2024.06.04 21:22 Artemisia Olvasottság: 119x
3

Nemzeti traumák

Godzilla 1954-ben került először képernyőre a japán Toho Studiosnak szörnyfilmjében, ami gyakorlatilag megteremtette a kaiju műfajt. Godzilla azóta több mint 30 filmben szerepelt, és Hollywoodban is jelentős karriert futott be: a Warner és a Legendary komplett filmes univerzumot épít az alakja köré MonsterVerse néven, és sorban szállítja az újabb és újabb blockbustereket.

Godzilla azonban mindig is több volt puszta látványfilmes szörnynél. Gyökerei Japán II. világháborús traumáira nyúlnak vissza. A háború borzalmai alatt megroppant ország nem tudta feldolgozni a Hirosima és Nagaszaki ellen bevetett atombombák kollektív megrázkódtatásait, a hidegháború paranoiáját és a nukleáris fenyegetés rémképét. Ez utóbbit hatalmas mértékben felfokozta az 1954. március 1-jén, a Bikini-szigeteknél végezett amerikai hidrogénbomba kísérlet, mely során egy japán halászhajó, a Daigo Fukuryū Maru 23 fős legénységét radioaktív sugárzás érte. Mindezen kollektív félelmeket Godzilla pusztító alakjában manifesztálta Honda Isiró 1954-es, filmtörténeti jelentőségi műve, mely megidézte a Daigo Fukuryū Maru tragédiáját, Hirosima és Nagaszaki katasztrófáját, az atomkorszak elviselhetetlen szorongását és nyugtalanító kérdéseit.

Nemzeti traumák

Ugyan a későbbi Godzilla-filmek eltávolodtak a nukleáris szörnyeteget életre hívó témáktól, az első Godzilla-film 70 éves évfordulójára szánt (azonban a Warnerrel kötött szerződés értelmében 2023 végén a mozikba küldött) Godzilla Minus One azonban visszatér a karakter gyökereihez, és egy letaglózó erejű háborús dráma született, mely torokszorító kórképet fest a háború után tántorgó Japán traumatikus állapotáról.

Koichi Shikishima kamikaze pilóta, aki a rá váró küldetés szörnyűségétől megfutamodik, és egy hamis géphibára hivatkozva kényszerleszállást hajt végre az Odo szigeten. Itt azonban valami még iszonyúbbat talál: a tengerből egy felhőkarcoló méretű, prehisztorikus, természetfeletti lény emelkedik ki, akit a szigetlakók Godzillának neveznek. A szörnyeteg vérengzésbe kezd, Kojichi pedig a félelemtől megbénulva meg sem próbál tüzet nyitni rá. Godzilla tombolása után egyedül Koichi tér magához; maga körül csak halottakat talál.

Saját bátortalanságától meghasonlottan, a túlélők bűntudatával tér haza, szülővárosát azonban romokban találja; megtudja, hogy szülei a bombázást követő tűzvészben vesztették életüket. Összetalálkozik Norikóval, egy fiatal nővel, aki szintén mindent és mindenkit elvesztett a bombázások során, viszont megmentett egy csecsemőt, Akikót, akit a romok alól, haldokló édesanyja mellől vett magához. Koichi befogadja őket, és hárman egy sajátos családként próbálnak új életet kezdeni régi életük romjain.

Miközben Koichit csendben gyötrik a saját démonai, egyszerre kísértik a háború szellemei, elesett társai, akiket cserben hagyott és a Godzillával való találkozás, hogy gondoskodjon Norikóról és Akikóról, elvállal egy újabb veszélyes küldetést: a fel nem robbant aknákat be kell gyűjteni a tengeren, melyhez fából készült, kezdetleges hajókat használnak. A tengeren azonban ismét szembe kell néznie az őt kísértő rémséggel, Godzillával.

A nukleáris kísérletek hozományaként mutálódott őshüllő útvonala egyértelmű: a szárazföld felé tart, és hamarosan eléri Tokiót.

Előtte azonban egy másik városban, Ginzában ér partot, ahol brutális pusztítást visz véghez. Ezen jelenet nem csupán azt mutatja be hatásosan, hogyan kell egy szörnyfilmes városrombolást sallangmentesen és átélhetően abszolválni – feladva ezzel a leckét rengeteg méregdrága látványfilmnek –, hanem sokkoló emlékállítás is. Godzilla az atomkísérletek hozományaként mutálódik, és képessé válik egy radioaktív sugárnyaláb kibocsátására. Ezen sugárnyaláb előtt a hátán lévő szarulemezek látványosan feltöltődnek atomenergiával, kibocsátása pedig hatalmas, gomba alakú felhővel járó robbanással, valamint pusztító hő- és lökéshullámmal jár... Egy ilyen lökéshullám következtében Norikónak is nyoma vész, Koichi pedig saját rossz szellemének látja Godzillát, és arra teszi fel az életét, hogy elpusztítsa.

Csakhogy Japán kapitulált, így bevethető hadserege nincs, erőforrásai pedig kimerültek (Jamazaki Takasi rendező szerint erre utal a film címe is: a háború lenullázta Japánt, Godzilla pedig mínuszba taszította).

A film emberi drámája mélyen megrázó: Koichi a háború élő mementója: a megnyomorított, kizsigerelt ember, aki sosem tud szabadulni az átéltek súlyától, aki már csak árnyéka egykori önmagának, és aki számára igazán sosem ér véget a háború.

Godzilla pedig végre ismét az, aminek eredetileg megalkották: egy sötét korszak szimbóluma, a nukleáris fenyegetés metaforája, akiben egy nemzet sebei manifesztálódnak. És pontosan ez az esszenciája a karakternek az, amit a hollywoodi feldolgozások sosem fognak megérteni vagy átérezni.

A Godzilla Minus One az emberi dráma, a történelmi traumák és a kaiju filmek látványvilágának tökéletes kollaborációja, egy intelligens és érzékeny, mélyen allegorikus történet, mely Japán történelmének leggyászosabb állapotába nyújt betekintést.

Az első, Oscar-díjjal is elismert Godzilla-film, mely méltó leképzése az 1954-es műfajteremtő klasszikusnak, és melyben Godzilla annyi év után végre méltó rehabilitációt kap.

Kétségkívül a legjobb Godzilla-film, mely 1954 óta készült, és Godzilla ikonikus karaktere végre ismét az lett, aminek megalkották: egy nagy és hangos háború- és atomellenes üzenet. Talán az utóbbi évek legnagyobbika és leghangosabbika.

akció | dráma | kaland

Godzilla megjelenik a második világháború utáni Japánban, amely mélyponton van, és az országot még nagyobb nyomás alá helyezi. több»

3