Korábbi premierek

Az Emberi sors című drámában Andrej elveszíti családját a háborúban, s amikor hadifogságba kerül, kínzó szenvedéseken megy át. Szabadulását követően kiégve és érzelmek nélkül próbál meg beilleszkedni az életbe. Találkozása egy árva kisfiúval mindent megváltoztat: örökbe fogadja a gyermeket és életének fakó egén újra kisüt a Nap...

Jean Valjeant egy kisebb bűncselekmény elkövetésével vádolják, ezért élete hátralevő részét meneküléssel tölti, de a nyomában ott van a kegyetlen rendőr, Javert, aki soha nem adja fel.

1936-ban hét rab megszökik a Worms melletti westhofeni koncentrációs táborból. A tábor vezetõje hét keresztet állíttat fel, azzal a szándékkal, hogy a szökevényeket elfogásuk után keresztre feszítteti. A hét letartóztatott közül hatot végül elfognak. Csak Georg Heisler menekül meg. Menekülés során azonban tapasztalnia kell, hogy a félelem a körülményekhez való alkalmazkodás megváltoztatta Németországot. Egy asszony szerelme által és a barátok segítségével sikerül külföldre menekülnie.

Feri (Láng József)állást kapott vidéken. Barátnőjére várva megismerkedik egy kisfiúval, Alival (Bruck András). Megérkezik Joli (Vass Éva), Feri örvendezve újságolja a hírt, és megkéri a lány kezét, aki hezitál, még nem merte bevallani Ferinek, hogy van egy fia, Ali, akit egy ismerős asszony nevel. A hétvégén Ali eltűnik, Joli csak a fia keresésére indulva mondja meg Ferinek az igazságot. Eke mama (Kiss Manyi) megtalálja a fiút, így Feriék már hármasban csomagolnak.

1922. Sándor béresként szolgál, de kovács szeretne lenni. Egészen megbabonázza új gazdája szép felesége. Csiszérné nem szereti urát, úgy kényszerítették hozzá. Amikor a hirtelen haragú gazda rátámad a fiúra, Ágnes asszony igyekszik visszafogni férjét, ám Sándor hiába vall szerelmet neki, az asszony hidegen elutasítja. Az emberségében megalázott fiú otthagyja Csiszéréket, de a szükség visszakényszeríti. A cselédlány, Julis szerelme menedék és bátorítás számára. Julis teherbe esik. Sándor egy éjjel kifogja Csiszér lovait, hogy segítsen a magukban nehezen gazdálkodó Sülééknek. Csiszér észreveszi; még ezen az éjjelen leég Süléék háza. Az elkeseredett Julis öngyilkossági kísérlete döbbenti rá Sándort a lány iránt érzett szerelmére. Összeházasodnak, hogy együtt új életet kezdjenek.

Aki egyedül él, annak nagyon fontos, hogy legyen kihez szólnia. Megteszi ezt egy cica, egy kutyus, vagy akár egy papagáj is. Értelmet ad a mindennapoknak az, hogy önmagán kívül gondoskodik még "valakiről". Ám a madár egy napon eltűnik, és Mikuláschné hirdetést ad fel az újságban. Éva és Árpi fiatal házasok, akik lakás híján csütörtökönként az ifjú férj kamionjában randevúznak. Jó megoldásnak tűnik hát, hogy ingyen szobához jussanak, egy papagáj megtalálásával. Árpi szervezőzseni kollégája, Máró az egész fuvaros szakmát mozgósítja, és már a fél város a madarat keresi. A madár végül megkerül, majd újra elröppen, a nagy igyekezet azonban meglágyította a néni szívét, és egy ál-Rezsőkéért Árpiéknak adja a szobát.

A húszéves Gida csapni kezdi a szelet egy fiatal özvegyasszonynak. A kapcsolat szépen alakulgat, ám amikor végre dűlőre lehetne vinni a dolgot, valami mindig közbejön.

Az olimposzi istenek szerint baj van a szerelemmel, ezért Cupidonak (Tóth-Réti Károly) rendbe kell hoznia egy házasságot, hogy bizonyítsa rátermettségét. Török István (Mensáros László) és felesége Erzsike (Németh Margit) fáradtan ünneplik házassági évfordulójukat. Cupido közbelép. István épp ezen a napon akar elutazni, felesége kikíséri az állomásra. Az okvetetlenkedő Korom Bertalan (Hlatky László) kezdődő kapcsolatnak nézi Istvánék heves búcsúcsókját és felajánlja házát a párnak. A férj elutazik, ám munka helyett csak a szerelemre tud gondolni. Tlálkozik feleségével, és ráveszi a játékra, tegyenek úgy, mintha szeretők volnának. Amikor munkahelyén vált ki a férfi könnyű kalandja, a házastársak felfedik inkognitójukat, az istenek megnyugodnak.

Bogáncs, a pulikutya, az állami gazdaság nyájőrzője egy kis időre elkóboról. Noha gazdája rettentesen aggódni kezd érte, a kutyus élvezi, hogy elszabadulhat egy kicsit, és rövidesen csatalkozik is egy cirkuszhoz.

A Rákóczi-szabadságharc idején Schwartzenau őrnagy a császári katonák félévi zsoldját szállítja Tokajra. Árvay kapitány és kis kuruc csapata megtámadja őt és kíséretét, majd elrejtőzik a közeli fogadóban. A betérő Schwartzenaunak a kuruckapitány magyar arisztokrataként mutatkozik be. Mivel az őrnagy vad szerencsejátékos, kockázni kezdenek, és Árvay hajnalra a teljes zsoldot elnyeri. A fogadóban hamarosan megjelennek az őrnagyot kereső tokaji labancok, majd a felmentő kuruc vitézek toppannak be.

A kisvárosi gimnázium tanára a háború vége felé árokásásra viszi az osztályát, hogy a frontszolgálatot elkerüljék. Késôbb mégis a frontra akarják vezényelni a fiúkat, de azok nem hajlandók a németek oldalán harcolni.

A brit hadiflotta egy kis hajója, a Lydia 1807-ben titkos küldetésben már hét hónapja úton van az óceánon. A legénység lázadozik, a célt pedig mindössze egyetlen ember, Hornblower kapitány ismeri. A komor parancsnokot mindenki bolondnak tartja kissé, mivel napi egy mérföldet gyalogol a fedélzeten, és hisz benne hogy több ezer mérfölddel a hátuk mögött jó helyen fognak kikötni. Amikor megpillantják azokat a partokat ahol a keresett erődítmény áll, mindenki elismeréssel hajol meg előtte. Miután legyőznek egy hatvan ágyús spanyol hadihajót, többé nem kétséges, hogy Hornblower kapitány a legtehetségesebb a brit flottában. Hamarosan azonban egy hölgy, lady Wellesley kerül a fedélzetre, aki egy sárgalázzal fertőzött utasszállítóról menekült el, jelenléte pedig összezavarja a kapitány addigi szigorúan rendezett napjait.

1919 tavasza. Karikás Frigyes a Tiszánál újjászervezi a 39-es dandárt. Legelszántabb katonái Korbély János és honvédei lesznek, akik mindenben kitartanak a politikai biztos mellett. A túlerő körbezárja a Tanácsköztársaság csapatait. A bukás elkerülhetetlen, de ők továbbra is bíznak az eszme győzelmében.

Kálmán Györgyöt nem dédelgették a filmesek. Talán igazából ő maga sem szeretett a kamerák előtt játszani. Tehetsége inkább a színpadon nyilvánult meg. Vérbeli színházi ember volt. Egész pályafutása a Nemzeti Színházhoz kötötte, noha nem volt a fogalom klasszikus értelmében az úgynevezett nemzeti színházi stílus követője. Intellektusa és iróniája megóvta a sokáig uralkodó deklamáló játékmódtól. Klasszikus darabokban is modern tudott lenni. Amikor pedig a színházi divatok újabb fordulata a pálya szélére sodorta, szép csendesen visszahúzódott. Előbb a rivaldafény elől, majd az életből is. Nyolcvanéves lenne március 6-án, de már tizenhat éve nincs közöttünk. A Felfelé a lejtőn volt az első filmfőszerepe. Akkor játszotta el ezt a kissé gyenge akaratú figurát, amikor divatba jött, amikor 1957-ben a Nemzeti színpadán egy francia darabban (A tojás) addigi legnagyobb sikerét aratta. A forradalom leverése után a közönség fura amnéziába esett. Az októberi szép napok emléke a kollektív tudatalattiba került, s 1957. május elsején többszázezer fővárosi hallgatta Kádárt a Hősük terén. A közönség felejteni, szórakozni akart, ezért az efféle, kissé blőd vígjátékokat is örömmel fogadta. Gertler Viktor tudta, hogy a népszerűséghez hazai viszonyok között sztárnak számító egyéniségek kellenek. Ezért játszatta a női főszerepet a nemcsak szép, hanem remek hangú operaénekesnővel, Házy Erzsébettel, s ezért csapott le a csúcsra került fiatal Kálmán Györgyre, aki helyett játszhatott volna Darvas vagy Mensáros is, csakhogy ők épp ekkor börtönben ültek.

A tizenkettedik századi Japánban egy szamurájt és a feleségét megtámad egy bandita, Tajomaru (Toshirō Mifune). A küzdelemben a szamuráj alulmarad. Nem sokkal később elfogják a gyilkost, és bíróság elé állítják, de Tajomaru és az asszony története sokban eltér. Az igazságos ítélet meghozásának érdekében egy specialistát kérnek fel az ügyhöz, aki új megközelítésben közvetíti a történteket. Végül előkerül a favágó, aki szemtanúja volt az eseményeknek. Az ő változata különbözik a korábbiaktól.