Meddig mehetünk el az iskolai zaklatásban? A film, amit kötelezővé kéne tenni minden iskolában, bár nem biztos, hogy célt érnénk vele. Ez a történet valószínűleg csak a jéghegy csúcsa. Hallottunk több olyan esetről, ahol az áldozatok öngyilkosok lettek, mert már nem bírták tovább a megaláztatásokat, egyesek viszont fegyvert ragadnak.
(Bár a történet elején valós eseményekre hivatkozik a film készítője [a rendező és egyben a forgatókönyvíró: Ilmar Raag], én semmi nyomát nem találtam annak, hogy Észtországban ilyen vagy ehhez hasonló iskolai lövöldözés történt volna. Úgy gondolom, hogy több megtörtént cselekményt sűrítettek bele ebbe a filmbe.)
Az ilyen iskolai bántalmazásnak sokan részesei lehettünk, vagy mint néző, vagy mint bántalmazó, vagy mint bántalmazott. A megalázáshoz nem kellenek indokok, elég, ha kielégíthetik erőszakos vágyaikat a bántalmazók. Olyanok, mint a pszichopaták. Vagy azok is?
A forgatókönyvíró nem szabott határt a szadista hajlamok kibontakozásának és a bántalmazások eldurvulásának. (Persze vannak rosszabbak is.) Érdemes végignézni a filmet, mert olyan érzések kerítik hatalmába a nézőt, és törnek felszínre, amiről nem is sejtette senki, hogy ott lapul a lelke legmélyén. Valahogy mindenkit el fog kapni a gépszíj, és bár furcsa ezt leírni, mégis vágyunk arra, hogy a bűnösök vagy így, vagy úgy, de megkapják méltó büntetésüket. Sokakra volt ilyen hatással a történet.
Ami a legzavaróbb, a tehetetlenség, hogy nem tudunk fellépni ezekkel a bántalmazókkal szemben. A tanári és a szülői beavatkozás, mint látjuk, hatástalan, sőt olaj a tűzre. Akkor mi állíthatja meg az ilyen bántalmazókat? Mi ez a hitetlen gyűlölet, amit az emberek éreznek egymás iránt, csak azért, mert valaki egy kicsit kilóg a sorból, vagy jobban fogalmazva nem áll be a sorba.
A fiatal színészeket nagyon jól összeválogatták, és jó a színészi teljesítményük. A három főszereplő: Joosep (Pärt Uusberg), a bántalmazott, Kaspar (Vallo Kirs), a védelmező és Anders (Lauri Pedaja), az antagonista, és utána jön az egész osztály. A film árnyalata zavaróan sárgás, ami veszélyt jelez. Az aláfestő zene lüktető a bántalmazások alatt, és szinte együtt lüktetünk vele és a tehetetlenséggel.
Mindenkinek ajánlom. Nem egy szórakoztató film, inkább maga a valóság. A kedvencem lett, de elég volt kétszer megnézni. Alvás előtt nem ajánlom. Jó ébredést!
87 Az osztály (2007)
Joosep, az osztály lúzere kegyetlen tréfák célpontjává válik. Az apja katona, akinek az a véleménye, hogy fiának mindenképpen meg kellene tudnia védeni magát. Egy új fiú... több»
