István, a király

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Hát, ez volt a mai főmenü, elvégre augusztus 20-a van, a magyar államalapítás ünnepe. :) Ez a musical nagyon energikus és szépen megrendezett volt, még a magam mögött lévő több mint négy évtizedet követően sem kopott meg igazán. Igyekszik jól kivehet... Többővé tenni a történelmi részleteket, a dalszöveg párbeszédeivel amennyire lehet, tarkítani, de a lényegtől el nem térve. Talán azt a részt nyújtották el, ahol Koppányt körülcsábítják. Vagy egyáltalán, nem kellett volna ezt annyira bemutatni... Miközben néztem, nagyon sok gondolat és érzelem kavargott bennem. Főleg akörül, hogy vajon hogyan honorálhatjuk István király örökségét most, halálát követően közel ezer évvel? Mennyire vagyunk hűségesek a nemzetünkhöz, és vajon a hazai vagy a külföldi szavakban bízunk-e? Mert pl. most, az Orseolo Péter reinkarnációjának rémuralma idején, ez különösen elgondolkodtató. Mennyire könnyen el tudjuk felejteni a minket az idők során ért gyarapodásokat, és minden észt mellőzve, pl. pár külföldi érdeket szolgáló sipítozó hatására elárulni egymást... Míg ezt néztem, szinte éreztem, hogy odaát továbbra is velünk van, és nekünk szurkol, hogy a körülmények ellenére is legyünk szabadok, és bizony merjünk nagyok lenni! Ahogyan százötven év alatt sem lettünk törökök, úgy ismét felvirágozhatunk. Na, de ma különösen ünnepeljünk, mert van is mit. Nem kevesebbet, mint többezer éves Hazánkat, a határon innen és túl! E remekmű elkészítőinek pedig hálás köszönetünk! Isten éltessen, Magyarország!

Szörényi és Bródy legnagyobb, a mai napig újra meg újra színre vitt rockoperája, de az első és az igazi nagy szereposztás olyan dalokkal, melyeket ma is szívesen meghallgatunk. Elementáris erővel hatott Vikidál mint Koppány vagy Nagy Feró mint Laborc... Több, de talán nincs is olyan dal, amit ne dúdolnánk és nem ragadna magával, ha meghalljuk.

Igazából nehéz szavakba önteni azt az érzést, amit a magyaroknak az István, a király jelent. Egy korszakalkotó és eredeti zenei mű, melynek zeneisége valahogyan mindenkit meg tudott szólítani. Egy rockopera, mely elgondolkodtat, dúdolásra késztet és ... Többegy kicsit elmélázunk azon, hogy vajon milyen lehetett a magyarok vallási világa a kereszténység előtt. Vajon milyen harcok árán jutott el István a magyarok megkeresztelkedéséig? Vajon, ha nem hódít teret a kereszténység milyen jövő várta volna a magyarságot? Vajon Istvánban mekkora viharok dúltak a rá váró döntések és azok következménye miatt? Számtalan kérdés, melyre a műből igazi választ nem kapunk. Ez a rockopera nemcsak szórakoztat hanem gondolatokat is ébreszt. Amikor 10 éves gyermekként először láttam, teljesen magával ragadott a zeneisége és egy életre beleitta magát az emlékeimbe István és Koppány kinézete. Vikidál Koppányáért egyenesen rajongtam. Deák Bill pedig, istenem...fantasztikus volt. Azóta már számtalanszor megnéztem, megszereztem videókazettán, később DVD-n is, plusz hangkazin, CD-n is. Bárkinek bármilyen is a zenei ízlése, az István, a király mindenkit meghódított. És nem csak a magyar közönséget. Ma már a világon mindenütt ismerik a művet és mindmáig rendszeresen szerepel a külföldi repertoárokban is. Mindenképpen érdemes a figyelemre. És nem csak azért mert magyar. Azért mert tényleg jó. Szóval, rockoperára fel és jó szórakozást!

Gyönyörűen megírt, megkomponált és előadott igazi magyar rockopera. Koppány személye talán pozitívabb, mint Istváné, de ez semmit nem von le a mű értékéből. Alapmű!