Top Streaming

1982-ben Wim Wenders a 666-os szobában tizenhat társát kérdezte arról, hogy milyen elképzeléseik vannak a filmművészet jövőjéről. Az elmúlt négy évtizedben számos átalakulás történt a filmiparban, amelyet a kábeltelevízió, a VHS és a DVD formátum megjelenése, majd a streaming platformok térhódítása, legutóbb pedig a világjárvány hatása fémjelzett, ami a hagyományos mozi esetleges megszűnéséről szóló vitákat váltott ki. Wenders a Lubna Playoust rendezésében készült Room 999 című filmben újra feleleveníti az eredeti kérdést. A digitális technológiára való áttérés megzavarhatja-e a filmművészet lényegét a puszta technikai fejlődésen túl? Továbbra is fennáll-e a százhuszonnyolc évvel ezelőtt kialakult alapvető igény a közösségi filmnézés élményére?

Két magányos ember (Alma Pöysti, Jussi Vatanen) véletlenül találkozik egy este Helsinkiben, és mindketten megpróbálják megtalálni a másikban az első, egyetlen és utolsó szerelmüket. A dicséretes célhoz vezető útjukat elhomályosítja a férfi alkoholizmusa, a telefonszám elvesztése, valamint egymás nevének és címének ismeretlensége. Az élet hajlamos akadályokat gördíteni a boldogságot keresők útjába. Ez az elnéző tragikomédia Aki Kaurismäki elveszettnek hitt trilógiájának (Árnyak a paradicsomban, Ariel és A gyufalány) negyedik része.

Eugénie, a kiváló szakácsnő 20 éve dolgozik a híres gasztronómus Dodinnak. Az évek során a gasztronómia iránti szenvedélyük és az egymás iránti kölcsönös csodálatuk szeretetteljes kapcsolatot eredményezett. Ennek eredménye egy sor olyan, az előzőnél is finomabb és finomabb étel lett, amelyek a világ legnagyobb szakácsait is lenyűgözték. A szabadságra vágyó Eugénie azonban soha nem akart hozzámenni Dodinhoz. Ezért Dodin úgy döntött, hogy olyasmit tesz, amit még soha nem tett: főz neki.

Tina, aki nemet változtatott, szülei válása után apjával maradt, majd később annak szeretője lett. A kapcsolatuk miatt Tina teljesen meggyűlölte a férfiakat. Testvére, Pablo élete is romokban hever, ugyanis elhagyta párja, Juan. A férfi megismerkedik Antonioval, aki teljesen beleszeret Pabloba és mindent megtesz érte.

Victor és Elena egy bár mosdójában találkozik, amikor a nő éppen drogdílerére vár. Összegabalyodnak, majd elválnak útjaik. Évekkel később a börtönben raboskodó férfi megtudja, hogy a lány hozzáment a tolószékes Davidhez, ahhoz a rendőrhöz, aki részt vennek annak idején az ő elfogásában. Victor elhatározza, hogy bosszút áll a párocskán a rács mögött töltött évekért.

A film az atlanti csata egyik epizódját meséli el, amikor a Comandante Cappellini olasz tengeralattjáró elsüllyesztette a Kabalo nevű belga hajót, és a Cappellini parancsnoka, Salvatore Todaro úgy döntött, hogy megszegi a parancsot, és megmenti a Kabalo legénységét, könnyű célponttá téve magát az ellenség számára.

A film a világ legnagyobb operaénekesnőjének, Maria Callasnak az életét követi nyomon az 1970-es évek Párizsában töltött utolsó napjain keresztül.

Barátai próbálnak meg párt találni Magalinak, aki szőlőskertjében egyedül él. Isabelle még hirdetést is fel ad és a jelentkezők közül kiválasztja Gérard-ot. Azonban Rosine-nak is van egy kiszemeltje, a filozófiatanár, Étienne.

Mehdi, a 25 éves joghallgató a nyarat barátnőjével és annak családjával tölti a dél-franciaországi tengerparton, egy fényűző villában. A gondtalan vakáció azonban hamarosan felfordulásba torkollik, amikor éles ellentét bontakozik ki a tehetős házigazdák és a birtok gondnokai között. Mehdi – aki szerényebb hátteréből adódóan különösen érzékenyen figyeli a feszültséget – közvetítőként próbál fellépni, de a konfliktus veszélyesen elfajul…

1987-ben Tokióban egy különc és érzékeny tizenegy éves kislánynak meg kell birkóznia halálos beteg apjával és a munkával leterhelt édesanyjával, miközben különféle felnőttekkel találkozik, akik mindannyian a saját problémáikkal küzdenek.

Egy olyan időszakban, amikor a fasiszta politika a világ egyes részein egyre inkább előtérbe kerül, Igor Bezinović rendkívül kreatív dokumentumfilmje, a „Fiume vagy halál!” arra emlékeztet, hogy még a legelnyomóbb és leghivalkodóbb diktátorok öröksége is lehet kifejezetten múlandó. A diktátor ebben az esetben Gabriele D'Annunzio, az ünnepelt olasz költő és katonatiszt, aki 1919-ben magára vállalta, hogy elfoglalja a politikailag vitatott státuszú Fiume – ma Rijeka – városát, és rövid időre és vakmerően Carnaro olasz régensséggé, önálló városállammá alakítja, ahol ő maga a Duce. E vállalkozás nevetséges önhittségét tárja fel Bezinović filmje, amely a mai Fiume/Rijeka több mint 300 lakosát vonja be, hogy D'Annunzio rövid rémuralmát a neki kijáró tisztelettel, azaz minden tiszteletet nélkülözve dramatizálja. Az eredmény egyszerre lenyűgöző és nagyon mulatságos – egy hibrid kísérlet. A komolytalan történelmi cosplay mögött azonban lényeges gondolatok húzódnak meg, hiszen Bezinović – aki maga is horvát – elgondolkodik D'Annunzio hírnevén az olasz–horvát határ mindkét oldalán járva, illetve azon, hogy milyen hosszú távú társadalmi hatásai vannak annak, ha a bukott despotákat romantikussá teszik vagy éppen teljesen elfelejtik. Még akkor is, ha a múltat szemléli, a „Fiume o Morte!” – a cím egy száraz utalás D'Annunzio elavult katonai szlogenjére: „Fiume vagy halál!” – helyet talál egy olyan régió mai patchwork-identitásának ünneplésére, amely az évek során több országhoz tartozott, az ezzel járó demográfiai és nyelvi sokszínűséggel együtt.

Marianne a világ egyik leggazdagabb asszonya, Pierre-Alain pedig egy hiú, stílusos író-fotós Párizsban. Egy fotózás alkalmával találkoznak, és rövid időn belül szoros, szinte elválaszthatatlan barátság alakul ki közöttük. Kapcsolatuk kezdetben csupán meglepetést kelt Marianne környezetében, ám hamarosan egyre nagyobb feszültséget szül a milliárdos családjában és társaságában. Különösen Marianne lánya fogadja el nehezen az új helyzetet, és azt, hogy édesanyja hirtelen egy nála jóval fiatalabb, pénzéhes férfival tölti mindennapjait. A feszültség tovább fokozódik, amikor mindannyian egy politikai botrány közepébe kerülnek.  

2021 májusában a brit belügyminisztérium hajnali razziája a közelmúlt egyik legspontánabb és legsikeresebb civil ellenállási akcióját váltotta ki. A skóciai Pollokshieldsben – az ország egyik legsokszínűbb városrészében – lakók százai siettek az utcára, hogy megakadályozzák szomszédaik kitoloncolását.  

Egy év egy család életében, ahogy a szülők átvészelik a válást. A film intim vignettákon és különös eseményeken keresztül vizsgálja a család, a szerelem és a közös emlékek hatásának összetettségét.

Victor Hugo szellemében Robert Zucchini színész a színpad és az élet között próbálja megtalálni a helyét. Estéről estére megtölti a színházakat, miközben a szavak iránti szeretetét osztja meg a közönséggel. Mindez egészen addig tart, amíg meg nem jelenik a lánya, akinek felnövését eddig nem kísérhette figyelemmel... Mi van, ha ezúttal a szeretet fontosabbá válik, mint a csodálat?  

A Találkozás a Buddhával című film a 16. Karmapa, Rangdzsung Rigpe Dordzse életét és örökségét mutatja be. Ő volt a tibeti buddhizmus négy fő iskolájának egyikéhez tartozó Karma Kagyü irányzat vezetője. A film érzékletesen ábrázolja ennek a spirituális tanítónak a rendkívüli jelenlétét, akit Élő Buddhaként és a jógik királyaként is ismertek. Megismerjük Ole Nydahlt is, a dán vad hippi fiatalembert, aki már kisgyermekként kijelentette: „Dánia tudatbajnoka” szeretne lenni. Élete gyökeresen megváltozik, amikor 1969-ben Nepálban véletlenül találkozik a Karmapával. Ole és felesége, Hannah kulcsszerepet játszanak abban, hogy a tibeti buddhizmus eljusson Nyugatra: meditációs központok százait alapítják Mexikóvárostól Vlagyivosztokig, és rendíthetetlen elkötelezettséggel viszik tovább tanítójuk vízióját.  

A ceruza és a radír mindig együtt alkot. Ceruza rajzol, de néha kell radír segítsége. Egyszer összevesznek, mert nem tudják, hogy merre menjen az autó, amit rajzoltak. Ceruza elkezd össze-vissza firkálni, míg radír mindent kitöröl.

Lírai és ugyanakkor szenvedélyes „helyzetjelentés” a magyar cigányok életkörülményeiről. Ezzel a munkájával Sára Sándor, aki operatőrként és rendezőként is a magyar film egyik legbefolyásosabb személyiségévé vált, nemcsak dokumentálni kívánta a cigányság helyzetét, hanem egyúttal saját álláspontját is felállította ebben a kritikus témában.  

Egy frissen érettségizett fiatalokból álló csoport megérkezik a Tisza folyóhoz, ahol röplabdáznak, önfeledten szórakoznak és úsznak. Annyira élvezik a szabadságot, hogy nem veszik észre, hogy egyikük eltűnt. A keresés során saját lelkiismeretükkel is el kell számolniuk. Gaál István és Sára Sándor filmje saját tapasztalataikból merítettek. A Sodrás a magyar új hullám alappillére, amely a magyar filmet hamar Európa élvonalába helyezte.

A történet főszereplői betegség, baleset vagy valamilyen testi vagy lelki probléma következtében megváltozott munkaképességűnek számítanak, ugyanakkor normális életre vágynak, s legfőképpen arra, hogy megszűnjön a társadalmi kirekesztés, s a munkáltatók is felismerjék, hogy őket is lehet sikerrel alkalmazni. Legnagyobb álmuk, hogy egyszer ledőlnek az emberek közti falak, megszűnnek az előítéletek, s a rájuk aggatott kiközösítő jelzők helyett rájuk is teljes emberként tekintenek.

Az 1956-os forradalom hihetetlen izgalmat hoz a gyermekek életébe. Nem kell iskolába járniuk, a felnőttek pedig megőrülnek: az apa megpofoz valakit, pizsamában táncol és levelet ír Hruscsovnak, míg a nagymama hazaérkezik egy cipóval, golyó ütötte lyukkal a közepében. Gárdos Péter nem a felkelés hőseiről készített filmet, hanem az átlagos polgárokról, akik lakásukba bújtak, és a rádiót hallgatva élték meg a forradalmat.

Kata (Berek Kati), a vidéken élő magányos özvegyasszony a közeli bútorgyárban dolgozik. Jóskával (Szabó László), egy családos férfival tart fenn kapcsolatot. Úgy érzi, hogy egy gyerek adna értelmet életének, Jóska azonban nem akar bonyodalmakat. Egy napon a közeli nevelőintézetből megszökött lány, Anna (Vígh Gyöngyvér) keres menedéket Kata házában. Néhányszor még találkoznak, de Kata ráébred, hogy a lány nem képes hosszabb ideig kötődni valakihez. Ekkor határozza el, hogy örökbe fogad egy elhagyott gyereket.

Juli története folytatódik. Magdától elköltözve egy gyárban kap munkát, ám Magda elintézi, hogy kirúgják őt. Juli szeretne filmrendező lenni, de elbukik a felvételin. Jánost, akinél szökése után meghúzta magát, őrizetbe veszik. Juli ismét Magda segítségére szorul, közgazdász hallgatóként eljut Moszkvába, majd átlép filmrendező szakra. Fontos információkat kap a szüleiről, majd miután Sztálin meghal, hazatér, hogy filmet forgasson.

A történet 1956 decemberében játszódik, miután a szovjet hadsereg véresen elnyomta a népfelkelést. A 16 éves Dániel úgy dönt, hogy nyugatra emigrál, hogy meglátogassa barátnőjét. Gyuri szomszédjának, aki fegyveres felkelésbe keveredett, szintén vele kell menekülnie. A határ menti faluban más menekültekkel várják csempészt. Várakozás közben a fiúk különböző élmények részesei lesznek, amelyek elgondolkodtatják őket döntésük értelméről.

A történet egy kolostorban játszódik. Az apátnő haldoklik, és az új választásokra készülve a fiatalabb apácák üdvözölnék a reformok bevezetését Virginia (Töröcsik Mari) felvilágosult nővér vezetésével. Az apácák lázadni kezdenek a kolostor fojtogató légköre ellen. A dogmatikus idősebb nővérek azonban nem válogatnak az általuk használt eszközökben.

Bódy Gábor mannheimi nagydíjas elsőfilmjében az amerikai polgárháborúban harcoló negyvennyolcas magyar emigrációnak állított emléket. A film három alapvető karaktert jelenít meg: a racionalistát, aki eredményei révén boldogul, a tragikus-fatalistát és az érzelmes, a gyökereihez ragaszkodó magyart. Sorsuk eltérő ábrázolása alkalmat adott arra, hogy Bódy Gábor a filmes narráció önreflektív lehetőségeivel kísérletezzen. Tímár Péter trükkoperatőrrel a hagyományos filmanyagról a trükkasztalon új felvételeket készítettek, s ily módon a fényvágással, maszkolással, torzított hangeffektusokkal manipulált anyaggal olyan hatást értek el, mintha korabeli amatőr felvételeket látnánk. Filmjükben a remekmű szintjén valósul meg a majdnem lehetetlen célkitűzés: az élvezhető, fordulatos látványmozi és a kísérleti, avantgarde törekvések ötvözése.

Dini úgy dönt, elhagyja Magyarországot, és Svédországban kezd új életet, menyasszonya, Mari azonban itthon marad. Kis idő múlva egy Pekka nevű finn fiú csomagot hoz a faképnél hagyott nőnek Dinitől, s Mari egyre erősebb vágyat érez, hogy ő is Svédországba szökjön. Barátnői unszolására hajlandó lenne érdekből hozzámenni Pekkához, hogy legálisan is kijuthasson az országból. Minden a tervek szerint halad egészen addig, míg Pekka szülei képbe nem kerülnek, ők ugyanis hagyománytisztelő emberek, és ragaszkodnak hozzá, hogy fiuknak tisztességes lakodalma legyen.

Egy szürreális nyaralókastélyban igyekeznek berendezkedni, mindebben készségesen segít a gondnok, népünk bölcs vezérének egykori sofőre is. A vibrátorból hiányzik az elem, de még ennél is nagyobb baj, hogy Ilona arcán kinőtt egy Elpusztíthatatlan Szőrszál. Visszamennek a pesti kórházba, és mialatt Ilonával az orvosok próbálkoznak, férje körbejárja a várost, családtagjai és barátai népes körét.

Gimnazisták érkeznek Gecsőpusztára, a nyári munkatáborba, ahol rövidesen minden megszervezésre kerül, csak épp a munka nem érkezik. A tanárok és a vezetők mindent megtesznek, hogy fenntartsák a rendszert és a látszatot, hogy minden rendben van. Tétlenségük azonban rövidesen kitudódik.

Egy nemzetközi bűnbanda egy lézeres berendezés szigorúan titkos tervrajzainak megszerzésére pályázik, de a tervük kudarcba fullad, amikor a dokumentumok helyett tévesen egy számlaellenőre, Tokaji Gáspár (Pécsi Sándor) táskáját kaparintják meg. Keleti Márton produkciója a Kádár-korszak azon kevés kémfilmje közé tartozik, mely a zenés betétekkel komédiává tompítja a thrillereket idéző cselekményt. A zenét mások mellett Zalatnay Sarolta és Koós János szolgáltatja.