A hullám

Érdekes történet volt. Utána kell hogy olvassak az eredeti sztorinak, mert a film alapján nekem kicsit hirtelen történnek a dolgok. Kicsit tv-filmes, 2000-es évek vibe-bal rendelkezik, de mindenképpen alkalmas egy megtekintésre.

Picikét átlagosnak indult,de hiába,ahogy haladt előre,minden percében fokozódott az atmoszféra.Roppantul izgalmas irányból vezeti be a rendező a nézőt a filmbe:bár általában is így van,az átlagossága mégis megbújik emellett.Én nekem kifejezetten tets... Többzik benne,hogy a film végsősoron a politikai ingerek elszabadulásának veszélyére hívja fel a figyelmet.Én személy szerint nem kedvelem a politikát,de ezt a filmet jól megcsinálták.A vége pedig nagyon kemény lett,enyhén szólva. 10/10

A német filmipar az ezredforduló óta nagyszerű filmekkel örvendeztett meg minket. A lé meg a Lola, a Good Bye Lenin! és a Parfüm után itt van a Hullám, amely a fasizmus megvalósulását mutatja be egy osztálytermi közösségen belül, és annak következmén... Többyeit. Nagyon érdekes film, mindenkinek ajánlom, mert releváns mondanivalója van.

Az elején féltem tőle, mert nem kifejezetten szeretem a német filmeket, ebben viszont kellemesen csalódtam. A modern tömegpszichózis. Mintha már lett volna rá példa a történelemben. A maga kategóriájában a jobbak közé tartozik.

Érdekes maga az alaptörténet, de egy picit lassú a film, amit a végén bekövetkező esemény sem tud megmenteni. Helyenként kiszámítható.

Érdekelt a téma amit feszeget a film, viszont tartottam tőle mert német eredetű. Sajnos jobb lett volna ha tényleg nem vágok bele mert nem hozta azt a szintet ami kell. Rémes film.

Középiskolai zaklatásokkal kapcsolatos filmeket gondoltam kigyűjteni, de A hullám teljesen mást képviselt. Igazi megrázó dráma, amely közelebb hozza a hitleri Németországban történt események, emberi és érzelmi hátterét a nézőhöz egy modernkori eseménysorozaton keresztül. Mit jelent tartozni valakikhez? Mit jelent, ha végre életemben először számítok és számítanak rám? Mennyire válhatunk függővé a hovatartozás érzéséhez? Lehet-e fanatikus egy jóformán gyermeki érettségű ember? Súlyos kérdéseket taglal a film, amely ugyan a látvány és a rendezés szemszögéből nem kiemelkedő, de olyan történetet taglal, amely a képernyőhöz szegezi a nézőt.

Wenger úr bebizonyítja egy osztálynak hogy bármikor létrehozható egy fasiszta, diktatórikus rendszer! Csodálatosan modellezi a rendszer erősségét és hibáit, ugyanis egy birkacsordának egy ilyen rendszerre van szüksége. Életszerűen viszi filmre a diák... Többok beleélését és a "Hullám"-hoz való tartozást és a film végéről nem hiányzik a csodálatos katarzis sem!! :) Ajánlom annak aki szereti a történelmet, drámai, többszörnézős... :)

A film, amit újra és újra meg kell nézni, hiszen mindig aktuális. És ami a legfontosabb, hogy eredeti nyelven kell megtekinteni, hiszen ez eklatáns példája annak, hogy a mondanivalója így jön át leginkább. A fasizmus megvalósulását kicsiben jobban be se lehetne mutatni, mint egy osztályközösségben.

Igazan lebilincselo,es elgondolkodtató film. Csoppet sem vidam,de nem is banjuk ezt a vegen...Mindenképpen kötelezővé tennem az iskolákban, igazan sokat tanulhatnának belőle a mai gyerekek.

Nagyon tanulságos film. A pszichológia filmek egyik alapműve.

Etika óra után szabadon, többször is láttam már ezt a filmet. Mindig lekötött, nem véletlenül aratott ekkora sikert. Egy ilyen szemszögű kísérletre volt szükség, ami bebizonyította azt hogy ez mindenkiben mélyen benne van,

Sajnálatos dolog, hogy nem voltak képesek kihasználni az erősségét ennek a sztorinak. Teljesen mást vártam tőle, mint amit kaptam, és valahogy az én szememben nem volt meg az összhang, amit egy ilyen filmtől elvártam volna.

Ismét egy film, amely megmutatja, hogy nem a költségvetés a produktum lelke, sokkal inkább az írás és a színészek. Ebben az esetben főleg az írás. A film játékidejéből nagyon jól kihozták az autokrácia kialakulásának lépéseit szépen kicsiben lemodell... Többezve. Így sokkal emberibb, személyesebb az átélés élménye, mintha országszinten akarták volna bemutatni. Egy picit tovább árnyalhatták volna az események alakulását, ha a cselekmény is több időt ölel fel. Itt érzek egy kis kényszeredett kompromisszumot a történetben, mert nem tartom életszerűnek a diákok egy részétől a száznyolcvan fokos fordulatot hat nap alatt, ez sokkal mélyebb, lassabb folyamat. Viszont ellenkező esetben az iskola és a társadalom kerékbe törte volna a projektet a hatásos finálé előtt, ha nem erőltetik bele az iskolai témahétbe a történetet. Ettől eltekintve szépen, ütemesen érkeznek a mini-diktatúra kiépülésének lépései, és elég jól belelátunk a közösség tagjainak életébe. Itt térnék ki rá, hogy a színészeket jól válogatták össze, hihetően alakítják az átlagos osztályt a fiatalok, de a személyes momentumokban megteszik a magukét színészileg. Sokan megkapják a maguk néhány, de tartalmas jelenetét, így széles spektrumról kapunk képet, hogy milyen reakciókat szül egy ilyen rezsim. Számtalanszor önreflexiót kell végeznie a nézőnek, hogy ő most éppen ki mellé állna a konfliktusokban, és nem biztos, hogy mindig ugyanazt választja.