Utazók

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Különleges és elgondolkodtató történet önzetlenségről, önzésről, szerelemről, életről és halálról. Az, hogy mindez egy jövőbeni idősíkban és az űrben játszódik, még nem teszi sci-fivé. Inkább szerelmi dráma tehát, mint tudományos fantasztikum. A tört... Teljes kritika

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Annak idején, 2016-ban a moziban nézve nagyon elgondolkodtatott az Utazók című film. Most újra megnézve ugyanazt a hatást gyakorolta rám. Morális kérdéseket feszeget, mint például azt, hogy lehet-e annyira önző, kétségbeesett és magányos valaki, hogy... Teljes kritika

Talán merész lenne kijelenteni, hogy az Utazók megteremtett egy új filmes műfajt, neveztesen a sci-fi romantikát, de azért egész jó úton halad a felé, amit a Gravitáció (kicsiben) elkezdett. Persze azért áttörésnek nem nevezhető, hiszen ez a film sok... Teljes kritika

Nem rossz mozi,érdekes koncepcióval.Tanulságos témákat feszeget,ami a hideg,barátságtalan űr ellenére,annyira emberi.Sci-fi a javából,egy kis romantikával fűszerezve.

Maga a film lehetett volna picit pörgősebb, de elég érdekes kérdést feszeget. Bennem is felmerült, hogy mit tennék hasonló helyzetben. A látvány nem volt rossz.

Nem volt rossz, viszont én a rengeteg reklám és ajánló miatt jobbat vártam. A karakterek szimpatikusak és a történet is egész jó, de volt néhány dolog, amit nem értettem. A befejezés is tetszik, bár jó lett volna, ha egy picit elhúzzák és megtudjuk m... Többit hoztak létre. Maga a film kicsit hullámzó, többször váltakoznak az erősebb és gyengébb részek.

Gyenge történet pazar látványvilággal körítve, a vége felé meg az általam nagyon utált katasztrófa-filmek ezerszer elpuffogtatott kellékeivel. Szokatlan egyvelege a tudományos-fantasztikus és a romantikus filmeknek, de ez a keverék nekem nem nyerő. Ö... Többssze nem illő műfajok csak egymás hatását gyengítik. A különböző díjakkal elhalmozott Jennifer Lawrence számomra eddig csak a „Hallgatás törvénye” című filmben nyújtott kiemelkedő teljesítményt, a többi munkájában csak „a játszottak még” kategóriájába tartozik.

Személy szerint, én az egyszer nézhető kategóriába sorolnám. Nekem már unalmas, ez a folyton új bolygók felfedezése, és kolonizálása sztori. Ezek már lecsengtek, már Hollywood törhetné a fejét valami újításon mert, ez így nem menő.

Ez a film még többször megnézve is a kedvencemnek számít. Egy olyan jövőképet teremt, ami tetszik, talán képesek lennénk hibernálódni, és 90 évig utazni az űrben, hogy elköltözhessünk egy messzi bolygóra. Az egész film egy teremtett környezetben játszódik, és az űrben, minden nagyon szép, nagyon jól van kidolgozva. A főszereplő, Jim ágya meghibásodik, és felébred, majd szembesül vele, hogy élete végéig egyedül lesz, illetve egyetlen társasága egy robot. Az ember társas lény. Szerintem mindenki ezt tette volna, keres egy szép lányt, megnézi a videóit, és már akkor beleszeret, amikor még csak alszik. Majd elhatározásra jut, és felébreszti. Igen, önző dolog, de vagy ez, vagy akár akkor már az öngyilkosság, mint az egyedüllét. Tetszik, hogy a kettejük romantikus szála közé behoznak egy kis konfliktust, vészhelyzetet is, megmenthetik az egész hajót, és így már igazából volt más értelme is, hogy felébresztette a lányt. Örültem volna, ha kicsit többet mutatnak arról, hogy milyen lett végül az életük a hajón, de inkább egy nagyot ugrunk az időben addig, amíg eltelik a 90 év. Ezt hiányolom a filmből, de minden más tetszik benne.

Kényes témát feszeget: ha egyedül találjuk magunkat, magunkkal rántsunk valaki mást is a "mélybe", vagy legyünk remeték, esetleg öngyilkosok? Valaki elítéli Pratt karakterét, de azokat bezárnám egy steril környezetbe 1 évig, majd ugyanolyan válaszúth... Többoz állítanám őket.... Jennifer Lawrence egyesek szerint tehetségtelen, pedig itt is jól alakít, mikor pedig rádöbben, hogy felébresztették, na az az arc feledhetetlen. Pratt magához képest kellemes, Fishbourne felbukkanása pedig üde színfolt. Kissé klisés scifi, üresjárat is van benne rendesen, sosem lesz klasszikus, de 2 órára kizökkent minket a rideg valóságból.

Az alapsztori kiváló, a színészek is nagyon jók, azonban már a film kezdete után pár perccel lehetett sejteni azt, hogy mi is várható az alkotástól. Volt egy pici csavar, de alapvetően kiszámítható. Viszont gyönyörűek a képek.

Érdekes koncepció. Egyfajta limonádé romantikus film, míg másrészről egy komoly, nem épp szokványos sci-fi. Egyrészről némileg beteg - de hosszú magány miatt mondhatni érthető - leskelődésből indul, rajongássá változik, majd egy gondosan eltervezett ... Többbűntetté fajul és legvégül egyfajta beletörődött, de mégis mély kapcsolatát válik. Ezen felül, hogy ne csak egy űrben játszódó romantikus film legyen, meg kell küzdeni a hajó problémáival is. Néhol üresjáratokat éreztem a filmben, gyakorlatilag a semmivel telt az idő - nem csak Chris Pratt, hanem a mi számunkra is - de ezen jelenetek szerencsére csak kisebb hányadát tették a játékidőnek, viszont ahhoz már több, mint elég volt, hogy a főszereplő magányát és végtelenbe fulladó unalmát érzékeltesse.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Morten Tyldum a Kódjátszma (The Imitation Game) elkészítésével már 2014-ben bizonyította, hogy tud rendezni (és nem is rosszul). Két évvel később azonban az Utazók elkészítésével neve bekerült a legjobb direktorok virtuális gyűjteményébe (legalábbis ... Teljes kritika

Egy indokolatlanul elfeledett alapmű, természetesen az Interstellar után, amely nem csupán sci-fi, hanem romantikus dráma is. Jól felépített cselekmény, remek szereplőkkel és nonstop az űrben játszódik.