Legjobb filmek a Filmio-n

Az animációs rövidfilm az első világháború előtti békeidőszakot és a századfordulót örökíti meg.

Péter, miután egy dokumentumfilmben felismerni véli édesapját, aki a hetvenes években disszidált az Egyesült Államokba, kutatni kezd a férfi után. Megérkezve az államokban rövidesen egy nyomra is bukkan, amely egészen elvezeti őt a célig. A találkozás apjával pedig temérdek élményt és tanulságot tartogat a számára, és úgy tűnik, hogy a gondolkodásmódjára is nagy hatással lesz. (Vertigo Media)

Pálfai Károly filmje egy célvesztett ökölvívó és egy gyermekotthonban felnőtt lány bonyolult kapcsolatáról szól. Patrik kudarcként éli meg a sporteredményeit és a nőkkel való kapcsolatát, míg egy nap Dzseni berobban az életébe. Hiába mások intelme, ő vakon szalad egy újabb K.O.-ba. Kiderül, hogy a lány szex-influencer, kapcsolatuk pedig hamar összeomlik. A siker lehetősége és a pénztelenség azonban morális kérdéseket vet fel, és sorsdöntő lépésre készteti Patrikot…

A Jupiter holdja a hitről, a megváltódásról, a csoda lehetőségéről szól, egy különös barátság történetén keresztül. Egy menekülő fiút, Aryant (Jéger Zsombor), meglőnek a határon. Csodálatos módon levitálni kezd. A menekülttábor racionális, meghasonlott orvosa, Dr. Stern (Merab Ninidze) kimenekíti őt, mert üzletet lát a fiú különös képességében. Útlevelet ígér neki. A fiú rááll a kétes szövetségre. A csodával való találkozás azonban felbolygatja az orvos életét. Új válaszokat kell találnia mindenre amiben eddig hitt. A különleges látványvilágú, izgalmas film nemzetközi koprodukcióban jött létre: a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál beválogatta hivatalos versenyprogramjába. (Intercom)

A félelmet nem ismerő fiatal bába, Christine egyezséget köt az ördöggel, hogy megmentse faluját a német lovagok brutális terrorjától. Amikor azonban az ördög pókokat szabadít a falura, Christine megmentőből üldözötté válik, és az erőszak egyre csak fokozódik. Christine-nek döntő csatában kell kiállnia az ördögi hatalom ellen, hogy megmentse az emberiséget a sötétségtől.

Három nő, három különböző világ. Majd váratlanul egyszerűen minden felborul.

Csótány a harmincas éveiben járó rocker munkásemberként tengeti napjait Kőbányán. Keresztanyjával él együtt és Évikébe szerelmes, aki a közeli pékségben dolgozik. Mindene a Pulzaar metálbanda. Amikor az együttes Budapestre jön koncertezni, Csótány nagy kalandba kezd – mindenképpen szeretne eljutni a koncertre és összeszedni a bátorságát, hogy elhívja Évikét is.

A filmben négy magyar katona sorsával ismerkedhetünk meg a második világháború utolsó napjaiban.

A történtek hetvenedik évfordulóján túl is számos okból kifolyólag időszerű elevenen tartanunk a holokausztról és Raoul Wallenbergről való beszédet... Filmünk igyekszik megrajzolni a hősiesség pillanatai előtti Raoul Wallenberget. A korán árvaságra jutott gyermeket, aki az egyik legtehetősebb svéd család sarjaként a polgári világban sosem tudott érvényesülni. Megismerhetjük azt a korszakát Európának és Magyarországnak, mely a II. világháborúhoz vezetett. A férfit, aki az események furcsa összjátéka folytán egy magyar zsidónál kapott állást, s került elszakíthatatlan, életre szóló kapcsolatba a zsidósággal.

Az 1960-as években játszódó történet főhőse, a tíz éves Tihuka szegényes körülmények között él édesanyjával és nevelőapjával. Születésnapja alkalmából édesanyja látogatóba viszi ismeretlen édesapja családjához. Zuhog a hó, amikor kiöltözött édesanyjával megérkezik a vízivárosi apai nagyszülőkhöz. A drága bútorokkal, értékes tárgyakkal telezsúfolt házban úgy fogadják, mint egy bujdosásból visszatért kis herceget. Miközben mindenki Tihukát ünnepli, sorra érkeznek a látogatók, a kor jellegzetes karakterei. A vidám, olykor harsány hangulat néha elkomorodik, viták, leszámolások, sértődések és kibékülések követik egymást. A nagy kavargásban lassan mindenki megfeledkezik Tihukáról, aki közben felfedezi a házat. Apa és fia a hóborította udvaron ismerkedik össze, ahol kiderül a meghívás oka: itt egyszer minden Tihukáé lesz, mert ő az egyetlen örökös.

Fekete István klasszikusa alapján újra megelevenedik a Tüskevár, amely kicsit és nagyot egyaránt kalandra csábít. Ki ne emlékeznek Matulára, a berek nagy tanítómesterére, a két kamaszra, Tutajosra és Bütyökre, akik egy felejthetetlen nyár során igazi emberré váltak. Évek teltek el, most azonban ismét itt egy új nyár.

1213. Gertrud királyné meráni honfitársai dorbézolnak a királyi várban. A békétlenkedő magyar nemesek félrehúzódva szemlélik a dáridót, s Petur bán vezetésével összeesküvésre készülnek. Haragjukat csak fokozza, hogy miközben a távolban csatázó király helytartója, Bánk bán az országot járja, az udvarban hagyott feleségét, a szépséges Melindát a királyné léha öccse, Ottó egyre nyíltabban ostromolja. Petur titokban visszahívja Bánkot, aki azonban a békétleneket felségárulással vádolja. Ám Ottó bizalmasa, Biberach lovag elárulja Bánknak, hogy a herceg el akarja csábítani Melindát. Ottó a királyné bíztatására döntő rohamra készül. A vár kerengőjében és kápolnájában is üldözi szerelmével Melindát, aki megvetően utasítja vissza, ám mégis félreérthető helyzetbe kerül. Az őket éppen megleső Bánk megrendül: úgy tűnik, hogy rajongva szeretett hitvese valóban hűtlen... 

A vasút megérkezése szülővárosukba gyökeres változást hoz Marika, a fiatal és vonzó vidéki lány és családja, a virágzó textilüzlet, a Fehér Páva tulajdonosainak életében. Ez a fejlődés egy modern korszak ígéretét hirdeti. A vonatot két férfi kíséri, akik belépnek Marika életébe: a pragmatikus stratégiai mérnök, a haladás jelképe, és a romantikus, de házas báró, aki egy letűnt korszakot képvisel. Miközben a közelgő modernitás veszélyezteti családja megélhetését, Marika sorsdöntő döntés előtt áll. Végül választott útja szembemegy a várakozásokkal, és mindenkit meglep.

A film főhőse négy fiatal. Az egyik pár a mai világban otthonosan mozgó dekoratív, a minél gyorsabb meggazdagodásra törekvő, drága kocsival, drága ruhákban járó fiú és lány. A másik a bumfordi cipőjű, álmodozó, vágyakozó vidéki lány és a szakadt alsónadrágos ügyetlen biztonsági őr. Naponta megyünk el az utcán ilyen emberek mellett, és alaposabb elemzés nélkül is rögtön megállapítjuk, hogy született vesztesek.De most ők a főszereplők, és végre figyelünk rájuk. Modern mese ez. Érzelmes és ironikus történet, ma, kétezerben, Budapesten.A csábításról, a rossz döntésekről szól ez a film és egy olyan világról, melyben a dolgok elcsúsztak a helyükről. Mit tanulhat egy fiatalember abban a környezetben, ahová nem való, ahová csak hamis álmai vagy mások csábítása vitte?Megőrizhető-e a belső harmónia egy idegen környezetben, ahol nem élhetünk a saját értékeink szerint?

A Vajkay család dédelgetett lánya, Pacsirta néhány napra közeli rokonokhoz utazik. A család csak ekkor döbben rá, hogy Pacsirta árnyékba beborítja mindennapjaikat. Ahogy az első napok telnek, szinte minden élettel telik meg, míg az apa és az anya kénytelenek belátni, hogy sorsuk kilátástalanná vált, és hogy az élet is sokkal szebb lenne pártában maradt lányuk nélkül. Kosztolányi Dezső azonos című klasszikus regénye elevenedik meg Paczolay Béla rendezésében, amely nem csupán magával ragadja a nézőt izgalmas képi világával, hanem új értelmezést is nyújt a magyar irodalom egyik fontos művének.

Milán még csak 18 éves, amikor a nyughatatlan srác részt vesz osztálytársaival egy nyári táborban, ahol rövidesen egy szerelmi háromszögbe bonyolódik Annával és Danival. A három fiatal maga mögött hagyja a nagyobb társaságot, hogy a saját útjukat járják. Az események akkor vesznek váratlan fordulatot, amikor az osztály egy év múlva visszatér erre a helyszínre, immár Milán nélkül. A fiú időközben ugyanis végzett magával. Az emléke fájó pontként maradt ott mindannyiukban, így együtt próbálják meg felidézni a történteket. Mindenki csak arra tud gondolni, vajon elkerülhető volt-e mindez, és hogy közösen fel tudják-e majd dolgozni a történteket. Kárpáti György Mór második nagyjátékfilmes rendezése egy felkavaró és drámai alkotás, amelynek főszerepeiben Krisztik Csaba, Brezovszky Dániel György, Erika Tankó, Ágoston Liber, Gálhidy Gizella és Rea Albert láthatók.

A tévéfilm 1864-ben, a franciaországi Lyonban játszódik. Hector Berlioz romantikus zeneszerző szerelmi történetén keresztül arra világít rá, hogy vannak, akik még életük alkonyán sem mondanak le vágyaikról. A főszereplő egy utolsó romantikus lépésre készül: megszöktetné gyerekkori szerelmét, a már nagymamakorú, tisztes kispolgári életet élő Estellát. A cselekmény időtlen kérdést vet fel: létezik-e örök szerelem, és ha igen, érdemes-e mindent kockára tenni érte.

A Free Entry egy kalandos utazás a felnőttkorba, egy nyári ifjúsági dráma, amelynek története Betty és „V” vad, ámde bizonytalan kapcsolata körül forog. A két 16 éves lány különböző módon teszi meg a lépéseket az önállóság felé, és mindketten megtapasztalják barátságuk fontosságát.

A lebontásra ítélt Tűzoltó utcai bérház szomszédságában éjszaka is dolgoznak, házat bontanak. A dübörgő gépek zaja, a romhalmaz a 25-ös számú ház lakói számára, akik együtt élték át a múltat, háborút, nélkülözést, üldöztetést, nyugtalan álmúvá teszi a fülledt, nyári éjszakát. A közösen átélt események eltéphetetlen köteléket jelentenek a ház lakói számára.

Egy kiégett humorista, akinek menedzsere, próbálja meg egyengetni az útját. Azonban nincs egyszerű dolguk, ugyanis színre lép egy fiatal trónkövetelő (Kiss Ádám), aki csakhamar nagy népszerűségre tesz szert a fiatalabbak körében. 

A második világháborúban közel százezer magyar katona harcolt a keleti fronton. A megszállt Szovjetunió területén járunk, ahol magyar alakulatok eldugott kis falvakban kutatnak az orosz partizánok után.  Mindezt egy magyar katona szemszögéből élhetjük át, aki hatalmas nehézségekkel néz szembe, miután parancsnoka meghal az egyik küldetésük során. Nagy Dénes legújabb filmje élesen metsző képet ad a második világháború legkegyetlenebb pillanatairól. A Závada Pál azonos című regénye nyomán készült Természetes fény főbb szerepeiben Szabó Ferenc, Bajkó László, Garbacz Tamás, Franczia Gyula, Stuhl Erno, Szilágyi Gyula és Mareks Lapeskis láthatóak.

Naftali (Adorjáni Bálint), a tanult, fiatal cigányember a telepieket tanítja. Nyáron ráérő idejében sok időt tölt a telepen, ahol szerelmi kalandba bonyolódik, pedig otthon szép felesége és gyerek is várja. Egy halotti tor után a régi szokásokról beszélgetnek, amikor felmerül a téglaégetés lehetősége. Naftali építkezni akar, ezért összefogja a cigányokat és elindul a munka. A nyereséges kezdeményezésre hamar ráül a veszteséges tsz, és a párttitkár megkaparintja a cigányok egyetlen megélhetését... Vitézy László filmje Lakatos Menyhért önéletrajzi ihletésű művei alapján készült, megtörtént eseményeket dolgoz fel a cigányság legszegényebb rétegének mindennapjaiból.

Egy független társulat két szereplővel szeretné színte vinni Csehov Három nővérét.

Totális csődben van a külvárosi iskola. Mikor minden remény összedől, Makkosi (Mucsi Zoltán), a kiábrándító helyzetbe beletörődő pedagógus és Annamari (Pikali Gerda), a csinos franciatanárnő, kissé kapatosan a szentendrei kaszinóban köt ki. Meglepve tapasztalják, hogy Makkosi előre meg tudja mondani a rulett nyerőszámait. A matektanárt nem hagyja nyugodni a dolog és amikor szerelme is veszni látszik, mindent egy lapra tesz fel: megmenteni az életét, szerelmét és az iskolát. Őrült terve, hogy a Monte Carló-i kaszinóban sokszorozzák meg az iskola kevés pénzét.

Riminyák, a poroszos elveket valló tanár úr vezetésével kísérleti osztályt nyitottak Kukucs város iskolájában. A diákok nehezen tűrik meg a férfit, a leleményes Szinyák pedig eltéríti az iskolabuszt, és az egész osztály beköltözik az erdőben üresen álló orosz laktanyába. Hamarosan kiderül, hogy társaságuk is akad Igor, az itt maradt orosz katona személyében. Igor átveszi a parancsnokságot, és kemény kiképzésnek veti alá a fiatalokat, akik most már visszasírnák Riminyákot.

A Zenith egy földalatti börtönben élő csoport történetét meséli el. Egy éjszaka a rabok megragadják a lehetőséget, hogy megszökjenek az ismeretlenbe. Egy misztikus lény erejét kihasználva az egyik rab a csoport vezetőjévé válik, ám a hatalom ízét kifejlesztve despotává válik. A disztópikus sci-fi film kizárólag a tánc jellemzőit használja – szavak helyett erőteljes mozdulatokkal meséli el a történetet.

A Csiky Gergely Színház 2019-ben bemutatott nagy sikerű darabja. A történet az úgynevezett siratómenyegző népi szokást eleveníti fel, amely során a hajadonon elhunyt lányokat feleségül adták a halálhoz. Egy ilyen ünnepségen járunk, amely során egy család életét is megismerhetjük.

Károly és Zsolt azóta ismerik egymást, amióta az eszüket tudják, és egyszerre voltak a legszorosabb barátok, ádáz riválisok és esküdt ellenségek. Egymás életének szerves részei voltak mindig is, osztoztak minden szomorú és vidám pillanatban. Miután befejezték az egyetemet és belevágtak a nagybetűs életben, fokozatosan eltávolodtak egymástól. Útjaik éveken keresztül nem keresztezték egymást, mígnem egy nap a munkanélküli és reményvesztett Zsolt megjelenik az éppen életközépi válságon áteső Károly ajtajában. A váratlan látogatás emlékek, érzelmek és megoldatlan konfliktusok örvényét kavarja fel. A találkozás olyan események láncolatát indítja el, amelyek nemcsak Károly és Zsolt, hanem mindazok számára is súlyos következményekkel járhatnak, akiket szeretnek.

Gera kitört a nyomorból, sikeres festő lett. Miután elégette festményeit, visszatér a cigánytelepre ahonnan származik. Szeretne javítani a cigányság helyzetén, de senki sem fogadja el megmentőjének, nem értik meg. Végül egy kislány halotti torán elszabadul a pokol.

A film a történelmi kronológiáját tekintve a Magyar Tanácsköztársaság bukásával kezdődik és Horthy Miklós budapesti bevonulásával végződik, a Román megszállás időszakára koncentrálva. A korszakból rengeteg emlékirat és dokumentum maradt fent, és a film ennek a vészterhes korszaknak az összegzésére tesz kísérletet.