Legjobb filmek a Filmio-n

Egy magányos nő házassági hirdetéssel próbálkozik, hogy megmeneküljön a szingliség csapdájából.

Az ünnepelt színésznő, Mária jólétben, boldogságban él férjével és két kisgyermekével. Felkarolja és tanítgatja a kis statisztát, Évát, akiben a tehetségnél sokkal nagyobb a becsvágy, az irigység és az önzés...

Baska Barbara dokumentumfilmje édesapja, Baska József festőművész gyermekkori élményeit eleveníti fel, és a rendező a személyes családtörténetén keresztül mutatja be a Szudéta-vidéki kitelepítés elől Magyarországra menekülő felvidéki magyarság sorsát. A film Baska József visszaemlékezéseivel, valamint művészi pályafutásának felelevenítésével enged betekintést a világháborút követő tragikus eseményekbe. A filmben megszólalnak még Baska József kortársai és barátai, továbbá a személyes életutat történelmi, művészettörténeti és pszichológiai oldalról is elemző szakértők.

Animciós filmköltemény József Attila Indiában című versére.

A dokumentumfilm a Munkácsy Mihály-díjas festőművész és tervezőgrafikus Rényi Katalin életét és munkásságát dolgozza fel.

A dokumentumfilm Karinthy Márton életét és pályafutását mutatja be, valamint kapcsolódását a legendás névhez, ami mindig a magas irodalmat és minőséget fémjelezte Magyarországon.

A groteszk és karikaturista Hamlet-értelmezés, ami egyfajta főhajtást jelent a klasszikus mű előtt. 

Ki volt Juhász Ferenc, aki sajátos szóteremtésével megújította a magyar irodalmi nyelvet? Ki volt a költő, aki történelmi korszakokon át mindig megőrizte saját hitét az írásban, szavának őszinteségét, és költészetével hatalmat teremtett magának? Ki volt ez az ember, aki a XX. század legtöbb portrén ábrázolt költője lett? S mit üzen nekünk a XXI. századba a nagy költőgeneráció utolsó tagja? Milyen útravalót kapunk tőle? Egy modern, sokszínű, emberi filmen - melyben a kortárs művészeti élet jeles képviselői osztják meg a költőhöz kapcsolódó élményeiket - mutatjuk be az alkotót és világát, a költőt. A mindenség szerelmesét, az ihlet napszámosát, Juhász Ferencet (1928-2015). Szereplők: Trill Zsolt, Thomas Salsmann, Juhász Ferencné, Juhász Eszter, Juhász Anna, Vecsei H. Miklós színművész, ifj. Vidnyánszky Attila színművész, Csukás István költő, Lator László költő, Kányádi Sándor költő, Törőcsik Mari színművész, Rúzsa Magdi énekesnő, Harcsa Veronika énekes, dalszerző, Kántor Péter költő, Prieger Zsolt zenész, Grecsó Krisztián író, Dragomán György író, Szabó T. Anna költő, Kemény István költő, Hantai Zsuzsa, Takács László professzor. Készült a Magyar Média Mecenatúra támogatásával.

Egy kislány eltéved a vidámparkban, miután elsodródik apukája mellől.

A hatvan évvel korábbi Norvégia mindennapjaiba való színes bepilantás.

Filmünk hőse táviratot kap, hajnalban meg kell jelennie a saját kivégzésén. Lehet, hogy hiba történt, de a hivatal már bezárt és az igazságot nem lehet kideríteni. A tévedés mesteri módon rejtélyes és az állampolgári kötelességtudat olyan magasfokú, hogy a jelölt önként hajtja nyakát a kés alá.

Magyarország nyugati kapujánál járunk. A tájat a fejlett gazdaság képviselői uralják: autópályák, nagyvárosok, ipari parkok, szélerőművek, és az éppen húsz éve üzembe helyezett vízerőmű. Valami azonban megbújik közöttük. Egy hatalmas hordalékkúp apró, szigetszerű falvakkal, erdőkkel, vizenyős rétekkel és nádasokkal, amelyeket számtalan kisebb-nagyobb vízfolyás, folyóág övez. Az Európában egyedülálló szárazföldi deltát a hegységekből kilépő Duna hozta létre. A folyó napjainkban azonban már nem járhat olyan szabadon, mint régen. Az épített környezet szorítását látva adódik a kérdés: megőrizheti-e az élővilág egykori gazdagságát? A történet tavasszal kezdődik. A díszlet az ártér: a hömpölygő folyó, a szelíd folyóágak, az apró szigetek, a zátonyok, a nádas, a sűrű, szederrel, vadszőlővel, csalánnal benőtt ártéri erdő. Itt minden a vízhez kötődik. Szállít, táplál, lakóhely, bölcső és menedék. A távoli hegyekből növények magvai érkeznek; a mellékágakban halak ívnak, az ivadékok a halbölcsőben nevelkednek, télen a mélyebb folyószakaszokban vermelnek; a nedves, sásos rétet apró emlősök lakják; a nádasban madarak fészkelnek, a rét fölött, a vízen és a víz alatt vadásznak; a holtágakban kétéltűek szaporodnak; a kavicsos tó medrét rákok népesítik be; a nyári éjszakán az agyagos partfalból rajzó kérészek bukkannak elő. A két főszereplő az európai hód és a nagy kormorán. A hódcsalád az egykori bányagödröt lakja, míg a nyárfák tetején telepesen költő kormorán az áramló vizet kedveli. Miközben az egyik alszik, a másik aktívan mozog. Mozgásukat követve nappal és éjszaka is bejárjuk a tájat. A film cselekményét "átszövi" az ember. Megjelenése az épített környezet ellenpontozása. A múlt összefonódik a jelennel. Aranyat mos, táplival halászik, biciklizik, kenutúrázik. Tevékenységét áthatja a harmónia, amit a természetben él meg. Húsz évvel ezelőtt ezt a vízi világot ökológiai katasztrófa érte. A Szigetközbe jutó víz töredéke a korábbinak, az áradások elmaradnak, az ártéri erdő, a nádas a kiszáradással küzd, a legendás halbőség már a múlté. A folyóágak szabdalta táj azonban még őrzi a hajdani páratlan élővilág jelentős részét. Hogy meddig? Minden a vízen múlik.

A magyar Walt Disney – Dargay Attila portréfilmje Dargay Attila életét és munkásságát idézi fel, eddig soha nem látott felvételek, interjúk, filmrészletek és rajzok segítségével, miközben azt is bemutatja, hogyan hatott a magyar animáció egyik legnagyobb alakja a későbbi alkotókra és a nagyközönségre.

A vajdasági Tanyaszínház létrejöttének 45. évfordulóján újra összeállt a két legendás társulatalapító: Hernyák György rendező és Kovács Frigyes színművész. Egyedülálló alkalom volt, amikor a két vajdasági mester újra a szabad ég alatt alkotott. A dokumentumfilm e próbafolyamaton keresztül életteli portrét rajzol a Tanyaszínház múltjáról és jelenéről, a közösségről, amely köré épült, és arról a különleges energiáról, amely a vajdasági magyar identitást és a társulat történetét összeköti. A film nemcsak visszatekint, hanem megmutatja azt is, milyen felszabadító és életigenlő a színházcsinálás, és mennyire nélkülözhetetlen ma is a szabad alkotás öröme.

A hatvanas évek Magyarországán játszódó tévéfilm két, egymásba kapcsolódó történeten keresztül idézi fel egy középiskolás nemzedék bizonytalan, nosztalgiával és lázadással teli világát. A fiatalok a felnőtté válás küszöbén példaképeket, kapaszkodókat és saját identitásukat keresik egy olyan korban, ahol a családi és iskolai falak mögött még őrződnek egy letűnt polgári életforma emlékei, miközben kívül már mindent áthat a szocialista valóság nyomása. Tanáraikhoz, szüleikhez és egymáshoz fűződő viszonyukban történelmi és magánéleti titkok, elfojtott indulatok, vágyak és kis lázadások törnek felszínre, miközben lassan szembesülnek azzal, hogy az általuk csodált régi világ végleg elveszett, és csak emlékként, gesztusokban, történetekben vagy egy-egy megmenteni próbált értékben élhet tovább.