Legjobb filmek a Filmio-n

A történet 1849. október 5-én és 6-án játszódik Aradon. Haynau tábornok a magyar szabadságharc vezetőinek kivégzésére készül. Nem várt vendég érkezik, Sternberg császári tanácsos, aki a császár írásos parancsa alapján Török Ignác elítélt szabadságát követeli. Vele utazik felesége, Charlotte, aki húsz évvel ezelőtt a magyar tábornok szerelme volt, tőle született leányát a kor szokása szerint nevelőintézetbe adta. Rozália azóta már 19 éves, gyönyörű hajadon, aki szintén Aradon tartózkodik. A házaspár, Török Ignác valamint Rozália nem is sejti, hogy Haynaunak sötét terve van velük. Nemcsak Török Ignác életét, de önbecsülését, a császári tanácsos és felesége valamint Rozália jövendő boldogságát akarja porrá zúzni kegyetlen játékával. Haynau megszervezi, hogy Sternberg jelenlétében a lány találkozzon soha nem látott anyjával, s apjával, majd Török Ignácra bízza a döntést, akar-e élni a császári kegyelemmel?

Bocskai István megbízza a szabad magyar hajdúkat, hogy egy marhagulyát hajtsanak keresztül a három részre szakadt országon át a dalmát tengerpartra, mert az állatok árából fegyvereket vásárolhatnának az osztrákok elleni függetlenségi harchoz. A hosszú út során pusztai rablók, törökök kerülnek szembe velük, majd végül egy nagyobb osztrák csapat is...

Egy snowboardos, akinek karrierje tönkrement egy sérülés miattt, találkozik egy elszánt zongoristával, aki arra ösztönzi, hogy folytassa olimpiai álmait.

Egy család három generációját ismerhetjük meg a második világháborútól a modern Berlin megépüléséig. Életük mintha egy helyben toporogna, ahogy képtelenek feldolgozni traumáikat. Az Evolúcuó Mundruczó Kornél nyolcadik nagyjátékfilmje, amely ismét egy lélektanilag mélly és lebilincselő dráma. A rendező a forgatókönyvet Wéber Katával közösen írta, akivel korábban az Oscar-díjra jelölt Pieces of a Woman című alkotáson is dolgoztak. A film főszerepeiben Monori Lili, Láng Annamária, Padmé Hamdemir és Goya Rego láthatóak. Az Evolúció 2021. november végén érkezik a hazai mozikba a MoziNet jóvoltából.

Péter, miután egy dokumentumfilmben felismerni véli édesapját, aki a hetvenes években disszidált az Egyesült Államokba, kutatni kezd a férfi után. Megérkezve az államokban rövidesen egy nyomra is bukkan, amely egészen elvezeti őt a célig. A találkozás apjával pedig temérdek élményt és tanulságot tartogat a számára, és úgy tűnik, hogy a gondolkodásmódjára is nagy hatással lesz. (Vertigo Media)

Lord Harding megment egy örököst az öngyilkosságtól, és maga mellé veszi. A lord és Harry Kernett különös egyezséget köt: mivel Harding hatalmas adósságot halmozott fel, a férfi életbiztosítást köt Kernett életére, aki megígéri, hogy egy év múlva távozik az élők sorából. 

Pálfai Károly filmje egy célvesztett ökölvívó és egy gyermekotthonban felnőtt lány bonyolult kapcsolatáról szól. Patrik kudarcként éli meg a sporteredményeit és a nőkkel való kapcsolatát, míg egy nap Dzseni berobban az életébe. Hiába mások intelme, ő vakon szalad egy újabb K.O.-ba. Kiderül, hogy a lány szex-influencer, kapcsolatuk pedig hamar összeomlik. A siker lehetősége és a pénztelenség azonban morális kérdéseket vet fel, és sorsdöntő lépésre készteti Patrikot…

1956-ban Laci és Józsi kalandos útra indulnak, és egy véletlen során Egyiptomban kötnek ki, ahonnan megszöknek. Szeretnének eljutni Kairóba, a magyar nagykövetségre, hogy hazajussanak, de egy nagy forgatagban elveszítik egymást.

A Jupiter holdja a hitről, a megváltódásról, a csoda lehetőségéről szól, egy különös barátság történetén keresztül. Egy menekülő fiút, Aryant (Jéger Zsombor), meglőnek a határon. Csodálatos módon levitálni kezd. A menekülttábor racionális, meghasonlott orvosa, Dr. Stern (Merab Ninidze) kimenekíti őt, mert üzletet lát a fiú különös képességében. Útlevelet ígér neki. A fiú rááll a kétes szövetségre. A csodával való találkozás azonban felbolygatja az orvos életét. Új válaszokat kell találnia mindenre amiben eddig hitt. A különleges látványvilágú, izgalmas film nemzetközi koprodukcióban jött létre: a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál beválogatta hivatalos versenyprogramjába. (Intercom)

Az első magyarországi dramatizált rövidfilm, melyből mindössze fotók maradtak fenn.

A Free Entry egy kalandos utazás a felnőttkorba, egy nyári ifjúsági dráma, amelynek története Betty és „V” vad, ámde bizonytalan kapcsolata körül forog. A két 16 éves lány különböző módon teszi meg a lépéseket az önállóság felé, és mindketten megtapasztalják barátságuk fontosságát.

A történtek hetvenedik évfordulóján túl is számos okból kifolyólag időszerű elevenen tartanunk a holokausztról és Raoul Wallenbergről való beszédet... Filmünk igyekszik megrajzolni a hősiesség pillanatai előtti Raoul Wallenberget. A korán árvaságra jutott gyermeket, aki az egyik legtehetősebb svéd család sarjaként a polgári világban sosem tudott érvényesülni. Megismerhetjük azt a korszakát Európának és Magyarországnak, mely a II. világháborúhoz vezetett. A férfit, aki az események furcsa összjátéka folytán egy magyar zsidónál kapott állást, s került elszakíthatatlan, életre szóló kapcsolatba a zsidósággal.

Fekete István klasszikusa alapján újra megelevenedik a Tüskevár, amely kicsit és nagyot egyaránt kalandra csábít. Ki ne emlékeznek Matulára, a berek nagy tanítómesterére, a két kamaszra, Tutajosra és Bütyökre, akik egy felejthetetlen nyár során igazi emberré váltak. Évek teltek el, most azonban ismét itt egy új nyár.

A vasút megérkezése szülővárosukba gyökeres változást hoz Marika, a fiatal és vonzó vidéki lány és családja, a virágzó textilüzlet, a Fehér Páva tulajdonosainak életében. Ez a fejlődés egy modern korszak ígéretét hirdeti. A vonatot két férfi kíséri, akik belépnek Marika életébe: a pragmatikus stratégiai mérnök, a haladás jelképe, és a romantikus, de házas báró, aki egy letűnt korszakot képvisel. Miközben a közelgő modernitás veszélyezteti családja megélhetését, Marika sorsdöntő döntés előtt áll. Végül választott útja szembemegy a várakozásokkal, és mindenkit meglep.

Ismeretlenek hatolnak be a gnieznói székesegyházba, és ellopják a lengyel kereszténység alapítójának, Szent Adalbertnek a hamvait tartalmazó életnagyságú ezüst ereklyetartó szobrot. Az ügyet a tapasztalatlan nyomozó, Andrzej Baran oldja meg, akinek felesége neves nemzetközi művészettörténész. Andrzej tisztában van vele, hogy a közvélemény feszült a két évvel ezelőtti, kommunistaellenes Jerzy Popiełuszko atya politikai gyilkossága miatt, és egy újabb egyházellenes bűncselekmény fokozza a feszültséget. Ahogy Andrzej belemerül a nagyra törő nyomozásba, azon kezd el gondolkodni, hogy a lopás mögött talán egy hazai összeesküvés áll. A valós események által inspirált, feszült retró krimi hiteles helyszíneivel, szereplőivel és hangulatával pontosan ábrázolja az 1980-as évek Lengyelországát. A történetnek van egy finom misztikus vonása és vallási tartalma. A sikeres filmjeiről és sorozatairól ismert Sebastian Buttny rendezi és írja a filmet. „A Szent” főszereplői Mateusz Kościukiewicz, Lena Góra, Dobromir Dymecki és Leszek Lichota, a film magyar koprodukcióban készült. A zeneszerző Pejtsik Péter (After Crying).

A film főhőse négy fiatal. Az egyik pár a mai világban otthonosan mozgó dekoratív, a minél gyorsabb meggazdagodásra törekvő, drága kocsival, drága ruhákban járó fiú és lány. A másik a bumfordi cipőjű, álmodozó, vágyakozó vidéki lány és a szakadt alsónadrágos ügyetlen biztonsági őr. Naponta megyünk el az utcán ilyen emberek mellett, és alaposabb elemzés nélkül is rögtön megállapítjuk, hogy született vesztesek.De most ők a főszereplők, és végre figyelünk rájuk. Modern mese ez. Érzelmes és ironikus történet, ma, kétezerben, Budapesten.A csábításról, a rossz döntésekről szól ez a film és egy olyan világról, melyben a dolgok elcsúsztak a helyükről. Mit tanulhat egy fiatalember abban a környezetben, ahová nem való, ahová csak hamis álmai vagy mások csábítása vitte?Megőrizhető-e a belső harmónia egy idegen környezetben, ahol nem élhetünk a saját értékeink szerint?

A Vajkay család dédelgetett lánya, Pacsirta néhány napra közeli rokonokhoz utazik. A család csak ekkor döbben rá, hogy Pacsirta árnyékba beborítja mindennapjaikat. Ahogy az első napok telnek, szinte minden élettel telik meg, míg az apa és az anya kénytelenek belátni, hogy sorsuk kilátástalanná vált, és hogy az élet is sokkal szebb lenne pártában maradt lányuk nélkül. Kosztolányi Dezső azonos című klasszikus regénye elevenedik meg Paczolay Béla rendezésében, amely nem csupán magával ragadja a nézőt izgalmas képi világával, hanem új értelmezést is nyújt a magyar irodalom egyik fontos művének.

Egy független társulat két szereplővel szeretné színte vinni Csehov Három nővérét.

A csapásoknak azonban nincs vége. Ismeretlen feladótól pozitív terhességi tesztet kap. Egyetlen napja van arra, hogy megszerezze a pénzt, és kiderítse, ki a gyermeke anyja.

Nyolc nő és egy férfi... A negyvenes évei végén járó művész élete legmélyebb magán- és egzisztenciális válságán megy keresztül, nagy gonddal és sok energiával épített világa összeomlik. Évek óta titkolt poligámiája miatt nem tud tükörbe nézni, kora ellenére sem tud felnőni és egyetlen nőhöz ragaszkodni, bár néha próbálja azt a benyomást kelteni, hogy képes felelősségteljes életet élni. Alternatív utak keresésével igyekszik kielégíteni szabadság iránti vágyát. Egy idő után azonban lehetetlennek tűnik lépést tartani bonyolult kapcsolatrendszerével. A főszereplő eltűnik a párhuzamos kapcsolatok és a kaotikus hazugságok labirintusában, majd úgy dönt, megküzd belső démonaival és olyat tesz, amit eddig még soha: őszinte lesz. A nők az összes csalódottságukat és bánatukat rázúdítják, majd feltárják az egész világnak, mit gondolnak a férfiakról. Az alkotás kőkemény csapást mér a nézőre, miközben megrajzolja neki az emberi kapcsolatok végtelen bonyolultságát, az önzés és a szeretet patikamérlegen kimért mibenlétét. Szerethet egy férfi őszintén több nőt egyszerre? Felhatalmaz-e a bűnök alól a feltétel nélküli őszinteség? A nők, akik eddig szerették és felnéztek a főszereplőre, hirtelen ajtót mutatnak neki. Hogyan lehet így, két szék közt a földre esve újra megtalálni az élet értelmét? Újjá tudunk születni vagy ennyi volt?  

A lebontásra ítélt Tűzoltó utcai bérház szomszédságában éjszaka is dolgoznak, házat bontanak. A dübörgő gépek zaja, a romhalmaz a 25-ös számú ház lakói számára, akik együtt élték át a múltat, háborút, nélkülözést, üldöztetést, nyugtalan álmúvá teszi a fülledt, nyári éjszakát. A közösen átélt események eltéphetetlen köteléket jelentenek a ház lakói számára.

Egy kiégett humorista, akinek menedzsere, próbálja meg egyengetni az útját. Azonban nincs egyszerű dolguk, ugyanis színre lép egy fiatal trónkövetelő (Kiss Ádám), aki csakhamar nagy népszerűségre tesz szert a fiatalabbak körében. 

A második világháborúban közel százezer magyar katona harcolt a keleti fronton. A megszállt Szovjetunió területén járunk, ahol magyar alakulatok eldugott kis falvakban kutatnak az orosz partizánok után.  Mindezt egy magyar katona szemszögéből élhetjük át, aki hatalmas nehézségekkel néz szembe, miután parancsnoka meghal az egyik küldetésük során. Nagy Dénes legújabb filmje élesen metsző képet ad a második világháború legkegyetlenebb pillanatairól. A Závada Pál azonos című regénye nyomán készült Természetes fény főbb szerepeiben Szabó Ferenc, Bajkó László, Garbacz Tamás, Franczia Gyula, Stuhl Erno, Szilágyi Gyula és Mareks Lapeskis láthatóak.

Riminyák, a poroszos elveket valló tanár úr vezetésével kísérleti osztályt nyitottak Kukucs város iskolájában. A diákok nehezen tűrik meg a férfit, a leleményes Szinyák pedig eltéríti az iskolabuszt, és az egész osztály beköltözik az erdőben üresen álló orosz laktanyába. Hamarosan kiderül, hogy társaságuk is akad Igor, az itt maradt orosz katona személyében. Igor átveszi a parancsnokságot, és kemény kiképzésnek veti alá a fiatalokat, akik most már visszasírnák Riminyákot.

Totális csődben van a külvárosi iskola. Mikor minden remény összedől, Makkosi (Mucsi Zoltán), a kiábrándító helyzetbe beletörődő pedagógus és Annamari (Pikali Gerda), a csinos franciatanárnő, kissé kapatosan a szentendrei kaszinóban köt ki. Meglepve tapasztalják, hogy Makkosi előre meg tudja mondani a rulett nyerőszámait. A matektanárt nem hagyja nyugodni a dolog és amikor szerelme is veszni látszik, mindent egy lapra tesz fel: megmenteni az életét, szerelmét és az iskolát. Őrült terve, hogy a Monte Carló-i kaszinóban sokszorozzák meg az iskola kevés pénzét.

Egy fiatal és hiú színésznek mindene megvan, mégis képtelen a kötődésre, egy nap azonban rátalál a szerelem. Még mielőtt azonban bármilyen komoly kapcsolat kialakulhatna közte és a fiatal doktornő között, önmagukat kell legyőzniük. Minden sejtjükkel kívánják egymást, így nagy valószínűséggel semmi nagy baj nem történhet...

A Csiky Gergely Színház 2019-ben bemutatott nagy sikerű darabja. A történet az úgynevezett siratómenyegző népi szokást eleveníti fel, amely során a hajadonon elhunyt lányokat feleségül adták a halálhoz. Egy ilyen ünnepségen járunk, amely során egy család életét is megismerhetjük.

Károly és Zsolt azóta ismerik egymást, amióta az eszüket tudják, és egyszerre voltak a legszorosabb barátok, ádáz riválisok és esküdt ellenségek. Egymás életének szerves részei voltak mindig is, osztoztak minden szomorú és vidám pillanatban. Miután befejezték az egyetemet és belevágtak a nagybetűs életben, fokozatosan eltávolodtak egymástól. Útjaik éveken keresztül nem keresztezték egymást, mígnem egy nap a munkanélküli és reményvesztett Zsolt megjelenik az éppen életközépi válságon áteső Károly ajtajában. A váratlan látogatás emlékek, érzelmek és megoldatlan konfliktusok örvényét kavarja fel. A találkozás olyan események láncolatát indítja el, amelyek nemcsak Károly és Zsolt, hanem mindazok számára is súlyos következményekkel járhatnak, akiket szeretnek.

Pjotr, a Budapestről elszármazott lengyel fiú gyermekkora óta megszállottja a könyveknek, különösen egynek. A zsidó legenda szerint ez a könyv - az Ezüstkorona - képes feltámasztani a holtakat.Éppen ezzel a könyvvel a hóna alatt érkezik meg Eszter, a pesti diáklány, hogy egy krakkói rabbi sírkövét restaurálja.Kezdetét veszi a végtelennek tűnő bonyodalom, melyet úgy tűnik egy ősi zsidó pörgettyűjáték mozgat: a trenderli. E körül forog idősek és fiatalok sorsa, ez idézi meg Pjotr halott nagymamáját és erről a titokzatos játékról mesél a Csodarabbi is, aki a semmiből bukkan elő...

Az 1960-as években játszódó történet főhőse, a tíz éves Tihuka szegényes körülmények között él édesanyjával és nevelőapjával. Születésnapja alkalmából édesanyja látogatóba viszi ismeretlen édesapja családjához. Zuhog a hó, amikor kiöltözött édesanyjával megérkezik a vízivárosi apai nagyszülőkhöz. A drága bútorokkal, értékes tárgyakkal telezsúfolt házban úgy fogadják, mint egy bujdosásból visszatért kis herceget. Miközben mindenki Tihukát ünnepli, sorra érkeznek a látogatók, a kor jellegzetes karakterei. A vidám, olykor harsány hangulat néha elkomorodik, viták, leszámolások, sértődések és kibékülések követik egymást. A nagy kavargásban lassan mindenki megfeledkezik Tihukáról, aki közben felfedezi a házat. Apa és fia a hóborította udvaron ismerkedik össze, ahol kiderül a meghívás oka: itt egyszer minden Tihukáé lesz, mert ő az egyetlen örökös.