Korábbi premierek

Óbuda a harmincas évek elején. Pettersen István munkanélküli kelmefestő egy óbudai barakkban él. Megismerkedik Verával, aki egy mosodában dolgozik, de arról álmodozik, hogy táncosnő lesz. A lány mosodában dolgozik. Főnöke, a gazdag Weiszhaupt úr már régen szemet vetett rá. A nyomortól rettegő Vera választás elé kerül: a jólét (és a pályán való elindulás) az idős, gazdag úr oldalán, vagy a szerelem a nincstelen Pettersennel?

Émile Zola azonos című regénye nyomán. Gervaise Macquart egy nap elhagyja szerelmese, így megkeseredve egy ácshoz megy feleségül. Ahogy telnek az évek, és az asszonynak sikerül felküzdenie magát, egy nap az egykor hűtlen szerető is újra feltűnik.

Claude, az üres zsebű zenetanár és komponistaábrándozásba menekül a való világ nyomasztó hétköznapjai elől. Álmaiban ünnepelt zongorista, a nők bálványa és legyőzhetetlen hős. Ábrándjai lassan lidérces, szorongásos álmokba fordulnak, s Claude már inkább a mindennapi élet felé fordul lidércnyomásai elől. Felfedezi, hogy álmainak áhított szépsége nem más, mint szomszédnője, s hogy az operaház érdeklődik egyik darabja iránt.

Panni és Miska szeretik egymást. Mindketten zsellérek, együtt aratnak, ahol Komáromi nagygazda is szemet vet a lányra. Miska összeakaszkodik vetélytársával, majd elhagyja a falut. Panni néhány hónap múlva hozzámegy Komáromihoz és a falu első asszonya lesz. A házasság csak gazdagságot nyújt neki, az urát nem szereti, új családja lenézi. Miska váratlanul visszatér, de Panni kimérten fogadja, s kölcsönös vádaskodások után kiutasítja. Férjének mindent elmond, Komáromi azonban férfiatlanul a rendőrséghez fordul, ezért az asszony örökre meggyűlöli. Amikor újra találkozik Miskával, most már ő nem engedi, hogy a legény egyedül induljon vissza Pestre. Móricz Zsigmond azonos című műve alapján.

Mese az egyszerű, vidéki fiúról, Rajról (Raj Kapoor), aki felutazik a nagyvárosba szerencsét próbálni. Beleszeret a szegény, de tisztességes Vidyába (Nargis), de hamarosan elcsábítja a gazdagság egy gátlástalan üzletember, Seth (Nemo) és a fülledt vamp, Maya (Nadira) képében.

Berki András zeneszerző kutyaugatástól és gyerekzsivajtól hangos társbérletében képtelen énekesnő menyasszonyának az új dalt megkomponálni, pedig már közeleg a premier. Nem hisz a szemének, mikor a lakáskiutalás hirtelen az ölébe pottyan. De öröme nem tart sokáig, Ács Éva gyógyszerésznő azonos kiutalással érkezik az új lakásba. A helyzet kölcsönös falazásra kényszeríti őket leendő párjukkal szemben. Éva vőlegénye, Huppert és András menyasszonya, Gabi a lakáshivatalban próbálják tisztázni a felemás helyzetet. András már azon kapja magát, hogy Évához fűződő érzelmeit önti dalba menyasszonya premierjére. A lakótársak addig-addig koccintgatnak szerencsés elválásukra, míg meg sem állnak a házasságkötő teremig, természetesen csak azért, hogy kiderüljön, nincs lakásuk...

Fernandel parádés jutalom-játéka ez a kitűnő humorú vígjáték. A dél-franciaországi városkában 40 évvel ezelőtt ötös ikrek születtek. Az öt fiú azóta szétszéledt, zord lelkű apjukkal sem tartja a kapcsolatot. A csendes kisváros eseményre és az idegenforgalom fellendítésére vágyik, s kítűnő ötletnek ígérkezik, hogy az ikrek 40. születésnapjáról országoshírű ünnepség keretében emlékezzenek meg. Az ikreket világrahozó orvos vállakozik a fiúk felkutatására és hazahívásukra. A négy fiú négy merőben más életutat járt be, más más egzisztenciát alkított ki. Megismerjük a négy sorsot, s mulatságos, izgalmas kalandok során elérkezik a találkozás és az ünnepség nagy pillanata is...

Egy ház a Vízivárosban. A gyerekek az udvaron játszanak, a fiatalok szerelmesek, az idősebbek is élik a világukat, de a háború emléke még ott kísért álmaikban, sőt a valóságban is...

Marty hentesként dolgozik New Yorkban. Napjai egyformák: munka után irány a kocsma. Egy nap találkozik a szolid külsejű tanítónővel, Clarával. Többszöri találkozás után, s az erősödő vonzalom hatására úgy döntenek, hogy összeházasodnak, ám ezt egyikőjük családja sem helyesli.

Lebilincselő történet a fájdalommentes szülésért folytatott küzdelemről.

1956 szilveszterén egy fiatal házaspár arra készülődik, hogy elhagyja az országot. A nagy elhatározás előtt lepereg addigi életük: a férj, Károlyi János neves színész, Viki miatt hagyta el első feleségét. Viki balett-táncosnő, zsidó származása miatt sok mellőzést élt meg. 1956-ban, a nászútjukon érte a forradalom híre. Hazaérkezésükkor megtudják, hogy Viki édesanyja már Bécsben várja őket. Viki úgy érzi, karrierje miatt számára nincs más választás, mint az emigrálás. János viszont úgy érzi, minden Magyarországhoz köti. Tanakodnak, tétováznak: a maradni vagy menni? Kérdésre adott válaszukkal, tudják, egész életükről fognak dönteni.

Tino Orsini, a fiatal és tehetséges artista Amerikából érkezik a párizsi Bouglione cirkuszba. Édesapja egykori partnerét, a világhírű trapézművészt, Mike Ribble-t keresi, hogy megtanulja tőle az egyik legnehezebb mutatványt, a triplaszaltót. A balesete óta megkeseredett, bánatát alkoholba fojtó Mike azonban már csak sátormesterként dolgozik. Először durván elutasítja a fiú kérését, ám amikor felismeri benne méltó utódját, mégis tanítani kezdi. A szenzációsnak ígérkező szám híre gyorsan terjed a cirkusz világában. Hamarosan megjelenik Párizsban az ismert amerikai impresszárió, John Ringling North is. Mike és Tino keményen dolgozik a számon, ám nem sokkal a cél elérése előtt közéjük áll a gyönyörű és ambíciózus Lola.

A 30-as évek Angyalföldjén Ambrus Pista villamoskalauz jó állása és a nőknél való sikerei miatt irigyelt alakja a környék fiataljainak. Megismeri Annát, a szomorú fiatalasszonyt, akit férje, a részeges Benkő gyakran bántalmaz, minden ok nélkül. Sajnálkozásából csakhamar szerelem lesz, amelyet az elgyötört asszony is viszonoz. A féltékeny Benkő egy alkalommal Pistát annyira megveri, hogy a fiatalember napokig nyomja az ágyat.

A XVIII. század végén a francia forradalom hatására titkos társaság alakul Budán, vezetője Hajnóczy József. Megszereti Kohlmayer könyvkereskedő lányát, Lottét. Sehy, a fiatal színész pályázik Lotte kezére, bosszút forral és nyomozni kezd a titkos társaság után. Hajnóczy konspirációs okokból nem nyilatkozhat a lánynak, aki ezért szakít vele és Bécsbe megy. Ott éri Martinovics letartóztatásának híre, és hozzákerül a levél, amit Martinovics Hajnóczynak írt. A lány mindent megért és rohan Budára, de elkésik. Az ítélet: huszonnyolc kivégzés. Lotte a börtönben találkozik utoljára szerelmével. Aláíratja vele a kegyelmi kérvényt, de ezzel is elkésnek.

Raymond Radiguet, a húsz évesen meghalt francia író 1920-ban írta ezt a botránykönyvnek tartott művet, amelyből a film készült. Egy tizenéves fiú és egy férjezett fiatalasszony szerelmi kapcsolata abban az időben sokak számára elfogadhatatlannak tűnt. Az adaptáció még 1947-ben is viták kereszttüzébe került.

A munkanélküli római családapából tolvajjá lett Esposito és Bottoni rendőr különös küzdelméről szól ez "a chaplini hagyományokat a neorealizmus tapasztalataival elegyítő film, amelyben két "hivatás" összeütközése során kialakul két ember groteszk barátsága is." A tolvaj megszökik a rendőrtől. Az olasz szabályzat értelmében egy rendőr, aki szökni hagyja foglyát, elbocsátandó, hacsak három hónap alatt nem sikerül újból előállítania. A kezdő rendezőpáros a népszerű és tapasztalt színészpárosra támaszkodhatott.

1920-ban a törekvő mérnök, Szabó Barna (Bessenyei Ferenc) hazatér a hadifogságból. A Szegáll Rt-nél helyezkedik el, ahol felhívja magára a tulajdonos figyelmét, kutyasétáltatóból hamarosan tisztviselő lesz. Egy estélyen megismeri és meghódítja Szegáll lányát, Zsuzsát (Gordon Zuzsa). Az apa nem utasítja el a házasságot, Szabó megvalósíthatja régi álmát, a magyar alumíniumgyártás beindítását. Flóra, a tanítónő (Bara Margit) szerelmes belé. A vonzalom kölcsönös, Szabó mégis hiába közeledik a lányhoz. A németekkel kötött bauxitüzlet a hitleri bojkott miatt véget ér, a termelés leáll. Szegáll külföldre menekül, Zsuzsa fájó szívvel vele tart. Szabó csak a bauxittal törődik, itthon marad. Flóra, szerelme dacára megint nemet mond a férfinak, aki elzüllik és tönkremegy.