A zongorahangoló

A marketinges szabály szerint nem elég jónak lenni, annak is kell látszani. Ezzel a filmmel az a gondom, hogy a rendezője ebből csak a bölcsesség második felét ragadta meg, azaz igyekezett jónak látszani. Viszont nem próbált meg eléggé jó is lenni. A... Teljes kritika

Még az a szerencse, hogy ezt nem moziban láttam, de így is hajszál híján voltam az elalvás szintjén. Jean Reno neve hallatán figyeltem fel erre a filmre, végül nagyon sokáig nem tűnik fel, bármennyire is vártam. A legnagyobb csalódás nem ebben merül ... Teljes kritika

A zongorahangoló egy zseniális szereposztású film. Az új csillag, Leo Woodall lubickolt a szerepben, talán a szinkronhang az, ami nekem túl gyerekes volt. Dustin Hofman játékát öröm volt nézni, míg Jean Renónak sajnos elég kevés kevés szerep  jutott.... Több A történet picit egyszerű, de cserébe kapunk drámát, kellő akciót, olykor vígjátékot és persze romantikát is. Egy erős női karakter nekem hiányzott a filmből, de elnézem neki. A történetben pár dolgot eléggé elnagyoltak, pikk-pakk megoldódott a végén a probléma, ezen még dolgozhattak volna. Összességében egy kellemes film, érdemes megnézni.

A zongorahangoló nem egy szokványos bűnügyi thriller. Már az alaphelyzet is izgalmas. Egy zongorahangoló, aki a hallását nemcsak hangszerek finomhangolására, hanem széfek feltörésére is képes használni. Ez elsőre merész ötletnek tűnik, mégis meglepőe... Többn jól működik, mert a film nem pusztán az akcióra épít, hanem a főszereplő belső vívódására is. A történet fokozatosan építi a feszültséget, miközben azt mutatja meg, hogyan válhat egy különleges tehetség egyszerre ajándékká és teherré. A látvány visszafogott, mégis elegáns, a zenei aláfestés pedig végig erősíti a nyomasztó hangulatot. Leo Woodall hitelesen alakítja a bizonytalan, mégis talpraesett főhőst, Dustin Hoffman pedig kevés játékidővel is emlékezetes jelenlétet teremt. A film legnagyobb erőssége, hogy nem akar mindenáron kiszámíthatatlan lenni, inkább a karakterek döntéseire helyezi a hangsúlyt. Bár néhány fordulat kissé túlzottan filmszerűnek hat, összességében végig leköti a néző figyelmét. A zongorahangoló azoknak ajánlható, akik szeretik az intelligens, feszült thrillereket, ahol nemcsak az a kérdés, sikerül-e a küldetés, hanem az is, milyen árat kell fizetni érte.