Legjobb filmek a Filmio-n

Ez az egyedülálló, 1990-ben készült film a közeljövőben játszódik, az évezred körül, amely már most az idő ködébe merült. Egy lepusztult városban a materialista Berlioz, Verő és Felhőcske, a meteorológus, a gyors meggazdagodás lehetőségein gondolkodik. Kevés idejük van, mert a város vezetése romba akarja dönteni a kerületet; ráadásul egy gyönyörű nő is belegabalyodik a terveikbe...

Pásztor Balázs filmrendező szeretne lenni, de apja letartóztatása miatt ez nem sikerül neki. Így földmérő lesz. Sok helyen megfordul, sok emberrel találkozik, köztük az ideköltöző görög házaspárral, Iliásszal és Irinivel. A téeszesítés idején akarnak létrehozni egy tanyaközpontot. A tanyasiak szerint Iliász csak szórakozik velük, míg Balázs megtapasztalja, hogy a rendszer miként bánik a cigányokkal.

Két fiú, akik Holmes-nak és Watsonnak hívják egymást életük kalandjára készül. Egy kis vidéki városban járunk, ahol furcsa dolgok történnek, de a felnőttek nem vesznek róla tudomást. Egyre több gyerek tűnik el rejtélyes körülmények között, majd bukkan fel újra. Csakhogy a visszatérésük után már nem ugyanolyanok, mint előtte. Watson nyomozni kezd, de nem jut túl messzire, ekkor azonban feltűnik Holmes, hogy segítsen barátjának.   

Bárhogy is éljük mindennapjainkat, figyeljük környezetünket, az idill bármikor megborulhat, és már nem lesz egyszerű eldönteni, mi is a valóság.

A szocialista korszak kultúrpolitikai céljaitól mi sem állhatott távolabb, mint mint az egyházi művészet. Mégis, még ebben az időszakban is elkészülhetett ez az alkotás a Balázs Béla Stúdióban. Tóth János operatőr remek képei kísérik Vujicsics Tihamér által szerzett zenét. A rendező, Ventilla István az 1960-as évektől az új generáció reménybeli tagja volt, bár itt, Magyarországon csak néhány rövidfilmet készített, mielőtt kivándorolt az Egyesült Államokba.

Kevesen vannak tisztában azzal, hogy Huszárik Elégiáját megelőzően is számors hasonló költői film készült a Balázs Béla Stúdióban Tóth János operatőr közreműködésével. Az Igézet rendezője Bácskai Lauró István, aki később nagy népszerűségre tett szert a filmjeivel.

1526 októberében a háborúban kimerült lovasok egy mocsaras patak partján felfedeznek egy sírdombot, mely egy holttest alatt. Kinek a teste lehet? A királyé vagy valaki másé? Vajon a fiatal uralkodó balesetben vagy merényletben halt meg? A film feldolgozza II. Lajos életét a születéséről, a neveltetésén és a koronázáson át az utolsó mohácsi órákig. 

1664 novemberében a vadászok megtörik a kursaneci őszi erdő csendes békéjét Zrínyi Miklós, az akkori Magyarország legjelentősebb alakjának vezetésével. Még nem is sejtik, milyen véget ér majd a vadászat... A filmből megismerhetjük Zrínyi életét, valamint a korabeli Magyarország zavaros politikai helyzetét, amikor az ország három részre szakadt, a fennmaradás pedig egy hajszálon múlt.

A történet főhőse egy jobb sorsra érdemes parasztfiú a 30-as években sikeres felvételt nyer az egyetemre, ahol a neves professzor,  Magyary Zoltán szárnyai alá kerül. Magyary és diákjai a társadalom fejlődését tűzték ki célul, és azon dolgoznak, hogy megreformálják a közigazgatást. A kormány, élén Teleki Pállal azonban cseppet sem lelkesedik a professzor eszméiért, akit azonban feltétel nélkül támogatnak a tanítványai. 

Mici, az énekesnő és második férje, Rozsnyai sorozatos véletlenek folytán tudják megnyitni mulatójukat a pesti Broadwayn. Az Arizona hamarosan a legfelkapottabb hely lesz a városban - mindaddig, amíg közbe nem szól a történelem...

Charles-Émile Reynaud kifejleszti az animációs film egyik ősét, de mivel nincs rá kereslet, az egészet a Szajnába dobja.

Ki lehet-e innen keveredni? Geometriai paradoxon és történelmi-politikai parabola egy budapesti lépcsőházban.

Hatalmas kataklizmaként bontakoznak ki előttünk az egyes jelenetszilánkok, amelyet Melis László repetitív zenéje kísér. Varga Csaba rendezése olyan elismeréseket tudhat magáénak, mint az 1986-os KODAK-díj.

Történetünkben egy halálraítélt utolsó perceit ismerhetjük meg.

Groteszk tájkép a szocializmus korszakának vidéki életéről.

Nemzeti ünnepeink lényegét kisiskolások próbálják meg összefoglalni, megérteni és sajt szavaikkal elmondani. Mindezt a felnőttektől hallott mesékből próbálják meg rekonstruálni, amellyel egyúttal a kibeszéletlenséggel szemben tartanak görbe tükröt.

Mari, a vidéki színésznő számára valahogy eddig sosem jött el a valódi siker. A nagy lehetőség egy filmgyári próbafelvétel képében ékrezik. A nő, bízva a sikerben, felutazik Budapestre, a vonatút során pedig alkohollal igyekszik erősíteni hitét és önbizalmát.

Egy kisember küzdelme, hogy beszálljon a hivatal liftjébe. Mivel sehogy sem jut dűlőre, kívülről kénytelen szemlélni az eseményeket. A film számos társadalmi kérdésre illetve történelmi eseményre reflektál. 

Andrássy Katinka élete során nagy változásokon ment keresztül. Károlyi Mihály feleségeként a monarchiát támogatta, viszont az évszázad viharai során megismerte a demokráciát, fasizmust és kommunizmust, amik erősen befolyásolták világnézetét.

Márkust teljesen véletlenül bezárja a felesége a lakásukba. Orsolya órákra távozik, ez idő alatt pedig a férfi révületbe esik, az emlékek és hangulatok megrohamozzák őt. Ebben a kábulatban szembesül a világhoz fűződő viszonyával, s újraértékeli azt.

A speciális fénytechnikát alkalmazó kísérleti film megpróbálja vizuális egyidejűségben ábrázolni az emberi személyiség többrétűségét. Néhány ember megpróbál visszaemlékezni álmaira. Az "emlékezők" állandóan szembesülnek előző felidézéseikkel, feloldódnak, s a következő "stádiumban" megpróbálják eljátszani álmaikat...

Zsuzsa harmadéves hallgató pedagógia szakon. Három éve él párkapcsolatban Zoltánnal, amely teljesen kihat a gondokodásmódjára. A lány most úgy érzi, szakítani szeretne a sráccal. Zoltán rendkívül kimért és megfontolt ember, elhatározza, hogy a diploma után állást vállal a tanszéken, míg a lázadó szellemű Zsuzsa összeveszik az adjunktussal.  Egy baráti társaságban töltött este után, ahol az 1968-as párzsi eseményekről szóló dokumentumfilmet nézték, Zsusa végleg elhatározza, hogy szakít Zoltánnal, és születendő gyermeküket egyedül neveli fel.

Filmünk a magyar ipar-, kultúr- és társadalomtörténetben kiemelkedő szerepet játszott családnak, a Weiss Manfréd családnak a felemelkedését és kényszerű „bukását”, a zsidó asszimiláció lehetőségeit és lehetetlenségeit dolgozza fel, az alapító Weiss Manfréd, és halála után vejei, a gazdaságot politikai tehetséggel irányító Chorin Ferenc és Kornfeld Móric életét a középpontba állítva.  Weiss Manfréd halála után 1922 és 1944 között a család jelentősége és befolyása mind gazdasági, mind politikai téren, rendkívüli módon megnövekedett. A beházasodó ifjak révén, Chorin Ferenc apjának, id. Chorin Ferencnek, a GYOSZ elnökének, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. elnökének és Kornfeld Móric apjának, báró Kornfeld Zsigmondnak, a Tőzsde elnökének vagyona is gyarapította WM örökségét. Gazdasági szerepük révén jelentős politikai befolyással, kapcsolatrendszerrel is rendelkeztek a két világháború közti Magyarországon. A II. világháborús német veszteségek hatására Chorin vezetésével folyt Horthy tapogatózása az angolszász szövetség felé, a család mindvégig angolbarát politikát folytatott. 1944-ben zsarolás hatására átadták a Weiss Manfréd Művek csepeli gyáróriását és a magyar ipar nagy részét Himmleréknek. Ez volt az életük ára. A vagyon fejében a németek kiengedték a család tagjait Portugáliába. Innen az USA-ba mentek. A háború végén, 1945-ben ezt nem bocsátották meg a családnak, hazaárulónak tartották őket, Chorin és Kornfeld soha többé nem jöhettek Magyarországra.

Egy szegény festőművész az életben maradásért küzd, azonban egy minden hájjal megkent csirkefogó a segítségére siet, és együtt ügyeskedve próbálják megszerezni egy kisváros egyik éttermét és az étteremtulajdonos lányának a kezét. Mindezt megkönnyíti a harc egy konkurens étteremmel, amit a két jómadár a saját hasznára szeretne fordítani.

Nem sokkal a rendszerváltás után járunk egy borsodi kis faluban, ám úgy tűnik, hogy a szabadság nem hozta el azt a változást, amelyre sokan számítottak. Csornai, a volt potentát továbbra is pozícióban szeretne lenni, a polgármesteri címre hajt. Polyák ezzel szemben egy emberkerülő, mogorva alak, aki esztergályosként dolgozik. A faluba egy nap egy amerikai turista érkezik, akinek elmondása szerint apja repülőgépe a második világháború idején itt zuhant le, és szeretné megtalálni, a helyiek pedig mindenben a segítségére lesznek.

Ez a film az első olyan alkotás, amelyben egy tartótiszt szólal meg. Az ő önvallomásai alapján kiderül, kik szervezték be a hálózati személyeket, kik és mi módon működtették az állambiztonság rendszerét. A filmből egy munkájának elkötelezett ember portréja bontakozik ki, aki feladatával kapcsolatban évtizedekig nem érzett morális felelősséget, azonban a három egykori érintettel való találkozás a múlt átértékelésére készteti.

Egy észak-keleti falu mindennapjaiba nyerhetünk betekintést Magyarországon. Zord, de empatikus vidék, mindenféle előítélet nélkül. Mi történik, amikor egy haldokló népi kultúra összekeveredik egy félig modern életszemlélettel, és megszületik egy furcsa új világ?

Egy országot sokkolt a 2006-os őszödi-beszéd után utcára vonult tömeg és a tévészékház ostroma. Sok rendőr megsérült a spontán demonstráció biztosítása közben. Hasonlóan sokkolóak volt azok a rendőri túlkapások, amelyeket százával követtek el az őszi tüntetések feloszlatásakor. Emberek százait - köztük ártatlan nézelődőket - vertek meg, és tartóztattak le, majd a rendőrörsökön kínozták őket. Több embernek kilőtték a szemét gumilövedékekkel. Felelősségre senkit nem vontak, az elkövetők parancsnokait kitüntették. Filmünk az áldozatok történetét meséli el.

A történetmesélés bizony nehéz dolog, így hát a mesélőnek többször is neki kell rugaszkodnia, hogy elkezdődjön a film. Végre megpillanthatjuk a főhőst, Oláh Gyula brigádvezetőt, aki olykor a magafajta ember számára szokatlan tevékenységet is folytat. Előbb egy kis kék füzetbe lejegyzi munkatársai, főnökei szavait és tetteit, majd elhatározza, hogy brigádjával színre viszi Gelman: Prémium című darabját. Az előadás megszervezése azonban egyre több nehézségbe ütközik.

Isti, a minisztériumi kishivatalnok boldog férj és apa. Egész nap dolgozik, hogy a családját eltartsa, feleségének minden pénzt hazaad, ahogy egy rendes férjhez illik. Ám egy napon kollégái a női csalfaságról beszélgetnek, és Istiben minden ok nélkül fellobban a féltékenység. Ráadásul az ünnep miatt hamarább hazaengedik a munkahelyéről, egy kis zavart okozva ezzel, felesége ugyanis nem készült még el az ebéddel. Isti mindenre gyanakszik, még Évi barátnője is felingerli. Négy korona miatt szóváltásba keverednek az asszonnyal, és Isti elrohan otthonról, felkeresi barátját, a szoknyabolond Füredit. A két férfi együtt indul el a pesti éjszakába... Móricz Zsigmond kisregénye alapján.