Korábbi premierek

1956 októberében Szabó alezredes (Ladányi Ferenc) kiküld egy szakasz katonát a laktanyából, hogy csillapítsák le a városban tüntető embereket. A Csendes főhadnagy (Bitskey Tibor)vezetésével felsorakozott szakasz fegyverei a tüntetőkre szegeződnek. Szusza-Kis (Szabó Gyula) átáll, és Csendes képtelen gyerekkori pajtására lőni. Az öreg Csendes (Makláry Zoltán) eközben a szövetkezet vagyonát védi, amit a volt földesúr Mácsay (Páger Antal) szét akar hordatni. Csendes főhadnagy hazatér, hogy apjától kérjen tanácsot, de az öreget Mácsayék elhurcolták. A főhadnagy kiszabadítja apját, és együtt őrzik a szövetkezeti raktárat.

Kós Ferenc elgyötörten, betegen érkezik meg a háborúból. Míg odavolt, felesége meghalt, kisfiát sógornője, a púpos Tera nevelte. A lány Ferencet is elhalmozza szeretetével, hisz titokban szerelmes a férfiba. Ferenc azonban hamarosan új asszonyt hoz a házhoz, a szép Zsuzsát. Tera ahol csak lehet, bosszantja, gáncsolja az asszonyt. Ferenc sokáig csak tétlenül nézi, hogy megy tönkre családi boldogsága...

Egy bátor herceg azzal próbálja elnyerni egy makacs hercegnő szívét, hogy felkutatja az éneklő fát. Egy törpe segítségével meg is találja a fát, ám a kisember alkut ajánl neki: elviheti a fát, de az csak akkor fog énekelni, ha a hercegnő igazán szereti őt.

Besztercén meghal a dúsgazdag Gregorics, aki egész életében hadilábon állt haszonleső rokonaival. Noha mindenét fiára, Wibra Györgyre hagyta, a hatalmas vagyon nem kerül elő. Elárverezésük után a bútorok az ócskás Münz birtokába kerülnek, aki épp Glogován halad át hazafelé, amikor észreveszi, hogy a pap kétéves húgát az esőn felejtették egy kosárban. Az idős férfi egy piros esernyőt helyez a kislány fölé, majd elsétál, a faluban azonban még évekig az a legenda járja, hogy maga Szent Péter járt köztük aznap. Telnek az évek, Wibra Gyuriból tehetséges ügyvéd lesz, akinek tudomására jut, hogy apja az örökségét egy esernyő nyelébe rejtette, így a vagyon nyomába ered, és rövidesen megérkezik Glogovára.

1932-ben, a Budapesten munkát kereső nincstelen Gere Jánost (Szirtes Ádám) egy razzia után beszervezi a rendőrség. Mindenáron kézre akarnak keríteni egy illegális kommunista nyomdát. A sötét városban csatangoló Gere egy férfi mellé szegődik, segít neki vinni a csomagját. Kiderül, hogy a férfi kommunista, és a nyomdagépet rejtegeti. Egy igazoltatás során felfedi magát, de nem adja fel Tóthot (Görbe János). A rendőrség megtalálja agépet, menekülnük kell. Tóthot meglövik, Gerére vár a röpcédulák eljuttatása a rejtekhelyre.

A szentföldi hadjáratból hazatérőben Oroszlánszívű Richardot Lipót, Ausztria királya elfogja. Angliában a testvére, János herceg kihasználja az alkalmat és bátyja helyébe lép. Sanyargatja a népet, ezért Robin of Locksley fellázad ellene. Elfogni ugyan nem tudják a vakmerő fiatalembert, de teljes vagyonelkobzásra ítélik. Ekkor Robin a sherwoodi erőbe költözik, maga köré gyűjti Richard király hívet. Megfogadják, hogy felveszik a harcot az elnyomás ellen. A szegény, elnyomott népért és az igazságért küzdő törvényen kívüli Robin Hood története minden időben megmozgatta az emberek képzeletét és érzelmeit. A 15. századtól kezdve balladák, színdarabok, regények és képregények hagyományozták nemzedékről nemzedékre a legendás hős és társai tetteit, akikről szinte a filmgyártás születése pillanatától filmek sokasága is készült. Máig az egyik leghíresebb közülük a magyar származású Kertész Mihály 1938-as hollywoodi kalandfilmje. Robin Hood szerepét Errol Flynn alakítja.

A dráma, mely a Horthy-korszak elején játszódik hősnője egy szobalány, aki vidékről utazik fel a fővárosba dolgozni. Sebezhetősége révén világosan látjuk az akkori társadalomban jelen levő kölcsönös függést. Anna egy olyan családhoz költözik, ahol nincs szeretet vagy együttérzés, ahol mindent és mindenkit elveszít, aki egyszer szerette. A Kosztolányi Dezső regénye alapján készült film a kor legkiválóbb színészeinek köszönhetően kétségkívül az egyik legmegindítóbb magyar alkotás.  

A film a 30-as években, a magyar-román határ mentén játszódik. Anyica, a román özvegyasszony és a magyar nincstelen napszámos, Mihály, nyomorúságukban, életük kockáztatásával kénytelenek átjárni a határon. Csempészárujukra mindig van vevő. Hiába akarják abbahagyni, tehetetlenek sorsukkal szemben, ez okozza tragédiájukat is.

Mario megismerkedik a csapongó természetű Nataliával, aki beleszeretett albérlőjébe. A férfinak azonban el kell utaznia és csak egy év múlva tér vissza, és kérdéses, hogy a kibírja-e ezt az időt a fellángolás.

Natale és Luisa friss házasok, akik elhatározzák, hogy saját házat építenek, van azonban egye régi törvény, ami ezt egyáltalán nem könnyíti meg számukra.

A fantasy Jules Verne regénye nyomán készült, melynek Karel Zeman révén rendkívüli egyedi feldolgozásával találkozhatunk. A filmben élőszereplős színészek mellett gumiból készült tengeri szörnyek is megjelennek. Az alkotás korában mindez forradalminak és nagyon modernnek hatott.

Az ember embertelenségének dokumentálása a másik emberrel szemben olyan régi, mint maga a történelem. Alain Resnais rendező tudatában lévén annak, hogyan halványítja el az idő múlása még a legerősebb emlékeket is, úgy döntött, hogy megörökíti a náci atrocitásokat, hosszú távú emlékeztetőnek arra, hogy miket vagyunk képesek elkövetni egymás ellen.

A matematikatanár, Tőrös Antal nem szereti az embereket, és ez kölcsönös, embertársai sem szeretik őt. Karsai Klárával mégis kivételt tesz, ugyanis fülig szerelmes vonzó kolléganőjébe. Egy éjszaka, amikor egy kisgyereknek gyógyszert kell szerezni, Tőrös úgy érzi: most bizonyíthatná igaz szerelmét. Ezért elindul, és mókás, néha veszélyes kalandok árán is megpróbálja teljesíteni a feladatot. Elnyeri-e vajon ezzel Klára kezét?

A film néhány orosz család életét mutatja be az 1930-as évek közepétől a második világháború utáni évekig, középpontban a háborús eseményekkel.

A németek megszállták Franciaországot. Valamiből azonban meg kell élni - ez a jelszava a csóró és kisstílű Martinnak is (Bourvil), aki barátja, Jambier-vel (Louis De Funes), a hentes segítségével disznóhúst csempész keresztül-kasul Párizsban, hogy azután jó áron adjanak túl a finom falatokon. Miután barátját letartóztatják, kénytelen egy ismeretlen segítségét igénybe venni, hogy egy nagyobb szállítmányt célba jutasson. A párizsi éjszakában azonban kellemetlen meglepetés éri őket: a németek letartóztatják őket. Martin új társáról, Grandgilról (Jean Gabin) kiderül, hogy híres festő.

Vannak filmek, amelyek beépülnek életünkbe, hiába változik az idő, az ízlés és a technika, kopásmentesen szépek maradnak, akárcsak legigazabb emlékeink. Ha csak úgy véletlenül meghalljuk Nino Rota filmzenéjének azt a bizonyos feledhetetlen dallamát, máris felidéződik bennünk a megrázó, mégis felemelő történet az édes, bolondos, csupa lélek Gelsomináról, az erőszakos, durva érzelmeket megvető Zampanóról, meg a mindentudó bolondról, aki megtanítja Gelsominát arra a bölcsességre, hogy minden létezésnek értelme van itt a földön.

A Váratlan vendég főhőse egy furcsa és titokzatos nyomozó, aki egy jómódú angol családnál folytat vizsgálatot, miután egy fiatal lány eltűnésének és meggyilkolásának nyomozati szálai hozzájuk vezetnek. A felügyelő úgy sejti, hogy valakinek a családból oka volt eltenni a lányt láb alól, csak még az nem világos, ki volt az és mi vezérelte tettét?! De az is rejtély egyenlőre, hogy ki ez a rejtélyes nyomozó?

1899, Párizs. Az újságírók pikáns szenzációra készülnek: a dúsgazdag Gladys Welles fogadásból el fogja csábítani a híres cigányprímást, Rigó Jancsit. Ám nagy meglepetésre a férfi nem Gladyssal törődik, hanem annak nővérével. Georgina korábban pletykák hőse volt, mostanra azonban békés házasságban él...

A betörő az albérlőm című vígjáték történetében egy öttagú kamarazenekarnak álcázott tolvajbanda az ártatlan idős hölgy, Katie Johnzon előkelő házában húzza meg magát. A nő felfedezi legutóbbi rablásukat és ragaszkodik ahhoz, hogy juttassák vissza a szajrét, ám a rosszfiúk úgy határoznak, hogy ehelyett elteszik láb alól az asszonyt...

A fiatal és gyönyörű hercegnő, Anne éppen vakációját tölti Európában. Nem sok kedve van azonban az állandó közszerepléshez, és a sok formalitáshoz, így útjának egy pontján, Rómában, inkább úgy dönt, egy időre elszökik és inkognitóban, a maga kedvére fogja élvezni az európai nagyváros szépségeit. Ekkor akad össze az amerikai újságíróval, Joe Bradley-vel, aki a nagy sztori reményében úgy dönt, egy napot együtt tölt az ifjú trónörökössel.

Arthur Halley brit író novellája alapján Gerald Thomas 1957-ben filmet forgatott egy hatéves kisfiúról, aki véletlenül bezárja magát apja hatalmas széfjébe. A széf azonban időzárral van ellátva - 48 óránként csak egyszer lehet kinyitni. Odabent azonban csak 10 órára elegendő oxigén van...