Legjobb filmek a Filmio-n

Baska Barbara dokumentumfilmje édesapja, Baska József festőművész gyermekkori élményeit eleveníti fel, és a rendező a személyes családtörténetén keresztül mutatja be a Szudéta-vidéki kitelepítés elől Magyarországra menekülő felvidéki magyarság sorsát. A film Baska József visszaemlékezéseivel, valamint művészi pályafutásának felelevenítésével enged betekintést a világháborút követő tragikus eseményekbe. A filmben megszólalnak még Baska József kortársai és barátai, továbbá a személyes életutat történelmi, művészettörténeti és pszichológiai oldalról is elemző szakértők.

Animciós filmköltemény József Attila Indiában című versére.

A dokumentumfilm a Munkácsy Mihály-díjas festőművész és tervezőgrafikus Rényi Katalin életét és munkásságát dolgozza fel.

A dokumentumfilm Karinthy Márton életét és pályafutását mutatja be, valamint kapcsolódását a legendás névhez, ami mindig a magas irodalmat és minőséget fémjelezte Magyarországon.

A groteszk és karikaturista Hamlet-értelmezés, ami egyfajta főhajtást jelent a klasszikus mű előtt. 

Ki volt Juhász Ferenc, aki sajátos szóteremtésével megújította a magyar irodalmi nyelvet? Ki volt a költő, aki történelmi korszakokon át mindig megőrizte saját hitét az írásban, szavának őszinteségét, és költészetével hatalmat teremtett magának? Ki volt ez az ember, aki a XX. század legtöbb portrén ábrázolt költője lett? S mit üzen nekünk a XXI. századba a nagy költőgeneráció utolsó tagja? Milyen útravalót kapunk tőle? Egy modern, sokszínű, emberi filmen - melyben a kortárs művészeti élet jeles képviselői osztják meg a költőhöz kapcsolódó élményeiket - mutatjuk be az alkotót és világát, a költőt. A mindenség szerelmesét, az ihlet napszámosát, Juhász Ferencet (1928-2015). Szereplők: Trill Zsolt, Thomas Salsmann, Juhász Ferencné, Juhász Eszter, Juhász Anna, Vecsei H. Miklós színművész, ifj. Vidnyánszky Attila színművész, Csukás István költő, Lator László költő, Kányádi Sándor költő, Törőcsik Mari színművész, Rúzsa Magdi énekesnő, Harcsa Veronika énekes, dalszerző, Kántor Péter költő, Prieger Zsolt zenész, Grecsó Krisztián író, Dragomán György író, Szabó T. Anna költő, Kemény István költő, Hantai Zsuzsa, Takács László professzor. Készült a Magyar Média Mecenatúra támogatásával.

Egy kislány eltéved a vidámparkban, miután elsodródik apukája mellől.

A Lechner örökség című dokumentumfilm Lechner Ödön, a magyar szecessziós építészet kiemelkedő alakjának és családjának történetét mutatja be. A film végigköveti a Lechner család útját a téglagyártásban és városfejlesztésben jeleskedő elődöktől egészen Lechner Ödön mesterműveiig, amelyek a mai napig inspirálják az építészeti gondolkodást. A dokumentumfilm bemutatja, hogyan folytatják és értelmezik Lechner Ödön örökségét a mai művészeti világban az utódok, követők és az általa inspirált művészek. A látványos építészeti stílusok és tervek, különösen Lechner ikonikus épületei, lenyűgöző vizuális élményt nyújtanak a nézőknek. 

A hatvan évvel korábbi Norvégia mindennapjaiba való színes bepilantás.

A KÉKKÖR egy dokumentumfilm-sorozat a magyar tájról, futólépésben. A film egyszerre természetfilm, portrégyűjtemény, sportteljesítmény és kulturális expedíció: 1172 kilométer nyugatról keletre, Írott-kőtől Hollóházáig, 15 nap alatt, rekordtempóban. A széria a természeti szépségek, az emberi történetek és egy belső utazás metszéspontján halad, és a Kéktúrán keresztül mutatja meg Magyarország arcát. A futó egyszerre sportoló, megfigyelő és beszélgetőtárs – a kék jelzés mentén találkozik erdészekkel, borászokkal, tanítókkal, gazdálkodókkal, művészekkel és hétköznapi hősökkel, azokkal, akik a Kék mentén élik az életüket.

Carl Orff Carmina Burana című művének motívumaira készült film három tételben: 1. "Engedjetek táncolni és énekelni, amíg fiatalok vagyunk..." 2. Éljen a tudomány!", 3. "Éljen a mozi!"

Filmünk hőse táviratot kap, hajnalban meg kell jelennie a saját kivégzésén. Lehet, hogy hiba történt, de a hivatal már bezárt és az igazságot nem lehet kideríteni. A tévedés mesteri módon rejtélyes és az állampolgári kötelességtudat olyan magasfokú, hogy a jelölt önként hajtja nyakát a kés alá.

Egy szenvedélyes költő a körút mulató- és szórakozóhelyein magányosnak és elhagyatottnak érzi magát, miközben a városi éjszaka zajló, beszédfoszlányokból és találkozásokból épülő világa lassan kibontja a korszak hangulatát.

A film főszereplője, "a feléledő test" útja: látomások és megpróbáltatások sora. Ladányi Andrea mozgása, a szépség, a sport, az akrobatika, a klasszikus és a modern tánctudás keveréke. Táncalakja jelenség, amely klasszikus görög szobrokat idéz, és amely egyszerre mai és földön kívüli. Mint a bolygók mozgása "nem egyéb, mint különböző hangokból álló szüntelen, mozgás és muzsika mely halad, hogy mérföldköveket állítson az idő mérhetetlen folyója mellé." (Kepler)A kamera megközelítési, közvetítési technikája, figyelme makacsul és kitartóan a zenére, a táncos mozgására és alakjára, testének létére figyel. Kizárólag a képre, a fényre, a zenére, a táncra, és az emberi emlékezet képeire épít. Nádler István vonalai átrajzolják, ecsetvonásai átszelik a filmkockákat. Orbán Ottó versén kívül nincsen benne szöveg.A film tánc, zene és emlékek sora, melyben a fotók, a tánc és a filmi képalkotás a XX. század dokumentumaival keverednek egybe.

A magyar Walt Disney – Dargay Attila portréfilmje Dargay Attila életét és munkásságát idézi fel, eddig soha nem látott felvételek, interjúk, filmrészletek és rajzok segítségével, miközben azt is bemutatja, hogyan hatott a magyar animáció egyik legnagyobb alakja a későbbi alkotókra és a nagyközönségre.

A kisvárosi gimnázium tanára a háború vége felé árokásásra viszi az osztályát, hogy a frontszolgálatot elkerüljék. Késôbb mégis a frontra akarják vezényelni a fiúkat, de azok nem hajlandók a németek oldalán harcolni.

A vajdasági Tanyaszínház létrejöttének 45. évfordulóján újra összeállt a két legendás társulatalapító: Hernyák György rendező és Kovács Frigyes színművész. Egyedülálló alkalom volt, amikor a két vajdasági mester újra a szabad ég alatt alkotott. A dokumentumfilm e próbafolyamaton keresztül életteli portrét rajzol a Tanyaszínház múltjáról és jelenéről, a közösségről, amely köré épült, és arról a különleges energiáról, amely a vajdasági magyar identitást és a társulat történetét összeköti. A film nemcsak visszatekint, hanem megmutatja azt is, milyen felszabadító és életigenlő a színházcsinálás, és mennyire nélkülözhetetlen ma is a szabad alkotás öröme.

A hatvanas évek Magyarországán játszódó tévéfilm két, egymásba kapcsolódó történeten keresztül idézi fel egy középiskolás nemzedék bizonytalan, nosztalgiával és lázadással teli világát. A fiatalok a felnőtté válás küszöbén példaképeket, kapaszkodókat és saját identitásukat keresik egy olyan korban, ahol a családi és iskolai falak mögött még őrződnek egy letűnt polgári életforma emlékei, miközben kívül már mindent áthat a szocialista valóság nyomása. Tanáraikhoz, szüleikhez és egymáshoz fűződő viszonyukban történelmi és magánéleti titkok, elfojtott indulatok, vágyak és kis lázadások törnek felszínre, miközben lassan szembesülnek azzal, hogy az általuk csodált régi világ végleg elveszett, és csak emlékként, gesztusokban, történetekben vagy egy-egy megmenteni próbált értékben élhet tovább.

Felvételek meztelen nőkről és férfiakról, előbb Muybridge-től, aztán Bódytól. A figurák mozgása számítógéppel generált alapmozgásokká alakul.

A film a végtelen bagatell közül négyet mutat be, kicsit átalakítva.