

Kevesen vannak tisztában azzal, hogy Huszárik Elégiáját megelőzően is számors hasonló költői film készült a Balázs Béla Stúdióban Tóth János operatőr közreműködésével. Az Igézet rendezője Bácskai Lauró István, aki később nagy népszerűségre tett szert a filmjeivel.

1526 októberében a háborúban kimerült lovasok egy mocsaras patak partján felfedeznek egy sírdombot, mely egy holttest alatt. Kinek a teste lehet? A királyé vagy valaki másé? Vajon a fiatal uralkodó balesetben vagy merényletben halt meg? A film feldolgozza II. Lajos életét a születéséről, a neveltetésén és a koronázáson át az utolsó mohácsi órákig. 

1664 novemberében a vadászok megtörik a kursaneci őszi erdő csendes békéjét Zrínyi Miklós, az akkori Magyarország legjelentősebb alakjának vezetésével. Még nem is sejtik, milyen véget ér majd a vadászat... A filmből megismerhetjük Zrínyi életét, valamint a korabeli Magyarország zavaros politikai helyzetét, amikor az ország három részre szakadt, a fennmaradás pedig egy hajszálon múlt.

A történet főhőse egy jobb sorsra érdemes parasztfiú a 30-as években sikeres felvételt nyer az egyetemre, ahol a neves professzor,  Magyary Zoltán szárnyai alá kerül. Magyary és diákjai a társadalom fejlődését tűzték ki célul, és azon dolgoznak, hogy megreformálják a közigazgatást. A kormány, élén Teleki Pállal azonban cseppet sem lelkesedik a professzor eszméiért, akit azonban feltétel nélkül támogatnak a tanítványai. 

Mici, az énekesnő és második férje, Rozsnyai sorozatos véletlenek folytán tudják megnyitni mulatójukat a pesti Broadwayn. Az Arizona hamarosan a legfelkapottabb hely lesz a városban - mindaddig, amíg közbe nem szól a történelem...

Charles-Émile Reynaud kifejleszti az animációs film egyik ősét, de mivel nincs rá kereslet, az egészet a Szajnába dobja.

Ki lehet-e innen keveredni? Geometriai paradoxon és történelmi-politikai parabola egy budapesti lépcsőházban.

Hatalmas kataklizmaként bontakoznak ki előttünk az egyes jelenetszilánkok, amelyet Melis László repetitív zenéje kísér. Varga Csaba rendezése olyan elismeréseket tudhat magáénak, mint az 1986-os KODAK-díj.

Történetünkben egy halálraítélt utolsó perceit ismerhetjük meg.

Groteszk tájkép a szocializmus korszakának vidéki életéről.

Nemzeti ünnepeink lényegét kisiskolások próbálják meg összefoglalni, megérteni és sajt szavaikkal elmondani. Mindezt a felnőttektől hallott mesékből próbálják meg rekonstruálni, amellyel egyúttal a kibeszéletlenséggel szemben tartanak görbe tükröt.

Mari, a vidéki színésznő számára valahogy eddig sosem jött el a valódi siker. A nagy lehetőség egy filmgyári próbafelvétel képében ékrezik. A nő, bízva a sikerben, felutazik Budapestre, a vonatút során pedig alkohollal igyekszik erősíteni hitét és önbizalmát.

Egy kisember küzdelme, hogy beszálljon a hivatal liftjébe. Mivel sehogy sem jut dűlőre, kívülről kénytelen szemlélni az eseményeket. A film számos társadalmi kérdésre illetve történelmi eseményre reflektál. 

A BP Underground második része a budapesti underground hip-hop kultúráról szól. Csakúgy, mint az első, hardcore-punk műfajjal foglalkozó film, az új epizód is sajátos képi világgal és sok archív felvétel segítségével idézi meg a stílus születését és virágzását. A film olyan városi csomópontokat érint, mint akár a Filatorigát, a Maszk klub vagy a Kultiplex, felemlegetve olyan bulikat, mint a Fila Rap Jam, a Gimmeshot, illetve a Mikrofonpartik, vagy OSG-k. Bemutatja a színtér fontosabb szereplőit a rapperek, MC-k és DJ-k mellett a graffiti kultúrától a roma hip-hop-on és a női előadókon át a breakesekig bezárólag. Többek között arra keresi a választ, hogy a főváros, mint központ hogyan alakította a szubkultúrát, és milyen átjárás volt a vidéki városok hip-hop arcai és a budapesti közeg között. (magyarhangya)

Andrássy Katinka élete során nagy változásokon ment keresztül. Károlyi Mihály feleségeként a monarchiát támogatta, viszont az évszázad viharai során megismerte a demokráciát, fasizmust és kommunizmust, amik erősen befolyásolták világnézetét.

Márkust teljesen véletlenül bezárja a felesége a lakásukba. Orsolya órákra távozik, ez idő alatt pedig a férfi révületbe esik, az emlékek és hangulatok megrohamozzák őt. Ebben a kábulatban szembesül a világhoz fűződő viszonyával, s újraértékeli azt.

A speciális fénytechnikát alkalmazó kísérleti film megpróbálja vizuális egyidejűségben ábrázolni az emberi személyiség többrétűségét. Néhány ember megpróbál visszaemlékezni álmaira. Az "emlékezők" állandóan szembesülnek előző felidézéseikkel, feloldódnak, s a következő "stádiumban" megpróbálják eljátszani álmaikat...

Zsuzsa harmadéves hallgató pedagógia szakon. Három éve él párkapcsolatban Zoltánnal, amely teljesen kihat a gondokodásmódjára. A lány most úgy érzi, szakítani szeretne a sráccal. Zoltán rendkívül kimért és megfontolt ember, elhatározza, hogy a diploma után állást vállal a tanszéken, míg a lázadó szellemű Zsuzsa összeveszik az adjunktussal.  Egy baráti társaságban töltött este után, ahol az 1968-as párzsi eseményekről szóló dokumentumfilmet nézték, Zsusa végleg elhatározza, hogy szakít Zoltánnal, és születendő gyermeküket egyedül neveli fel.