Legjobb filmek a Filmio-n

Fekete István klasszikusa alapján újra megelevenedik a Tüskevár, amely kicsit és nagyot egyaránt kalandra csábít. Ki ne emlékeznek Matulára, a berek nagy tanítómesterére, a két kamaszra, Tutajosra és Bütyökre, akik egy felejthetetlen nyár során igazi emberré váltak. Évek teltek el, most azonban ismét itt egy új nyár.

Egy snowboardos, akinek karrierje tönkrement egy sérülés miattt, találkozik egy elszánt zongoristával, aki arra ösztönzi, hogy folytassa olimpiai álmait.

Egy független társulat két szereplővel szeretné színte vinni Csehov Három nővérét.

Két fiú, akik Holmes-nak és Watsonnak hívják egymást életük kalandjára készül. Egy kis vidéki városban járunk, ahol furcsa dolgok történnek, de a felnőttek nem vesznek róla tudomást. Egyre több gyerek tűnik el rejtélyes körülmények között, majd bukkan fel újra. Csakhogy a visszatérésük után már nem ugyanolyanok, mint előtte. Watson nyomozni kezd, de nem jut túl messzire, ekkor azonban feltűnik Holmes, hogy segítsen barátjának.   

A film főhőse négy fiatal. Az egyik pár a mai világban otthonosan mozgó dekoratív, a minél gyorsabb meggazdagodásra törekvő, drága kocsival, drága ruhákban járó fiú és lány. A másik a bumfordi cipőjű, álmodozó, vágyakozó vidéki lány és a szakadt alsónadrágos ügyetlen biztonsági őr. Naponta megyünk el az utcán ilyen emberek mellett, és alaposabb elemzés nélkül is rögtön megállapítjuk, hogy született vesztesek.De most ők a főszereplők, és végre figyelünk rájuk. Modern mese ez. Érzelmes és ironikus történet, ma, kétezerben, Budapesten.A csábításról, a rossz döntésekről szól ez a film és egy olyan világról, melyben a dolgok elcsúsztak a helyükről. Mit tanulhat egy fiatalember abban a környezetben, ahová nem való, ahová csak hamis álmai vagy mások csábítása vitte?Megőrizhető-e a belső harmónia egy idegen környezetben, ahol nem élhetünk a saját értékeink szerint?

A történtek hetvenedik évfordulóján túl is számos okból kifolyólag időszerű elevenen tartanunk a holokausztról és Raoul Wallenbergről való beszédet... Filmünk igyekszik megrajzolni a hősiesség pillanatai előtti Raoul Wallenberget. A korán árvaságra jutott gyermeket, aki az egyik legtehetősebb svéd család sarjaként a polgári világban sosem tudott érvényesülni. Megismerhetjük azt a korszakát Európának és Magyarországnak, mely a II. világháborúhoz vezetett. A férfit, aki az események furcsa összjátéka folytán egy magyar zsidónál kapott állást, s került elszakíthatatlan, életre szóló kapcsolatba a zsidósággal.

A Vajkay család dédelgetett lánya, Pacsirta néhány napra közeli rokonokhoz utazik. A család csak ekkor döbben rá, hogy Pacsirta árnyékba beborítja mindennapjaikat. Ahogy az első napok telnek, szinte minden élettel telik meg, míg az apa és az anya kénytelenek belátni, hogy sorsuk kilátástalanná vált, és hogy az élet is sokkal szebb lenne pártában maradt lányuk nélkül. Kosztolányi Dezső azonos című klasszikus regénye elevenedik meg Paczolay Béla rendezésében, amely nem csupán magával ragadja a nézőt izgalmas képi világával, hanem új értelmezést is nyújt a magyar irodalom egyik fontos művének.

A film egy iskolás kisfiúról szól, aki csupa szépet ír az édesanyjáról egy anyák-napi versenyre. Az igazság viszont az, hogy az anya rosszul bánik a fiúval, egész nap iszik és testileg, valamint lelkileg is bántalmazza őt...

Halálának éjszakáján, 1860. április 8-án, Széchenyi István grófot egy furcsa látogató keresi fel Döblingben.

A Free Entry egy kalandos utazás a felnőttkorba, egy nyári ifjúsági dráma, amelynek története Betty és „V” vad, ámde bizonytalan kapcsolata körül forog. A két 16 éves lány különböző módon teszi meg a lépéseket az önállóság felé, és mindketten megtapasztalják barátságuk fontosságát.

A film a történelmi kronológiáját tekintve a Magyar Tanácsköztársaság bukásával kezdődik és Horthy Miklós budapesti bevonulásával végződik, a Román megszállás időszakára koncentrálva. A korszakból rengeteg emlékirat és dokumentum maradt fent, és a film ennek a vészterhes korszaknak az összegzésére tesz kísérletet.

Egy kiégett humorista, akinek menedzsere, próbálja meg egyengetni az útját. Azonban nincs egyszerű dolguk, ugyanis színre lép egy fiatal trónkövetelő (Kiss Ádám), aki csakhamar nagy népszerűségre tesz szert a fiatalabbak körében. 

Az 1960-as években játszódó történet főhőse, a tíz éves Tihuka szegényes körülmények között él édesanyjával és nevelőapjával. Születésnapja alkalmából édesanyja látogatóba viszi ismeretlen édesapja családjához. Zuhog a hó, amikor kiöltözött édesanyjával megérkezik a vízivárosi apai nagyszülőkhöz. A drága bútorokkal, értékes tárgyakkal telezsúfolt házban úgy fogadják, mint egy bujdosásból visszatért kis herceget. Miközben mindenki Tihukát ünnepli, sorra érkeznek a látogatók, a kor jellegzetes karakterei. A vidám, olykor harsány hangulat néha elkomorodik, viták, leszámolások, sértődések és kibékülések követik egymást. A nagy kavargásban lassan mindenki megfeledkezik Tihukáról, aki közben felfedezi a házat. Apa és fia a hóborította udvaron ismerkedik össze, ahol kiderül a meghívás oka: itt egyszer minden Tihukáé lesz, mert ő az egyetlen örökös.

Négy tinédzser, Tokió, Peti, Ádám és Eszter egy puszta közepén ébrednek fel lerobbant autójukban. Bár számításaik szerint reggel van, mégis sötétség veszi őket körül, mintha nem kelt volna fel a Nap. Rövidesen rájönnek, hogy egy hatalmas, sötét "aura" borul rájuk, amely nem engedi át a fényt, és elzárja őket a külvilágtól.

Riminyák, a poroszos elveket valló tanár úr vezetésével kísérleti osztályt nyitottak Kukucs város iskolájában. A diákok nehezen tűrik meg a férfit, a leleményes Szinyák pedig eltéríti az iskolabuszt, és az egész osztály beköltözik az erdőben üresen álló orosz laktanyába. Hamarosan kiderül, hogy társaságuk is akad Igor, az itt maradt orosz katona személyében. Igor átveszi a parancsnokságot, és kemény kiképzésnek veti alá a fiatalokat, akik most már visszasírnák Riminyákot.

A második világháborúban közel százezer magyar katona harcolt a keleti fronton. A megszállt Szovjetunió területén járunk, ahol magyar alakulatok eldugott kis falvakban kutatnak az orosz partizánok után.  Mindezt egy magyar katona szemszögéből élhetjük át, aki hatalmas nehézségekkel néz szembe, miután parancsnoka meghal az egyik küldetésük során. Nagy Dénes legújabb filmje élesen metsző képet ad a második világháború legkegyetlenebb pillanatairól. A Závada Pál azonos című regénye nyomán készült Természetes fény főbb szerepeiben Szabó Ferenc, Bajkó László, Garbacz Tamás, Franczia Gyula, Stuhl Erno, Szilágyi Gyula és Mareks Lapeskis láthatóak.

A Csiky Gergely Színház 2019-ben bemutatott nagy sikerű darabja. A történet az úgynevezett siratómenyegző népi szokást eleveníti fel, amely során a hajadonon elhunyt lányokat feleségül adták a halálhoz. Egy ilyen ünnepségen járunk, amely során egy család életét is megismerhetjük.

Károly és Zsolt azóta ismerik egymást, amióta az eszüket tudják, és egyszerre voltak a legszorosabb barátok, ádáz riválisok és esküdt ellenségek. Egymás életének szerves részei voltak mindig is, osztoztak minden szomorú és vidám pillanatban. Miután befejezték az egyetemet és belevágtak a nagybetűs életben, fokozatosan eltávolodtak egymástól. Útjaik éveken keresztül nem keresztezték egymást, mígnem egy nap a munkanélküli és reményvesztett Zsolt megjelenik az éppen életközépi válságon áteső Károly ajtajában. A váratlan látogatás emlékek, érzelmek és megoldatlan konfliktusok örvényét kavarja fel. A találkozás olyan események láncolatát indítja el, amelyek nemcsak Károly és Zsolt, hanem mindazok számára is súlyos következményekkel járhatnak, akiket szeretnek.

Totális csődben van a külvárosi iskola. Mikor minden remény összedől, Makkosi (Mucsi Zoltán), a kiábrándító helyzetbe beletörődő pedagógus és Annamari (Pikali Gerda), a csinos franciatanárnő, kissé kapatosan a szentendrei kaszinóban köt ki. Meglepve tapasztalják, hogy Makkosi előre meg tudja mondani a rulett nyerőszámait. A matektanárt nem hagyja nyugodni a dolog és amikor szerelme is veszni látszik, mindent egy lapra tesz fel: megmenteni az életét, szerelmét és az iskolát. Őrült terve, hogy a Monte Carló-i kaszinóban sokszorozzák meg az iskola kevés pénzét.

Egy fiatal és hiú színésznek mindene megvan, mégis képtelen a kötődésre, egy nap azonban rátalál a szerelem. Még mielőtt azonban bármilyen komoly kapcsolat kialakulhatna közte és a fiatal doktornő között, önmagukat kell legyőzniük. Minden sejtjükkel kívánják egymást, így nagy valószínűséggel semmi nagy baj nem történhet...

Ismeretlenek hatolnak be a gnieznói székesegyházba, és ellopják a lengyel kereszténység alapítójának, Szent Adalbertnek a hamvait tartalmazó életnagyságú ezüst ereklyetartó szobrot. Az ügyet a tapasztalatlan nyomozó, Andrzej Baran oldja meg, akinek felesége neves nemzetközi művészettörténész. Andrzej tisztában van vele, hogy a közvélemény feszült a két évvel ezelőtti, kommunistaellenes Jerzy Popiełuszko atya politikai gyilkossága miatt, és egy újabb egyházellenes bűncselekmény fokozza a feszültséget. Ahogy Andrzej belemerül a nagyra törő nyomozásba, azon kezd el gondolkodni, hogy a lopás mögött talán egy hazai összeesküvés áll. A valós események által inspirált, feszült retró krimi hiteles helyszíneivel, szereplőivel és hangulatával pontosan ábrázolja az 1980-as évek Lengyelországát. A történetnek van egy finom misztikus vonása és vallási tartalma. A sikeres filmjeiről és sorozatairól ismert Sebastian Buttny rendezi és írja a filmet. „A Szent” főszereplői Mateusz Kościukiewicz, Lena Góra, Dobromir Dymecki és Leszek Lichota, a film magyar koprodukcióban készült. A zeneszerző Pejtsik Péter (After Crying).

A Zenith egy földalatti börtönben élő csoport történetét meséli el. Egy éjszaka a rabok megragadják a lehetőséget, hogy megszökjenek az ismeretlenbe. Egy misztikus lény erejét kihasználva az egyik rab a csoport vezetőjévé válik, ám a hatalom ízét kifejlesztve despotává válik. A disztópikus sci-fi film kizárólag a tánc jellemzőit használja – szavak helyett erőteljes mozdulatokkal meséli el a történetet.

Jancsi és felesége az igazi amerikai álomra vágynak. Jancsi apja harminc éve amerikai állampolgár, így egy napon felkerekednek, és átszelik az óceánt. Sajnos az országról csak annyit tudnak, amennyit a tévében láttak, angolul pár szót beszélnek. Mint kiderül, a nagypapa nem az igazi amerikai álmot éli, így Jancsiéknak önerőből kell megvalósítaniuk önmagukat.      

II. András király trónra kerülése kalandosnak bizonyult, majd munkához látott, hogy az ország ellenségeivel szemben döntő lépéseket tegyen. 1222-ben törvénycsomagot fogadott el, ami megváltoztatta a gazdaságpolitikát, és egyedülálló dokumentumként vonult be Európa történetébe.

Pjotr, a Budapestről elszármazott lengyel fiú gyermekkora óta megszállottja a könyveknek, különösen egynek. A zsidó legenda szerint ez a könyv - az Ezüstkorona - képes feltámasztani a holtakat.Éppen ezzel a könyvvel a hóna alatt érkezik meg Eszter, a pesti diáklány, hogy egy krakkói rabbi sírkövét restaurálja.Kezdetét veszi a végtelennek tűnő bonyodalom, melyet úgy tűnik egy ősi zsidó pörgettyűjáték mozgat: a trenderli. E körül forog idősek és fiatalok sorsa, ez idézi meg Pjotr halott nagymamáját és erről a titokzatos játékról mesél a Csodarabbi is, aki a semmiből bukkan elő...

A rajzfilm főszereplői a folyton csipkelődő Rómeó és Júlia, akiket egy napon eltalál a szerelem istenének nyila.    

A mesefilm egy különös világba repíti el a kis nézőket. Van egy aprócska völgy, valahol a világ közepén, melyen minden minden héten végigpöfög egy vonat. Más közlekedési eszköz nem jár errefelé. A völgyben van egy picike város. Itt élnek a kedves kis hoppik, akik komoly feladattal rendelkeznek: ők készítik elő az ünnepeket az egész világon.

Dargay Attila kisfilmje egy karikatúra-parabola az 1960-as évek végi Magyarországról és az új gazdasági mechanizmus után átszervezett államapparátus működéséről. A párhuzamos vágányokon dübörgő gőzmozdony utasai bármi áron meg akarják előzni a többi vágányon közlekedő vonatokat. Az önjelölt mozdonyvezetők, akiket az utasok közül választottak ki azonban tehetetlennek bizonyulnak, amíg a vonat külső segítséget nem kap.

- A bábosok a piacok és a standok rémálmai. Nem kérnek két kiló babot, inkább 200 kg-ból válogatnak szín és méret szerint. ”- írta a rendező, amikor 1975 októberében feltárta a film készítésének kulisszatitkait. Ez a ragyogóan kivitelezett animáció egy földönkívüli lény szempontjából tárja a nézők elé az eseményeket, aki tanúja annak, hogy a rendőrség brutálisan elnyomja a munkások sztrájkját. A Babfilm egy stop motion animáció Foky Ottó rendezésében, Nepp József forgatókönyvei alapján. A film 1978-ban bekerült a legjobb animációs rövidfilm Oscar-díjának rövidített listájára.